Ursula von der Leyen kihirdette, kinek milyen portfóliót adna az új Európai Bizottságban. Érdemes megnézni, hogy kik a nyertesei és a vesztesei a feladatkörök kiosztásának.
A nagy nyertesek:
Olaszország
Giuseppe Conte miniszterelnök nemcsak arra volt képes az utóbbi hetekben, hogy visszaverje Matteo Salvini támadását, majd kirakja a szélsőjobbos belügyminisztert a kormányból, de most is nagyot nyert az Európai Bizottságban. Conte az új kormány felállásakor közölte, hogy Paolo Gentilonit, az Európai Parlament gazdasági bizottságának volt vezetőjét jelöli a testületbe.
Ez jó húzás volt, hiszen korábban Salvini egy kifejezetten EU-ellenes biztos kinevezésével fenyegetőzött, ami minden bizonnyal ahhoz vezetett volna, hogy az olaszok gyengébb portfóliót kapnak az ország súlyánál. Végül nem ez történt, Gentiloni a gazdasági biztosi posztot kapta, ami egyike a fontosabbaknak. Conte trükkje tehát működött, hamar kifizetődött az EU-barát kormány összeállítása.
Lehet, hogy Salvini pont a szélsőjobb elleni csodaszert teremtette meg
Elbukott a nagy olasz kísérlet a szélsőjobb kormányzására, most végignézhetjük, sikeresen ellensúlyozza-e a jobboldali populizmust egy baloldali koalíció.
Ursula von der Leyen
Az Európai Bizottság éppen csak megválasztott új elnöke valamiben mindenképp sikeres: azt ígérte, hogy összerak egy fele részben nőkből álló bizottságot, és meg is tette. Ennél komolyabb feladat, hogy megküzdjön a liberális Margrethe Vestager és a szociáldemokrata Frans Timmermans árnyékával, de egyelőre ezt is sikeresnek ítélhetjük. A két korábbi csúcsjelölt része volt az Európai Tanácsban kötött paktumnak, a megállapodása szerint a német von der Leyen megkapja az elnöki posztot, de mindketten a helyettesei lesznek.
Vestager és Timmermans is fontos portfóliót kapott, ráadásul olyat, amivel később kampányolni is lehet. Vestageré egy versennyel kapcsolatos szuperportfólió lett, Timmermansé pedig a zöld gazdaság, az európai "green deal". Amit Timmermans így elvesztett, az a jogállami ügyek kezelése, ezt ugyanis elvette tőle az új elnök. Érezhető, hogy a csomagok összeállításánál von der Leyen ügyesen egyensúlyozott, hogy ne gyengítse meg nagyon a helyetteseit, de azért megmutassa, ki a valódi főnök.
Orbán Viktor
A magyar miniszterelnök az EU bővítéséért felelős biztosi tisztséget kérte eddigi igazságügyi miniszterének, Trócsányi Lászlónak. Az Orbán-kormány valóban régóta szorgalmazza az unió nyugat-balkáni bővítését, és elsősorban Szerbia mielőbbi felvételét az EU-ba. A hírek viszont még tegnap is arról szóltak, hogy Trócsányi inkább a kevésbé fajsúlyos nemzetközi segélyezést kaphatja feladatul. Nem ez történt: von der Leyen azt a biztosi posztot adta Trócsányinak, amiért Orbán már Navracsics Tibor számára is lobbizott, sikertelenül.
Ezzel viszont ismét kiderült, hogy kifizetődött Orbánnak von der Leyen - némiképp váratlan - támogatása, aki a fideszes EP-képviselők szavazatai nélkül ma nem lenne a bizottság elnöke, és akiről Orbán azóta is többször hízelgően nyilatkozott.
Kelet-Európa
A térség nagy vesztese volt annak az egyezségnek, amellyel elosztották az EU legfontosabb posztjait. Minden lényeges feladatkör nyugati tagállamokból érkező politikusé lett. Von der Leyen viszont figyelt arra, hogy ezt most ellensúlyozza. A legnagyobb gesztus, hogy von der Leyen elvette a demokráciával, jogállamisággal kapcsolatos feladatköröket a holland szocdem Timmermanstól és odaadta őket a cseh liberális Vera Jourovának. Ezzel valamennyire kiengesztelte Magyarországot és Lengyelországot is, amelyeket ez a feladatkör a velük szemben folyó hetes cikkely szerinti eljárás miatt a leginkább érint - egy szintén a visegrádi országokból érkező biztostól több megértést remélhetnek. Természetesen olyan nem történhetett volna, hogy a lengyel vagy a magyar biztos kapja meg azt a feladatot, hogy a saját kormánya felett ítélkezzen, főleg úgy, hogy a lengyel biztosjelölt ellen most is nyomozást folytat az unió csalás elleni hivatala, de már az elég üzenet, hogy a V4 egyik tagjához került ez a portfólió.
A bizottság alelnöke lett Jourová mellett a szlovák Maros Sefcovic, a horvát Dubravka Suica és a lett Valdis Dombrovskis is, vagyis tényleg komolyan vehető posztok jutottak az közép-kelet-európai tagországoknak.
A nagy vesztesek:
Ursula von der Leyen
Nehéz elképzelni, hogy ez a névsor elsőre átmenjen az Európai Parlamenten. Főleg azért, mert a bizottság elfogadásához a parlamenti képviselőcsoportok koordinátorainak kétharmados támogatására van szükség, ami azt jelenti, hogy von der Leyennek most a pártcsaládok nagyobb részének támogatását kell megszereznie, mint amennyien a kinevezését támogatták.
A legnagyobb vita a lengyel és a magyar biztos körül lehet, és ha lesz is, akkor a jobboldal alighanem a román szociáldemokrata jelöltet veszi majd célba (neki a közlekedés jutott), de több más jelölttel kapcsolatban is várható elégedetlenkedés. Persze a bizottság leszavazása nem sokat számít, hiszen újra szavazhatnak majd az egész testületről, és egy-egy portfóliócsere sem lenne a világ vége, de mindenképp érdekes műsor lesz majd, amikor a vitás biztosokat néhány hét múlva háromórás meghallgatásokon kínozzák meg parlament tagjai.
Orbán Viktor
A magyar miniszterelnök egyértelmű nyertesnek tűnik ugyan, de komoly veszélyei is lehetnek ennek a helyzetnek. Egyrészt lehetséges, hogy Orbán, illetve Trócsányi miatt szavazzák majd le az új bizottságot a parlamentben. De a hazai kommunikáció átállítása is érdekes kihívás lesz.
Az új bizottsági elnök taktikája ugyanis alapvetően arról szól, hogy sokkal kevésbé ellenséges Orbánnal, épp ezért elvárhatja, hogy a Fidesz bizonyos ügyekben engedjen neki, hiszen nehéz lenne teleplakátolni az országot von der Leyen arcképével, és ráírni, hogy az Európai Bizottság megtámadta Magyarországot, miután agyondicsértük az elnökét, akit a saját jelöltünknek is tartunk. Vagyis Brüsszelből sokkal kevésbé lehet majd ellenséget gyártani, mint eddig.
Nagy-Britannia
Az új bizottságnak 27 tagja van. Az Európai Uniónak viszont 28, Nagy-Britannia azonban nem jelölt senkit a bizottságba. Ez is része volt annak a magabiztos kommunikációnak, amellyel Boris Johnson megpróbálta elhitetni az EU-val és a britekkel, hogy október végén ki fognak lépni az unióból. De a helyzet úgy áll, hogy egyelőre nem fognak, törvény tiltja ugyanis a miniszterelnöknek, hogy ezt megállapodás nélkül megtegye. Így azonban újra eltolhatják a kilépés határidejét, miközben a briteknek még csak delegáltjuk sem lesz az unió kormányában.
Kiemelt kép: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / AFP
