Szeretjük a földrajzzal, térképészettel kapcsolatos játékokat, a barátainkkal és a gyerekekkel szívesen rajzolunk vaktérképre vagy tippelünk meg Magyarország földrajzával kapcsolatos dolgokat.
Így merült fel, hogy vajon melyek Magyarország legnagyobb városai. Pontosabban melyik hazánk 10 legnagyobb városa.
Elsőre nem is esik le a tantusz, hogy ez a kérdés trükkös. Miért? Mert többféle válasz is adható rá, attól függően, hogy mit értünk nagyság alatt. Miben a legnagyobb?
A legtöbben a kérdés hallatán azonnal rávágják, hogy a legnagyobb Budapest, a második Debrecen, a harmadik Szeged, utána jön Miskolc, majd Pécs és a többi.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Csakhogy ha nem a városok lakóinak számát, hanem a méretét, pontosabban a közigazgatási területének a méretét vizsgáljuk, akkor már nem is ezek a települések szerepelnek a listán.
Budapest után Magyarország második legnagyobb, vagyis közigazgatási területét tekintve második legnagyobb városa Hódmezővásárhely, Debrecen csak a harmadik a listán.
A negyedik Hajdúböszörmény, az ötödik pedig Karcag.
Nézzük az első 10 város listáját!
1. Budapest, a területe 525,09 négyzetkilométer.
2. Hódmezővásárhely, a területe 487,98 négyzetkilométer
3. Debrecen, a területe 461,66 négyzetkilométer
4. Hajdúböszörmény, a területe 370,78 négyzetkilométer
5. Karcag, a területe 368,73 négyzetkilométer
6. Szentes, a területe 353,25 négyzetkilométer
7. Kecskemét, a területe 322,57 négyzetkilométer
8. Gyomaendrőd, a területe 303,94 négyzetkilométer
9. Mezőtúr, a területe 289,72 négyzetkilométer
10. Hortobágy község, a területe 284,58 négyzetkilométer
Területe szerint ezen a listán Szeged csupán a 11., Miskolc a 18., Pécs a 46., Győr a 37. és a lakóinak száma szerint 7. helyen álló Nyíregyháza a területi listán a 12.
Az, hogy egy településnek mekkora a közigazgatási területe, még nem határozza meg, mennyien lakják. Vagyis attól, hogy nagyobb terület tartozik egy városhoz, attól még lakhatják kevesebben, mint egy sűrűbben lakott nagyvárost. Többek közt azért, mert nagy a külterülete. Egy településen a belelterület a település közigazgatási területének – általában a település történetileg kialakult, összefüggő, általában lakó vagy üdülési célra beépített vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része. A külterület pedig az adott település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő területe – ilyen például a mezőgazdasági célú, az ipari célú terület, a város hulladéktelepe vagy az egyéb célt szolgáló része.
Nyitókép: Wikipédia/Váradi Zsolt
