A kínai akkumulátorgyár egy, a BMW-gyár két új kutat kaphat a 200 ezres város ipari zónáiban.
A takarékos vízhasználati ígéretek ellenére az elmúlt hetekben elindult több kút engedélyeztetési folyamata és kiépítése a debreceni CATL akkumulátorgyár és a BMW-gyár vízigényének kielégítésére, tudta meg a 24.hu.
Egy korábban készült, ám azóta átírt tanulmányból kiderült, hogy a Déli Ipari Parkban épülő CATL napi vízigénye csúcsidőben akár 60 ezer köbméterre is felugorhat. Ez a 200 ezres város lakossági fogyasztásával együtt megközelítené a debreceni kutak maximális teljesítményét. A februári módosítás szerint azonban ennél a kínai gyár vízigénye nagyságrendekkel kisebb lesz, melynek nagy részét szürkevízből, vagyis tisztított szennyvízből fedezik majd.
A lap úgy tudja, a mélyfúrású kút engedélyezéséről június végén már döntött is a vármegyei igazgatóság. A területen ráadásul csatlakozási pontot épít ki a földgázellátáshoz a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Tigáz Zrt. Hozzáteszik: a tervezett kút segítségével az ipari parkba települő akkumulátoros cégek vízellátása függetlenedhetne a városi vízmű rendszerétől.
A hatóság honlapján július elején megjelent hirdetmény alapján két új kút is létesül az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben épülő BMW-gyár számára. Ehhez már két éve már megadta a hozzájárulást a katasztrófavédelem.
A DEVÍZ két évvel ezelőtti adatai alapján Debrecen átlagos napi vízigénye 40–60 ezer köbméter, a három felszín alatti vízbázis (kutak) kapacitása ennél valamivel több, 70 ezer köbméter/nap. A keleti főcsatornából további (tartalék) felszíni vizek érkeznek, ez a város jelenlegi vízigényének mintegy 30 százalékát fedezi, így az összes rendelkezésre álló vízkészlet durván napi 90 ezer köbméter.
A lap szerint azzal számolnak, hogy a Déli Ipari Parkba települt vállalkozások együttes vízfogyasztása átlagosan napi 24 ezer köbméter lesz. A CATL vízfelhasználását részben tisztított szennyvízzel („szürkevíz”) tervezik kielégíteni, ennek aránya a teljes vízhasználaton belül legalább 70 százalék lehet. A szakértői anyag szerint azonban nem tisztázott a gyártás során felhasznált felszín alatti víz (ivóvíz) mennyisége, erről ellentmondó információk találhatók az engedélyezési dokumentációban.
Ha azonban a 60 ezer köbméteres lakossági fogyasztást és a 24 ezres ipari fogyasztást vesszük figyelembe, az erősen megközelíti az összes rendelkezésre álló vízkészletet. Vagyis a debreceni vízműtelep fejlesztése elengedhetetlen, és új mélyfúrású kút létesítése is javasolt a szakértők szerint. Ugyanakkor az új kutak fúrása nem kockázatmentes: csak olyan telepítési helyszín jöhet szóba, ahol a felszín alatti vízbázisok „mennyiségi szempontú érzékenysége” alacsony, ellenkező esetben a megnövekedő felszín alatti vízkivétel visszafordíthatatlan káros környezeti folyamatokat indíthat el.
