A költségek drasztikus emelkedésével, konkrétan a járulékok, a munkabér és a Fidesz-kormány által bevezetett SZÉP-kártyákra fizetendő jutalék növekedésével indokolta vendégeinek egy budapesti belvárosi irodaház étkezdéje, miért kényszerül 10 százalékos áremelésre. Egyik olvasónk küldte be a kifüggesztett magyarázatot, amiből az derül ki, hogy a drágulás egy részéért egy kormányrendelet a ludas. Az emelés zöme egy nemrég gründolt alapítványba folyik.
Tény, hogy 2016 óta folyamatosan nőttek a bérek és biztosan nőttek az étkezde költségei is. A járulékkulcs ugyan nem emelkedett, (sőt, júliustól akár csökkenhet újabb két százalékkal a korábbi munkáltatói járulék, amit már egy ideje szociális hozzájárulási adónak neveznek), de a magasabb bérre értelemszerűen több közterhet kell fizetni, innen nézve tehát mégiscsak nőtt a céges fizetendő.
Ami Fidesz-rezsim találmányát, a SZÉP-kártyát illeti, az étkezde plakátján az áll, hogy január 4-től a normál banki tranzakciós díj 0,8-1 százalékról 4,5 százalékra, vagyis nagyjából ötszörösére emelkedett, amit kormányrendelet írt elő. Ezeket így együtt pedig már nem tudják kigazdálkodni.
140 százalékos az emelés
Nos, a SZÉP-kártyánál tényleg nőtt a tranzakciós díj, idén januártól valóban kormányrendelet írja elő, az emelést is. A plakát azonban kicsit pontatlan, valójában 140 százalékkal, 3,6 százalékra ugrott meg a jutalék. Ez kicsit kevesebb az étkezde tájékoztatójában szereplőnél, de azért következetlennek tűnik ahhoz képest, hogy bevezetésekor éppen a SZÉP-kártya csekély költségigényét hangsúlyozták.
A SZÉP-kártya bevezetését Szatmáry Kristóf akkori nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár jelentette be 2011 tavaszán, 2011. júliusában startolt el, és 2012 januárjától teljesedett ki. Az volt a kormány egyik érve a bevezetése mellett, hogy olcsóbb lesz a SZÉP-kártya mint elődje, az ugyancsak államilag gründolt, monopolhelyzetben lévő üdülési csekk. A januári 140 százalékos jutalékemeléssel ez az ígéret sokat veszített értékéből, és - mint a belvárosi étkezde esete mutatja - végeredményben a vendégek állhatják a cechet.
A kormány egyébként úgy változtatta meg az adózási szabályokat, hogy idénre a SZÉP-kártya maradt az egyedüli kedvezményes adózású béren kívüli juttatás, így lett a cafeteriaváltozások nagy nyertese. Mivel alternatívája nincs és elég sokan használják, jelentős forgalmat generál. Ezért nem tűnik ésszerű lépésnek a jutalékemelés miatt kiszállni a bizniszből. Vagyis egyfajta kényszerhelyzetben vannak az elfogadóhelyek.
A pluszjutalék töredéke jut a bankoknak, a fele egy zalaegerszegi alapítványnál landol
Emlékeztetőül: az üdülési csekkre anno a megrendelő (=munkáltató) 1-6 százalékos kezelési költséget kellett hogy fizessen, plusz a kiszállítási díjat, az elfogadóhely pedig 6 százalék áfa elfogadóhelyi jutalékot, plusz 20 ezer forint partnerkapcsolati díjat. Ehhez képest valóban kedvező volt a SZÉP-kártya 1,5 százalékos elfogadóhelyi jutaléka. Januártól azonban a jogalkotó egy tollvonással felülírta az olcsóságot, 3,6 százalékban maximálva a jutalékot azzal, hogy egy tranzakcióra legalább 12 forintot kell felszámítani. A három kártyakibocsátó mindegyike kihasználja a plafont, az OTP és a K&H is 3,6 százalékos elfogadóhelyi jutalékot számít fel januártól, az MKB pedig még áfát is tesz rá, vagyis teljes körűen megvalósult a 140 százalékos emelés.
Újdonság, hogy a felszámítható pluszjutalékot nem teljes egészében a kártyakibocsátó bankok kapják, az eddigi 1,5 százalék helyett 1,8 százalék jut nekik, vagyis a 2,1 százalékos emelésből 0,3 százalék landol náluk.
Ugyanis idén januártól a jutalék felét fel kell ajánlaniuk a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak azzal, hogy az alapítvány a hozzá kerülő összeget a SZÉP-kártyával, illetve azzal összefüggő tevékenység költségeire fordítja.
A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványról annyit tudni, hogy a turizmusban érdekelt 11 szervezet - köztük például a Magyar Bocuse D'OR Akadémia Egyesület és a Magyar Kerékpáros Szövetség - hozta létre 2017 őszén. Alapító okiratában nem nevesítik, hogy lenne a SZÉP-kártyával összefüggő tevékenységük, csak azt írják, hogy cél a turizmus különböző szegmenseinél az együttműködés koordinálása, a magyar turizmus fejlesztésének támogatása, illetve a minőségi turizmus megteremtése.
Kiemelt kép: Balázs Attila /MTI
