A kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Unió átlagához képest. Egyetlen kivételt van: Magyarország. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is. Vagyis 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre - számolt be a 444.hu Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársainak tanulmányáról.
A szegénységi küszöb alatt azok a háztartások vannak, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem 60 százalékánál. Akik ennél kevesebb pénzből élnek, szegénynek számítanak a saját országukban. Persze más dolog a szegénységi küszöb alatt élni Romániában, Finnországban vagy Luxemburgban, teszi hozzá a lap.
Ha mind a 28 uniós tagállamot egyetlen nagy országként képzeljük el, meghúzhatjuk mindnyájunk közös szegénységi küszöbét az összesített jövedelmi közép 60 százalékánál. Az olasz és a brit szegénységi küszöb szinte pont egybeesik az unióssal, a magyar ehhez képest csak 40 százalékát teszi ki, az EU-ból csak Bulgária és Románia végzett mögöttünk. Hollandia vagy Németországban pedig a szegénységi küszöb magasabban húzódik az uniósnál.
A magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben. Viszont a többi, 2004-ben csatlakozott ország ehhez képest nagyobb ütemben tudott felzárkózni. Akkoriban a lengyelek is 40 százalékon álltak, mostanra elérték a 70-et. A szlovákok 60-nál, a csehek 80-nál tartanak. A kutatás szerint
a magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet. Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka számít uniós szinten szegénynek. A cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50. Magyarországon több mint 75 százaléka.
