Friss közvélemény-kutatásában a Závech Research arról számol be, hogy a nyár közepén a Fidesz 35 százalékos - 2,8 millió fős - szavazótáborral rendelkezik. A kormánypárt előnye tetemes, a második-harmadik helyen, lényegében holtversenyben lévő pártok támogatottsága egyszámjegyű: a DK 9 százalékos (700 ezer támogató), a Momentum 8 százalékos (650 ezer szimpatizáns).
Tőlük lemaradt a Jobbik, 5 százalékon állnak, 400 ezren állnak mögöttük. Az MSZP-hez a választópolgárok 4 százaléka, nagyjából 300 ezer fő sorakozik fel. Utánuk szorosan a Kétfarkú Kutyapárt következik 3, az LMP és a Mi Hazánk 2-2 százalékkal (250 ezer illetve 150-150 ezer fővel). A Párbeszéd 1 százalékos, 50 és 100 ezer fő között van a táboruk nagysága. A pártnélküli választópolgárok csoportja 30 százalékos, kétmillió négyszázezren tartoznak oda.
A felmérés másik érdekes tanulsága a lehetséges jelöltállítási stratégiáról szól. A 2022-es választás esélylatolgatása "során sok szó esik arról, hogy az ellenzéki pártok milyen jelölt és listaállítási stratégiával tudják legyőzni a Fideszt. Az ellenzéki szavazók abban eléggé egységesek, hogy mind a 106 egyéni választókerületben "ki-ki alapon" kellene versenyezni a Fidesszel, azaz közös ellenzéki jelöltet kellene állítani - 87 százalékuk ezen a véleményen van, 4 százalékuk ellene, 9 százalékuk nem tudott véleményt mondani ebben a kérdésben" - áll a felmérésben.
- A pártlisták számának kérdésében ellenzéki szavazók nagy többsége - 83 százalékuk - ugyancsak a kooperáció híve, azt tartja célszerűnek, ha egyetlen listát állítanak.
- Több listát tartana hasznosabbnak az ellenzékiek 5 százaléka, míg 12 százalékuk bizonytalan.
- Fontos eredmény az is, hogy a DK és a Momentum táborában sem ellenzik a közös listaállítást (csak 4 illetve 7 százalék), inkább a bizonytalanság jellemzi őket, 16 illetve 12 százalékuk nem tudja eldönteni, hogy egy vagy több listával lehet nagyobb sikert elérni.
A reprezentatív közvélemény-kutatás telefonos adatfelvétellel, ezer fő megkérdezésével történt.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
