Politikai földindulást okozhat Észak-Macedóniában a jobboldali populista, a Fidesz-közeli médiavállalkozók által évek óta támogatott ellenzék győzelme a helyi választásokon. A győzelem aránya nagyot lendíthet a volt kormányfő, Nikola Gruevszki pártjának, az ellenzéki VMRO-DPMNE-nek a helyzetén is. Így a jelenleg Budapesten "VIP-menekültként" különleges elbánásban részesülő, Pécelen nemrég céget alapító Gruevszki előtt felcsillanhat akár a hazatérés reménye is. Ám a politikus egyelőre nagyon óvatos: sokszor idézett Facebook-posztjai közül az utolsó október 28-ai bejegyzésű, a választási eredmény óta hallgat.
Pártjának Észak-Macedóniában maradt elnöke annál nagyobb vihart kavart. Hrisztijan Mickoszki ugyanis az önkormányzati választásokon elért győzelem után máris előrehozott országos választásokat követel.
A vesztes kormányzóerő, a szociáldemokraták elnöke, Zoran Zaev lemondott miniszterelnöki és pártvezéri tisztségeiről. A kormányfő így betartotta korábbi ígéretét, miszerint ha a fővárosban vesztenek a polgármester-választáson, akkor távozik posztjáról. Márpedig Zaevék, akik kisebb liberális és albán nemzetiségi pártokkal szövetségben irányítják az országot, nemcsak a szkopjei polgármesterséget vesztették el, hanem a vidéki városok negyedében sem sikerült jelöltjeiket megválasztatniuk.
A nyolcvan önkormányzat felében most a VMRO-DPMNE nyert, Zaevék csak kevesebb mint 20 településen győztek. Négy évvel ezelőtt a szocdemek még 57 önkormányzatot irányítottak az akkori választások után. A VMRO-DPMNE-nek csak néhány önkormányzata maradt, Gruevszki akkor egy kezén meg tudta volna számolni, hogy hány települést vezet jobboldali polgármester.
A lemondás ellenére egy dolgot biztosan nem akar Zaev: általános választást. Ennek oka egyszerű. Gruevszkiék most nagyon jól állnak, és feltehetően igyekeznének lassítani (akadályozni azért valószínűleg nem mernék) az ország euro-atlanti integrációját, amiért Zaev 2017-es hatalomra jutása óta küzdött.
Zaev ügyvezető kormányfőként az új kabinet megalakulásáig hivatalban marad. Gyakorlatilag azért, hogy elősegítse utódja megtalálását, és addig összetartsa a rendkívül törékeny koalíciót, amelynek tagjait esetleg a megerősödött ellenzék élén a Gruevszki-párt magához is csábíthatja. Ezt akarja Zaev elkerülni, és ezért akar a jelenleg kormányzó koalíción belül megoldást találni az utódlására, méghozzá választások nélkül - ezt az észak-macedón törvények lehetővé is teszik.
Zaev lemondásakor gratulált ellenfelének, Mickoszkinak, ám megjegyezte: a kampányt külföldi pénzek is segítették. Hogy mire gondolt, nem tudni pontosan.
Zaev és a szociáldemokraták vereségének okai összetettek: az ígért korrupcióellenes küzdelem, a nepotizmus felszámolása - finoman szólva - nem igazán sikerült. A gazdasági válság és a katasztrofális vírushelyzet sem növelte a kormány népszerűségét. Sőt, az általános európai energiaválság közepette Macedóniát súlyosan érinti a mostani krízis, nem kizárt, hogy az országban télen korlátozásokat kell bevezetni. A bukás döntő oka azonban az európai integráció kérdése - és Zaevék itt sem tudták teljesíteni ígéreteiket. Igaz, ez végképp nem rajtuk múlott.
Bár sikerült tavaly a NATO-ba beléptetniük az országot, azonban a legfőbb céljukat, az EU-csatlakozást, illetve a csatlakozási tárgyalások megkezdési dátumának meghatározását Brüsszel és a szomszédos Bulgária megakadályozta.
Emiatt egyébként Zaev tavaly januárban egyszer már lemondott a kormányfőségről. Ezután előrehozott választást tartottak, amelyen a szociáldemokraták az albán szövetségeseikkel együtt minimális előnyt szerezve, 62 mandátumot nyertek a 120 tagú törvényhozásban. Így Zaev 2020 augusztusától ismét kormányfőként tevékenykedett.
Az EU azóta még arra is képtelen volt, hogy legalább biztatást küldjön a Brüsszel iránt elkötelezett Zaev-kormánynak a helyhatósági választások előtt.
Ennek a soha ki nem mondott oka az, hogy az EU-nak sincs szüksége új problémákra, amikor amúgy is az összefogás alapjait kezdik ki a bent lévő tagállamok, így a lengyelek és a magyarok. A brexit miatt az Egyesült Királyság és Boris Johnson köt nap mint nap csomót a brüsszeli eurokraták idegszálaira, az EU keleti végein pedig határzárak épülnek a Belarusz felől érkező migránsok elé. És még az észak-macedónok ügyeivel is foglalkozni kellene, ami feltehetően már meghaladja az EU magállamai és a brüsszeli központ problémamegoldó képességeit is.
A macedónok ugyanis olyan problémákat hoznak magukkal, mint a bolgár-macedón nyelvi-kulturális vita. A bolgár kulturális örökség nem megfelelő macedóniai tankönyvi és egyéb megjelenítésére hivatkozik Szófia (a probléma feloldásának nem segít, hogy Bulgáriában elhúzódó kormányalakítási válság van).
Nyelvi vita
A világon alighanem kevesen tudnának egy macedónul vagy bolgárul beszélőt megkülönböztetni egymástól. Ez a két nyelv teljesen eltér az összes többi szláv nyelvtől - így a szerbtől is - nyelvtani szerkezetében. A macedónok ugyanakkor számos szót kölcsönöztek a szerbből, ami a bolgárban nincs meg. A bolgárok szerint ugyanakkor a macedón nyelv esetében tulajdonképpen egy bolgár dialektusról van szó. Ennek kimondását szeretnék kikényszeríteni az EU-csatlakozás jóváhagyásáért cserében. Ehhez például az észak-macedón tankönyveket is át kellene írni.
A macedón nép- és országnév "görög" hatású, azaz az ókori Makedóniára utal, bár a ma ott élő szlávoknak semmi köze Nagy Sándor nemzetségéhez és nációjához - bármennyire is igyekezett ezt egy időben a Gruevszki vezette nacionalista szkopjei kormány hangsúlyozni.
Így aztán a macedónok valójában Jugoszlávia szétesése óta szinte minden szomszédjukkal konfliktusba keveredtek, identitásuk, elnevezésük vagy az ott élő kisebbségek miatt. A Tetovo környékén élő albánok és a macedónok összecsapásai egy időben polgárháborús állapotokhoz vezettek Macedóniában.
Ez kapóra jött az uniónak az elmúlt években is. Előbb a görögök ellenezték az ország elnevezését, ezért kínnal-keservvel Zaev végigerőltette Macedónia nevének Észak-Macedóniára változtatását. Ám kiderült, hogy ez sem elég: az EU-csatlakozást ugyanis ezután is számos tényező nehezítette. Zaev bár kibékült az albánokkal is - akikkel együtt is kormányoz -, és Albániát és Észak-Macedóniát az EU is együtt kezelte az elmúlt időszakban, de az, hogy a bolgárok megvétózták az észak-macedónokkal való tárgyalásokat, az albán EU-csatlakozást is hátráltatta. Mindez hosszabb távon a nacionalista Gruevszkiék malmára hajtja a vizet.
Kapcsolódó
A Balkán egész történelme benne van Gruevszki Magyarországra szökésében
36 évesen már miniszterelnök volt. Családjából nem ő az első, aki elmenekült a szülőföldjéről. Portré a Magyarországon bujkáló macedón politikusról.
Gruevszki magyar menekültstátuszát mostanában kellene meghosszabbítania a magyar idegenrendészeti hatóságoknak. Ha esetleg ez nem járna Gruevszki számára megfelelő eredménnyel, akkor felmerült, hogy esetleg Moszkvába vagy Törökországba távozna a volt macedón kormányfő. Egyelőre azonban Gruevszki aligha a Budapestről való továbbálláson gondolkodik, sokkal inkább valószínűleg a hazájába való visszatérésre spekulál. Hogy ez sikerül-e neki, azt csak a macedón politikusok tudják. Jelenleg éppen a kispártokon a világ szeme: Zaev szociáldemokratái vagy Gruevszkiék mellett döntenek? - ez a legfőbb kérdés most Észak-Macedóniában.
