Milyen forgatókönyv alapján zajlik mentelmi jogom szakaszos és csúsztatott kikérése? Ez a - álláspontom szerint jogellenes - módszer alkalmas lehet arra, hogy az országgyűlési képviselői és parlamenti munkámat akadályozza, ellehetetlenítse, a 2/3-as szavazások ellehetetlenítése is felmerülhet
- többek közt ezzel érvelt Simonka György, a Fidesz vád alá helyezett Békés megyei képviselője a mentelmi bizottságnak írt hétoldalas levelében, amelyben azt kérte a bizottsági tagoktól, hogy tagadják meg e Legfőbb Ügyészség kérését, mentelmi jogának felfüggesztését. A politikus által saját honlapján közzé tett írása szerint ugyanis a Polt Péter vezette vádhatóság kérelme jogilag nem megalapozott.
Érdekes, hogy Simonka a kétharmados parlamenti szavazásokat félti, ugyanis a büntetőeljárás már korábban elindult ellene, ügye bírósági szakaszban van, a vádlottak padjára úgy került, hogy mentelmi jogát már korábban is felfüggesztették. Kényszerintézkedést eddig vele szemben nem hoztak.
A parlamenti szavazások tehát csak abban az esetben kerülhetnének veszélybe, ha letartóztatnák őt, és a Fidesznek nem lenne meg a kétharmados többsége.
De Simonka nem csak ezzel érvelt, hosszú írásában az ellene zajló büntetőeljárás általa jogszabályellenesnek vélt részeit is kifejtette a mentelmi bizottságnak. Mint írta, első alkalommal - miután vádat emeltek ellene - maga is mentelmi joga felfüggesztését kérte, ám a második esetben már máshogyan látja:
Most utólag már tudom, hogy és a nyomozati iratanyag birtokában látom, hogy velem kapcsolatban a tisztességes és pártatlan eljárás a Központi Nyomozó Főügyészség tekintetében a nyomozás ideje alatt nem valósult meg.
Ezért - ahogy fogalmazott - ezek után már más személyeknél sem támogatta a mentelmi jog felfüggesztését, nem szavazta meg azt más személyeknél sem.
Ezután Simonka Polt Péter vonatkozásában is érdekes kijelentést tett. Azt írja:
Amennyiben alaposan megvizsgálják a legfőbb ügyész kérelmét és összevetik a legfőbb ügyész 2018. október havi kérelmével, felsejlik annak lehetősége, hogy a végrehajtó hatalom igazából nem közvádas büntetőjogi okból és érdekből kéri a mentelmi jogom felfüggesztését.
A Fidesz politikusa szerint a mentelmi bizottság szokásjog alapján szokta elbírálni a felfüggesztési kérelmeket: a magánvádas esetekben nem, míg a közvádas esetekben ki szokta adni az országgyűlési képviselők mentelmi jogát. Ezért arra kérte a bizottságot, hogy kérelmével érdemben foglalkozzanak. Ezzel összefüggésben azt is írta:
Abban a nem várt esetben, ha a tisztelt mentelmi bizottság nem tudna elvonatkoztatni a bizottság korábbi szokásjogától és gyakorlatától, úgy nem marad más választásom, mint hogy magasabb szintű jogi fórumokhoz fogok fordulni annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselői munkámat és az ezzel kapcsolatos politikai tevékenységemet sérthetetlen módon tudjam folytatni.
Ezután a Fidesz politikusa a jogállamiság hiányának problematikájáról is értekezik. Azt írja, demokratikus jogállamban nemcsak a hatalmi ágak elválasztása, hanem a hatalmi ágak kölcsönös együttműködése is az állam alkotmányos működésének része.
Ennek hiánya felveti a jogállamiság kérdésének problematikáját.
- szögezte le.
Simonka el akart menni a mentelmi bizottság ülésére, de az arra szóló meghívót állítása szerint késve kapta meg. A kormánypárti politikus érvei végül nem hatottak a mentelmi bizottság tagjaira, akik kiadták Simonka mentelmi jogát, a parlament pedig 174 igen, egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett újabb ügyben függesztette fel hétfőn a politikus mentelmi jogát. Tehát a kormánypártiak is a felfüggesztés mellett voksoltak.
A Legfőbb Ügyészség decemberben kezdeményezte másodjára Simonka György mentelmi jogának felfüggesztését: vesztegetés elfogadása és más bűncselekmény miatt kérték. A megalapozott gyanú lényege szerint, miután Simonka György tudomást szerzett a büntetőeljárás megindításáról, pénzért azt akarta elérni, hogy az egyik őrizetbe vett gyanúsított ne tegyen rá terhelő vallomást, illetőleg hogy az egyik tanú előre megbeszélt tartalmú vallomást tegyen. Simonka György cselekménye kétrendbeli, vesztegetés hatósági eljárásban bűntettének megállapítására lehet alkalmas, azonban vele szemben csak a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség a büntetőeljárás lefolytatására. Akkor reagált is lapunknak a politikus:
Kapcsolódó
Simonka György a vesztegetésről: Nem tudom, mit érthettek félre
A fideszes politikus ennek ellenére megszavazná mentelmi joga újbóli felfüggesztését. És azt is elárulta, hogy elkapta a koronavírust.
Érdekes körülmény, hogy akkor még azt állította kérdésünkre, hogy ő is megszavazná mentelmi jogának kiadását.
Egyébként nem ez az első eset, hogy a kormánypárti képviselőt az ellene indult eljárásban vesztegetéssel gyanúsítják. A vesztegetés elfogadása az alapügyben ellene és 32 társa ellen szóló vádiratba is bekerült a vádpontok közé. Az ügyészség szerint a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolása során az eszközök áron alul kerültek vissza a politikus körébe, ráadásul a felszámolók is beismerték, hogy ennek érdekében megvesztegették őket.
Azt pedig a 24.hu már jóval a vádemelés előtt feltárta, hogy a szóban forgó felszámolási eljárás során a vagyont éppen Simonka környezete vásárolta vissza, méghozzá kedvezményes áron:
Kapcsolódó
Nagyot kaszáltak a fideszes Simonkáék a 973 milliós kárt okozó cégük felszámolásán
Kirívóan olcsón került vissza a becsődölt társaság ingatlanvagyonának egy része a politikus köréhez.
