Szokatlan dolog történt december 2-án egy egyedül élő, 94 éves asszonnyal a budapesti Krisztinavárosban. Éppen hazafelé tartott a bevásárlásból, amikor a háza előtt megszólította egy magas, vékony, sötét hajú, kék szemű, öltönyös férfi és benyomakodott mellette az ajtón. Rákérdezett, ő-e egy bizonyos lakó, mire a néni mondta, hogy nem, és bemutatkozott. A férfi erre kijelentette, hogy örül, mert ő az egyetlen katolikus a társasházban, ezért ajándékot hozott neki az egyháztól. Elő is vett két kis dobozt, majd előkerült egy nagyobb pakk is a kapu elé éppen betolató fekete autó csomagtartójából. Ezután segítőkészen átvette az idős nő gurulós bevásárlótáskáját, karon fogta az asszonyt, majd a csomagokkal együtt megindultak felfelé a lakásához.
Ámen, mindörökké nélkül
Mivel a férfi emlékeztette a nénit egy olyan személyre, akit a plébánián látott, megkérdezte tőle, ő-e a tisztelendő, amire egy bólintás volt a válasz. Ezután katolikus köszöntéssel üdvözölte a férfit: "dicsértessék a Jézus Krisztus!" A válasz mindössze egy ámen volt, ám a néninek abban a pillanatban nem tűnt fel, hogy a megfelelő válasz a "mindörökké, ámen!" lett volna. A vallásos asszony ott és akkor azt hitte, valóban a tisztelendő jött el hozzá, így természetesnek vette, hogy megbízhat benne.
A néni beinvitálta a nappaliba a hívatlan látogatót, ott a férfi megmutatta az ajándékokat, és az egyiket - egy genrincbántalmakat enyhítő eszközt - el is fogadta, ám a két fémszíjas karórát már nem, sem a nagyobb pakkban lévő, porcelánnak látszó étkészletet - ezekről azt mondta, hogy adják inkább oda a szegényeknek. Erre a férfi kért az idős asszonytól egy írásos, aláírt nyilatkozatot, miszerint ezeket a szegényeknek adja ajándékba. Egészen hivatalosnak tűnt a dolog.
Kifaggatta az idős nőt a pénzéről, majd lenyúlta azt
Mivel abban a hitben volt, hogy egy egyházi személy tette nála tiszteletét, szívesen válaszolt a kérdésekre. A férfi a lakásban található fényképekre kérdezett rá először, mire az asszony mesélt a gyerekeiről, az unokáiról, arról, hogy ők hol és hogyan élnek. Az áltiszteletes kifaggatta arról is, kié a lakás, mi lesz vele később, és rosszallását fejezte ki, hogy azt a néni gyerekei öröklik majd. Ami nagyon furán vette ki magát, akárcsak az, hogy érdeklődött róla, van-e pénze az asszonynak, mennyi van, hol tartja, mennyit kapnak a gyerekek, unokák karácsonyra. A férfi az utóbbi összeget sokallotta. Az pedig már elég gyanús volt az asszonynak, amikor a férfi izgatottan elkezdett kutatni az asztalon lévő borítékok között, és felemelte az ágytakarót is, hogy ott nincs-e pénz. Ekkorra már elég ideges lett az asszony, ennek ellenére arra a kérdésre is válaszolt, hogy mennyi pénze van a bankban. Azt ugyanakkor bizalomgerjesztőnek találta, hogy a férfi segítséget ígért neki egy önkormányzati ügyben az ismeretségére hivatkozva.
Csak egy rövid időre ment át a néni egy másik helyiségbe, és amikor visszaért a szobába, megszámolta a pénztárcájában lévő pénzét. Hiányzott két bankjegy - a férfi ezeket előhúzta a zsebéből, és átadta, ám a néni egy húszezrest visszaadott neki, hogy a "tisztelendő" vigye azt az egyháznak, a szegényeknek. A húszezrest a férfi beletette abba az összehajtott papírba, ami az ajándékozásról szólt. Búcsúzóban még azt kérte az illető, hogy a látogatásáról ne szóljon senkinek az asszony.
A plébánia nem visz ajándékot és nem gyűjt háznál
Az idős asszonynál egyébként egy nappal korábban jártak a katolikus egyháztól, beszedni az egyházi járulékot, ezért nem értette, miért jöttek másnap is. Később megpróbálta megkeresni a "tiszteletest" a plébánián, hogy újra beszéljen vele, de akkor a valódi plébános (akire egyébként a külső leírás illett) nem volt benn. Aztán elmesélte az esetet a plébániát ismerő barátnőjének, aki azt mondta, hogy valószínűleg csalás áldozatává válhatott. Tudomása szerint nem hordanak ki ajándékcsomagokat a plébániáról, főként a plébános nem tesz ilyet. Ráadásul, amikor az eset történt, a plébános kórházban volt, így őt biztosan nem fogadhatta a bizalmába.
Az idős nő ezután számolt csak be a gyerekeinek a "tisztelendő" látogatásáról, és feljelentést tettek a rendőrségen, valamint az ügyészségen. A feljelentést egyébként a plébánián is javasolták, ahol megtudta, hogy nem ez volt az első ilyen eset, hasonló módon többeket is felkerestek az egyház nevében. A plébános megerősítette, senkit nem küldtek ki ajándékokkal, és figyelmeztetett, ha történne még hasonló eset, a néni senkinek ne adjon pénzt vagy adományt.
A Katolikus Karitász önkéntesei nem mennek házhoz gyűjteni
Kerestük a katolikus egyházat is az üggyel kapcsolatban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciája (MKPK) titkárságának nincs tudomása hasonló esetekről, de hozzátették, hogy az egyes plébániákat érintő ügyekben az adott egyházmegye az illetékes.
Hangsúlyozták, hogy a Magyar Katolikus Egyház és a hivatalos karitatív szervezete számára fontos a segítségre szoruló embertársak támogatása, és hogy odafigyeljenek rájuk, különösen az ünnepi időszakban. Azt is leszögezték, hogy a Katolikus Karitász önkénteseit ezelőtt sem kérték, és ezután sem fogják kérni, sem felhatalmazni arra, hogy személyesen, lakóházakban gyűjtsenek pénzadományokat. A rászorulók megsegítésében végzett munkájuk során pénzadományt csak és kizárólag közösségi események keretein belül, nyilvános helyeken, adventi vásárokban gyűjtenek.
Állandó önkénteseiknek sorszámozott, arcképes igazolványa van, időszakos önkénteseik csak és kizárólag a gyűjtés helyszínén kapnak erre feljogosító igazolványt, melyet a munka után le kell adniuk. A pénzadományokat perselybe gyűjtik, majd ellenőrzött módon, jegyzőkönyvvel együtt minden nap végén az országos vagy az egyházmegyei központokba szállítják - tették hozzá.
Kérdéseinket elküldtük az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK) is, amint a válaszok megérkeznek, frissítjük cikkünket.
