Újabb tabuhoz nyúlt a kormány. A családtámogatások után most a vasúti szárnyvonalak is mennek. Eddigi politikájával ellentétben ugyanis Lázár János minisztériuma kilenc vonalon szünteti meg a vasúti közlekedést, tulajdonképpen azonnal.
Azóta már a MÁV honlapján is megjelent a hír, de korábban a VEKE, illetve a Közlekedő Tömeg is közzétette, hogy kilenc vasúti mellékvonal „ideiglenes szüneteltetését”, azaz bezárását tervezi a kormány, már augusztus elsejétől, azaz tíz nap múlva.
A VEKE bejegyzésében arról ír, hogy a közlekedésért felelős miniszter (Lázár János), nyilván
S mivel a gazdasági helyzet plusz fejlesztéseket nem tesz lehetővé, így ezzel a módszerrel próbálja minimalizálni a kockázatát a további baleseteknek.
A források szerint egy 12-es listát szűkített végül tízre a miniszter. A „megmenekülő” településeknél a maradás mellett az szólhatott, hogy a vonalvezetésben a közúttól a vasút jelentősen eltér és még így is gyorsabb.
A vonalakon bontószökevény BZ motorkocsik teljesítenek szolgálatot, melyek azonos típusúak azzal a járművel, melynek üzemzavara a hét személy égési sérülését okozta Hodásznál.
Árnyalja a képet, amit a VEKE is említ, hogy „ezeken a vonalakon az utasszám rendkívül alacsony, a fizető (!) utasok száma vonatonként általában 10 alatt marad, 2-7 között mozog (a többit nem számolják, pedig biztosan sokkal többen vannak).”
98 Abaújszántó – Hidasnémeti
103 Karcag – Tiszafüred
114 Mátészalka – Csenger
121 Mezőhegyes – Újszeged
125 Mezőhegyes – Battonya
146 Lakitelek – Kunszentmárton
Amelyek a listáról lekerültek:
14 Pápa – Csorna
66 Villány – Mohács
113 Fehérgyarmat – Zajta
A tervezett megszüntetés által érintett települések polgármesterei közül hetet sikerült elérni péntek délelőtt. Egy polgármester, amint megtudta, miért keressük, kategorikusan elzárkózott a nyilatkozattól, egy másik hivatala útján azt üzente, megvárná a hivatalos értesítést, addig nem kommentálja hírt.
Akik válaszoltak, szinte mind azt mondták, még nem is hallották a mai hírt, bár többen azt is megjegyezték, ez a terv időről időre felvetődött eddig is. Hodorics Katalin, Somogyszob polgármestere például egy nagyon fontos szempontot is megemlített:
A hidasnémeti polgármester, Becse Csaba azt is hozzátette, hogy ez egy folyamat része:
Vizsoly polgármestere, Dr. Szegedi Szabolcs megemlít egy fontos tényt: az állomások a kistelepüléseken jellemzően messze esnek magától a településtől. Vizsoly esetében ez két és fél kilométer. Kérdésemre elmondta, hogy onnan nincsen szervezett csatlakozás, kisbusz, akik megérkeznek, azok innen gyalogosan mennek haza, vagy kimennek eléjük autóval. Ez sem teszi igazán vonzóvá a vasutat. A ritka menetrend a másik, ami miatt már alig használják:
A boldogkőváraljai polgármester, Zavodi Ferenc azt gondolja, mindenképpen jó lenne, ha megmaradna. Bár pontos statisztikákat nem tud, de turistaszezonban van forgalom a vonalon.
A jelenleg is létező párhuzamos autóbuszos közlekedésről egyöntetűen azt mondják a megkérdezett polgármesterek, hogy azok sűrűsége nagyjából megfelelő, de természetesen nem összehasonlítási alap egy nagyváros közösségi közlekedésének a gyakorisága. Azonban, ha a vasútvonal megszűnik, járatsűrítésre mindenképp szükség lesz.
Elértük Szalay Áront is, aki a hírt elsők között felröppentő Közlekedő Tömeg Egyesület alapító tagja. Nem érti, hogy miközben a jelenlegi trendek Európában nem a vasútbezárások felé mutatnak, Magyarországon ebben látják a megoldást, miközben egy átgondolt korszerűsítéssel vonzóvá lehetne tenni a most valóban nem vonzó, lepukkant vonalakat.
Szerinte az a feltételezés, hogy a mostani lépés összefüggésben lenne a hodászi balesettel, maximum annyiban lehet igaz, hogy ürügyként, vagy magyarázatként szolgálhat az esemény a lépéshez.
Szalay szerint ugyanis
Igenis lenne más megoldás: „például az ipolytarnóci 78-as vonalon, a probléma leginkább az, hogy a határnál véget ér, miközben a pálya folytatódik Szlovákiában. Ha Losoncig lenne közlekedés, akkor máris egy interregionális kapcsolat lenne, amit sokkal többen használhatnának. Hasonló a helyzet a 78-as vonalon, ez a szerencsi–hidasnémeti vonal. Ha Hidasnémetiből a létező és járható pályán továbbmennek a vonatok Kassára, ahova a régióból többen járnak dolgozni, és iskolába is, akkor máris többeknek lenne ez egy értelmes lehetőség. A 114-es vonalon pedig Szatmárnémeti felé lehetne tovább közlekedni. Ott a pálya helyreállítására is szükség lenne. Hasonló a helyzet a 125-ös vonalon, Arad felé.”
Azonban ilyen-olyan okokból az elmúlt években, évtizedekben sok regionális vasúti kapcsolat megszűnt, miközben jelentős részben magyarok laknak a határ mindkét oldalán.
Azt azonban Szalay is elismeri, hogy ez jelenleg rengeteg pénzbe kerülne. Milliárdos, tízmilliárdos nagyságrendről beszélünk. A felvetésemre, hogy a jelenlegi pénzszűkében erre minden bizonnyal semmi esély, így válaszolt:
Sajnos azonban, látva a hazai realitásokat, korántsem optimista. Úgy látja, mivel rohamosan fogynak az üzemképes járművek a karbantartás hiánya miatt, így akár október elsejétől további vonalakon lehetetlenül el a vasúti közlekedés.
Péntek délután Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere posztolt a Facebookon, ahol ezt írta:
"Információkérés és tiltakozás miatt kérelmet írtam Lázár János miniszternek legalább a határon átmenő, meglévő vasútpályával rendelkező vasútvonalak megtartására és a nemzetközi közlekedés újraindítására."
