A súlyos aszály miatt vészesen lecsökkent Dél-Amerika második leghosszabb folyójának a vízszintje - írja az MTI a BBC-re hivatkozva. A Paranánál ilyen alacsony vízállást utoljára 77 éve tapasztaltak.
A Paraná a Paranaiba és a Rio Grande összefolyásával együtt jön létre, az Uruguay folyóval találkozva pedig létrehozza a Río de la Plata vízgyűjtő medencét. A 4880 kilométer hosszú folyórendszer a világ nyolcadik leghosszabb folyama. A Paraná kulcsfontosságú a kereskedelmi hajózás, a szállítás, valamint a halászat szempontjából, és 40 millió ember számára biztosít ivóvizet. A vízszint csökkenése rengeteg halász megélhetését sodorta veszélybe.
A környezetvédők attól tartanak, hogy a szárazságot az erdőirtás és a klímaváltozás is fokozta.
Carlos Ramonell geológus kiemelte: a Paraná a legnagyobb, legváltozatosabb élővilágú és társadalmi-termelési szempontból a legfontosabb vizes élőhely Argentínában.
Brazília déli részén, ahonnan a folyó ered, a lehullott csapadék mennyisége három éve nem éri el az átlagot. A folyó átlagosan 17 ezer köbméter per másodperces vízhozama a tartós szárazság miatt 6200-ra csökkent.
Az alacsony vízszint az energiatermelésben is problémákat okoz, mivel a Paraguay és Argentína határán a folyóra épült vízerőmű csak 50 százalékos teljesítménnyel működik. A sekély vízállás az áruszállítást is akadályozza, a hajókat a megfeneklés veszélye miatt nem tudják teljesen megrakodni. A helyzet a gabonaszállítókat is arra kényszeríti, hogy szárazföldi útvonalakat vegyenek igénybe. Az előrejelzések alapján az aszály 2022-ig tarthat.
