A világ országainak 40 százaléka nem rendelkezik megfelelő korai árvíz- és aszályelőrejelző rendszerrel, 50 százalékának nincs a vízügyi adatokkal kapcsolatos megfelelő irányítási rendszere, a Meteorológiai Világszervezet tagországainak 60 százaléka pedig folyamatosan veszíti el a képességeit a megfelelő vízügyi megfigyelésre. Ha a klímaváltozás lassításáról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a vízválság mellett sem, ami szorosan összefügg a melegedő bolygóval, és óriási problémákat okozhat világszerte.
Az ENSZ klímakonferenciáján az a Víz- és Klímaügyi Koalíció is tartott megbeszélést, aminek többek között Magyarország, ezen belül is Áder János az egyik vezetője.
"Glasgow-ban azért gyűltünk össze, hogy a légkör széndioxid-szintjének csökkentéséről beszéljünk" - mondta a köztársasági elnök. "Most viszont azért kérjük az önök figyelmét, hogy a klímaválság és a vízválság összefüggéseiről szóljunk. Tudósok között konszenzus van abban, hogy a klímaváltozás hatásának nyolcvan százalékát a vízen keresztül érzékeljük, tehát a klímaválság és a vízválság nemcsak, hogy összefüggenek, de egymás nélkül kezelni őket nem tudjuk."
Vészesen fogy a vizünk
A világ vízkészletének mindössze 3 százaléka édesvíz, ennek kétharmada gleccserekben van elzárva. Éppen ezért világszerte 1,1 milliárd embernek nincs megfelelő hozzáférése tiszta vízhez, és évente 2,7 milliárd ember szenved vízhiánytól legalább egy hónapig. A nem megfelelő minőségű, fertőzött víz 2,4 milliárd embert érint, és olyan betegségeket okoz, mint a kolera és a tífusz.
Évente kétmillió ember, főként gyerek hal meg hasmenéses betegségekben, amelyek kialakulásához a szennyezett víz is hozzájárul.
Rengeteg olyan vízrendszer, amely virágzó ökoszisztémákat lát el, fokozott stresszt tapasztal. Folyók, tavak és víztartó rétegek száradnak ki, vagy válnak túlságosan szennyezővé ahhoz, hogy használni lehessen őket. A vizes élőhelyek több mint fele eltűnt. A mezőgazdaság több vizet használ el, mint a többi iparág, ennek nagy része a nem elég hatékony felhasználásból adódik. A klímaváltozás világszerte megváltoztatja a csapadékeloszlást, komoly következményekkel jár a vizeink egészségére, és ezzel pedig a populációk fennmaradására is.
Nem kérdés tehát, hogy szükség van egy olyan szervezetre, amely külön foglalkozik a vízrendszerekkel is a klímaváltozás tükrében: erre készül a Víz- és Klímaügyi Koalíció is, amelynek fő célja hogy megfelelő, megbízható adatokra alapozva olyan megoldásokat keressen, amelyekkel könnyebb mérni és megoldani is a vízválságot.
Nagyon kell az adatrendezés
"Akár csak az elmúlt hetekben is megfigyelhettük a problémákat: a hidrológiai ciklus megváltozását, egyre szélsőségesebb időjárási eseményeket tapasztalhatunk, elég csak a múlt héten Szicíliában lezúdult esőzésre gondolni. Láthatunk kiszáradó folyókat, folyóvá duzzadó utcákat. Látjuk a gleccserek eltűnését, és tapasztaljuk a tenger vízszintjének emelkedését" - mondta Áder János. "Ha a vízválságot nem tudjuk megoldani, az ENSZ 17 fenntartható klímacéljainak mindegyike veszélybe kerül."
A cselekvést elősegítendő megalakult a Víz- és Klímaügyi Koalíció, illetve Víz- és Klímaügyi Vezető Testület. Ahhoz, hogy a vízválságot kezelni lehessen, alapvetően nyilván finanszírozásra, de ezen kívül innovációra, jó és követendő példákra, a megelőzésen és megoldáson kívül az alkalmazkodásra, illetve megfelelő mennyiségű és jól kezelhető adatra van szükség. Utóbbi egyébként a klímaváltozással kapcsolatos témák nagy részénél megjelenik:
a mai napig jellemző, hogy az országoknak, régióknak saját méréseik vannak, és nincs egy nagy, összefogó adattár, amihez mindenki nyíltan hozzáfér.
A koalíció egyik következő nagy projektje egy közös vízügyi és klímavédelmi információs portál létrehozása 2025-re. A rengeteg rendezetlen, elérhetetlen, lokális és globális adat kezelésének hiánya ugyanis hátráltatja a probléma megoldását. A portálon az információk mind a privát szektor, mind döntéshozók, mind a helyi közösségek számára elérhetők lesznek.
2030-ra a koalíció globális vízügyi megfigyelőrendszert épít ki, ami rengeteg területen lehet hasznos: az aszálymonitoring rendszerek segítségével például pontos képet tudunk kapni arról, milyen termékszerkezet-változásra van szükség a gazdák szempontjából, melyek azok a növények, amelyek képesek lesznek túlélni a megváltozott körülményeket, és melyeket kell lecserélni a földeken. Ugyanígy fontos a talajvízszint-változás megfigyelése, illetve az, hogy a természet milyen gyorsan pótolja a csökkenő talajvizet. Ez is a mezőgazdasági termelés szempontjából nagyon fontos, megelőzhető vele, hogy néhány éven belül tönkremenjenek a gazdák az információk hiányában. Az is hiánypótló lenne, ha rendelkeznénk információkkal a különböző vízbázisok szennyezési szintjéről - rengeteg ország használja ugyanazt a vízbázist, de nagyon kevés az olyan szituáció, amikor megfelelő kommunikáció van közöttük a témában.
Persze a pénz a vízválság megoldásánál is kulcskérdés, és szükség lesz szemléletváltásra is a finanszírozásban. Nem érdemes a megelőzésre költött pénzt nettó költségként elkönyvelni abból a szempontból, hogy a megelőzés nélkül sokkal több pénzbe kerülne a problémák, katasztrófák utáni helyreállítás. "Ha ezeket az externáliákat figyelmen kívül hagyjuk, akkor viszonylag rövid távon súlyos társadalmi árat kell majd fizetnünk" - mondta Áder János.
Háborúk a vízért
A világ populációjának 90 százaléka él olyan országban, amelynek osztott vízgyűjtő területe van más országgal. Ebből már most is adódnak konfliktusok, mivel nincs érdemi megállapodás a legtöbb náció között. Ahogy a klímaváltozás erősödik, a víz úgy lesz egyre nagyobb kincs, így ezek a konfliktusok nagy eséllyel kiélesednek majd.
Magyarországról nagyon nehéz elképzelni, milyen az, amikor valakinek nem jön tiszta ivóvíz a csapból, amikor minden nap küzdenie kell a megfelelő minőségű vízhez jutásért.
A 20. század folyamán a globális vízfogyasztás a populációnövekedéshez képest duplájára nőtt. Ma ez sok várost - Rómától Fokvárosig, Csennaitól Limáig - a víz kiporciózása felé vezet. A vízválság 2012 óta szinte minden évben szerepel a Világgazdasági Fórum globális kockázati listáján, méghozzá rendszeresen az első öt veszély között. 2017-ben a súlyos aszályok hozzájárultak a második világháború óta legsúlyosabb humanitárius válság kialakulásához, ekkor 20 millió embernek kellett elhagynia az otthonát Afrikában és Közép-Afrikában az aszályokkal járó élelmiszerhiány és az ezek következtében kirobbant konfliktusok miatt.
Később ez a helyzet csak még rosszabb lesz, hiszen folyamatosan csökken az egy főre eső vízkészlet a csapadékeloszlás változásával és a párolgás növekedésével.
2023-ban António Guterres, az ENSZ főtitkára szervezésében a Víz- és Klímaügyi Koalíció szeretne vízügyi konferenciát tartani - erre közel 50 éve nem volt példa, annak ellenére, hogy a vízkérdés mennyire fontos, és mennyire közeli probléma mindannyiunknak. "Nincs újabb 50 évünk arra, hogy megfelelő döntéseket hozzunk" - tette hozzá a köztársasági elnök.
A Víz- és Klímaügyi Koalíció egy másik vezetője Tádzsikisztán elnöke, Emomali Rahmon, aki a gleccserek szerepéről beszélt a vízellátásban. Elmondta, hogy az ország 14 ezer gleccseréből legalább ezer már teljesen elolvadt. Tádzsikisztán vízkészletének 60 százalékát adják a gleccserek, ez a vízmennyiség így már egyharmadával csökkent az elmúlt évtizedekben. 2025 lesz a nemzetközi gleccservédelem éve, amikor külön figyelmet kapnak majd ezek a természeti képződmények nemcsak természeti, de vízbiztonsági szerepükkel is.
Az elnök elmondta: a klímaváltozás miatt a telek hosszabbak és hidegebbek lettek, a nyarak forróbbak és szárazabbak, ez pedig megnöveli az országban az áramigényt is. A csapadékeloszlás megváltozása a folyókat is érintette, ezek képtelenek lesznek kielégíteni ezt a megnövekedett igényt. Minden mindennel összefügg - a klímaváltozás és a vízkrízis szorosan összetartozik.
Johannes Cullmann, a Meteorológiai Világszervezet víz- és krioszféra-koordinátora elmondta: minél erősebb a klímaváltozás, a vízkörforgásban is annál drámaibb változásokat fogunk tapasztalni. Egyes területek szárazabbá válnak, például az Amazonas-medence, amelynek esőerdője már most karbonkibocsátóvá vált úgy, hogy jelentős karbonelnyelő volt korábban. A szárazabbá válás rossz hír az élelmiszerbiztonság szempontjából is. Más területeken megnő a csapadék mennyisége, ilyen például a szaharai régió is. Ugyanilyen változások várhatók a talaj nedvességével kapcsolatban is - ez pedig az élelmiszertermelés szempontjából még rosszabb hír.
A tengerszint emelkedéséhez két gleccser járul hozzá különösen: az egyik Grönlandon található, a másik pedig az Antarktiszon. A grönlandi, ha teljesen elolvadna, 7 méteres tengerszint-emelkedést okozna - ennél is rosszabb az antarktiszi olvadás következménye, ami 60 méteres emelkedéssel járna. Persze ez nem fog megtörténni, mégis jól mutatja, mennyire fontos a gleccserek védelme.
A klímaváltozás nem csak a csapadékeloszlást változtatja meg: a bolygó vízmennyisége is fokozatosan csökken. Évente egy centiméternyi víz tűnik el, ami nem tűnik soknak, pedig a populáció éves vízfogyasztásának ötszörösét jelenti.
Mi lesz a magyar vizekkel?
Az államfőt megkérdeztük arról, hogy a vízkrízis megoldása hogyan egyeztethető össze a Balaton és a Velencei-tó beépítésével, illetve azzal, hogy a kiszáradó Velencei-tavat nem kezeli prioritásként a kormány.
A két tó beépítése nem most kezdődött, hanem egy 100-150 éves folyamat része. Nem mondanám, hogy most fokozódik a helyzet. Én tavaly és tavalyelőtt is körbebicikliztem a tavat, nem láttam jelentős változást. Megkérdeztem a Balatoni Szövetség elnökét is, ő sem lát ilyen drámai hangütésre okot adó tényezőket
- mondta a köztársasági elnök. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy utóbbi pár évben ostromállapot lett úrrá a Balatonon, hatalmas építkezések zajlanak az északi és a déli parton is, hol itt bukkan fel egy apartmanház, hol ott emelkedik ki a földből egy luxusszálloda. Átminősítések, természetvédelmi aggályok, brutális építészeti tervek, fura tulajváltások követik egymást. Erről egy korábbi a cikkünkben írtunk bővebben.
Kapcsolódó
Kötéltáncosként lavíroznak a balatoni fideszesek
Egy évre visszamenőleg végignéztük a Balatonhoz kapcsolódó öt kormánypárti parlamenti képviselő Facebook-oldalát, de csak egyet találtunk közöttük, aki folyamatosan kiáll a térség bebetonozása ellen.
A Velencei-tó kérdése viszont valóban összetett: óriási visszhangja volt annak, hogy a kormány nem tesz semmit a kiszáradása ellen, annak ellenére, hogy egyébként a Velencei-tó rendszeresen hajlamos kiszáradni. Más kérdés viszont a tavon zajló építkezések létjogosultsága. "Mindkét tónak körbebetonozták, körbeépítették egy részét, infrastruktúrával is körbevették" - mondta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy a Balatonon nem lehet visszafordítani az idő kerekét, nem lehet a partot visszaadni a természetnek, mert a telektulajdonosoknak sértené az érdekeit.
A Velencei-tóval kapcsolatban már készül egy összegző anyag, ami különböző lehetőségeket vázol fel a helyzet javítására, ez november végére készül el, ha a járványhelyzet is úgy akarja. A feltöltés bonyolult kérdés, hiszen a jelenlegi tározókból nem lehet megtenni, annyira szennyezettek, és nagyon meg kell gondolni, honnan hozunk vizet, mert a Duna tisztítatlan vize például megint csak többet ártana, mint használna. "4-5 megoldási javaslat is felmerült, aszerint választunk majd, melyik hatásosabb, környezetkímélőbb, és persze költségvetés szempontjából is a legjobb."
Addig pedig reménykedünk, hogy a természet is besegít, és lesz annyira csapadékos a tél, hogy a tó magától is elkezd helyreállni.
