A Magyar Nemzetnek adott interjút Varga Mihály pénzügyminiszter. A beszélgetés fő csapásvonala az, hogy a járvány második hullámában is fenn kell tartani az ország gazdasági működőképességét, ezért újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket vezetnek be.
Ahhoz, hogy a kormány gazdaságilag is garantálja az ország működőképességét, az új intézkedésekben négy szempontot kell érvényre juttatni.
Egyrészt bizonyos ágazatokban - például a turizmusban és az építőiparban - élénkíteni kell a keresletet. Másrészt meg kell óvni a munkahelyeket, amihez elengedhetetlen, hogy a vállalkozások ne menjenek csődbe és ne csökkentsék kapacitásaikat. Harmadrészt gondoskodni kell új termelési lehetőségekről, vagyis támogatni kell a befektetéseket. Végül figyelemmel kell lenni arra, hogy a válságkezelésre fordított állami milliárdok a hatékony és a versenyképes gazdasági megoldásokat támogassák
- fogalmazott Varga, aki szerint segíteni kell az állami és a magánberuházások kivitelezését. Ennek egyik megfelelő módszere lehet az építőipar helyzetbe hozása.
A korábbi években az áfacsökkentéstől az állami támogatásokig számos olyan intézkedés született, amely az iparág fellendítését szolgálta, ezek közül egyet vagy többet is visszaállíthatunk. A járvány első hullámakor eredményesen léptettünk életbe célzott adócsökkentéseket a válság sújtotta ágazatokban, ilyen megoldások újbóli bevezetésére szintén van lehetőség. A hitelmoratórium meghosszabbítása pedig segítheti az átmenetileg nehéz helyzetbe került családokat és vállalatokat
- tette hozzá. Az ehhez szükséges fedezetről elmondta: jelenleg lehetőség van arra, hogy uniós forrást használjanak fel számos olyan állami beruházásra, amelynek a számláit korábban a magyar költségvetésből tervezték kifizetni. Ide az útépítésektől a kórházfelújításokig számos fejlesztés tartozhat.
A mostani időszak egyik legfontosabb feladata emellett a tartalékok minél nagyobb mértékű felhalmozása, ma ugyanis senki nem látja és tudja biztosan, meddig tart a fertőzés kiváltotta gazdasági hatás
- mondta a miniszter. A jövő évre három forgatókönyvvel számolnak: ha a vakcina 2021 második negyedévében már rendelkezésre áll, akkor 4-5 százalékkal nőhet Magyarország gazdasága, ez egy optimista forgatókönyv. Hozzátette:
Ha az oltóanyag a jövő év közepe felé sem lesz meg, és a védőoltások nem kezdődnek meg, akkor a pesszimista számításaink szerint előfordulhat, hogy a nullánál alig nagyobb növekedést jegyezhetünk fel. Elképzelhetőnek tartunk egy harmadik lehetőséget is: eszerint lesz vakcina, de az elhúzódó kilábalás miatt csak 3-4 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés.
Arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági mutatókat várnak 2020-ra, elmondta: bár a tavaszi gazdaságvédő intézkedéseik eredményt hoztak, ezek sem elegendők ahhoz, hogy kivonjuk magunkat a világgazdaság negatív folyamatai alól. Varga Mihály szerint idén 5-6 százalékkal eshet vissza a magyar GDP, ehhez 7-9 százalékos költségvetési hiány társulhat, az államadósság pedig az év eleji 66 százalékról a GDP 76-78 százalékára emelkedhet.
Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
