Tavaly szakértők egy csoportja foszfint (PH3) mutatott ki a Vénusz légkörében. Az anyag mikrobák jelenlétére is utalhat, ezért a sajtó világszerte úgy számolt be a felfedezésről, hogy az élet nyomára bukkantak a Vénuszon. A szakértők többsége ugyanakkor óvatosan fogadta az eredményeket, azóta több tanulmány is született, amely az eredeti publikációt cáfolja.
Ezek mellé áll most be a sorba a Cornell Egyetem kutatóinak elmélete is: a szakértők szerint aktív felszíni vulkánokból is érkezhet a foszfin a vénuszi légkörbe - írja a Space.com. A szakértők eredményei azt mutatták, hogy vulkanikus tevékenység vihet kis mennyiségű foszforos molekulákat, úgynevezett foszfideket a légkörbe, méghozzá a bolygó köpenyének mélyéről. A vulkánkitörésekkel ezek a foszfidek vulkáni hamu segítségével kerülnek a légkörbe, ahol reakcióba lépnek a kénsavval, és foszfint képeznek.
Ahhoz azonban, hogy a foszfidek elérjék a megfelelő magasságot a foszfinképződéshez, nagyon nagy erejű vulkánkitörésekre van szükség - ahhoz hasonlókra, mint amilyen a Földön az 1883-as pusztító Krakatau-kitörés volt. Ez elpusztította Krakatoa szigetének több mint 70 százalékát.
Évek óta folyik arról a vita, hogy a Vénuszon van-e aktív vulkanizmus, ha lenne, az potenciálisan megmagyarázhatná a foszfin jelenlétét a légkörben.
Bolygónkon a foszfin az élettel, így az állatok, köztük a pingvin bélrendszerében élő mikrobákkal, vagy az oxigénszegény élőhelyekkel, például a mocsarakkal függ össze. Elő lehet állítani iparilag is, de a Vénusz esetében ez kizárható.
