Egy friss kutatás szerint a Vénusz mindig túl forró volt ahhoz, hogy óceánok maradjanak meg a felszínén. A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból kiderült: a korábbi modellekkel ellentétben valószínűleg soha nem voltak olyan feltételek a felszínén, amelyek lehetővé tették volna a folyékony víz jelenlétét.
A Vénuszon ma már pokoliak a körülmények, a felszíne csontszáraz és elég forró ahhoz, hogy megolvadjon rajta az ólom. Egyes tudósok azonban azzal érvelnek, hogy az élet a Vénuszon, ha valaha létezett, még mindig ott lehet: a felhők között valahol, ahol kevésbé pokoli a környezet - írja a Space.com. A Genfi Csillagászati Obszervatórium kutatói most kimutatták: a fiatal bolygón valószínűleg csak az éppen éjszakai oldalon voltak felhők, ez pedig az élet szempontjából gyakorlatilag haszontalan. Ezek a felhők nemcsak hogy nem vertek vissza semmiféle napfényt, hanem üvegházhatás révén felmelegítették a Vénuszt, és sok hőt fogtak fel. Tehát a bolygó soha nem hűlt le annyira, hogy eső essen rajta, vagy folyók, tavak és óceánok képződjenek.
A vénuszi felszín vizsgálatával kiderülhetne, hogy melyik modellel vannak közelebb az igazsághoz.
Az új kutatás azt is kimutatta, hogy a Föld is hasonló lehetne a Vénuszhoz, ha a Nap fényesebb lett volna már sokkal korábban. Ha a központi csillag mostani fényességének nem 70, hanem 92 százalékával ragyogott volna, a saját bolygónk felszíne is olyan pokoli lenne, mint a Vénuszé most.
