A lassan százötven éve műtermeknek otthont adó Epreskert ma a város egyik legérdekesebb parkja, a környéken sétálva azonban nem csak a kerítés mögött látható, kész vagy félkész szobroknak érdemes időt szentelni, de a környező utcák épületeinek is, amiket sokszor a magyar történelem, illetve Budapest történetének fontos alakjai építettek vagy épp laktak bennük.
Kitűnő példája ennek az 1904-ben elkészült Sonnenberg-ház, amit kora egyik leggazdagabb pesti polgára, Sonnenberg Imre (1847-1919) építtetett, tervezője pedig a hazai szecesszió egyik kevéssé ismert alakja, Kőrössy Albert Kálmán (1869-1955) volt.
A Bródy János dédnagyapjának, a XX. századi magyar szobrászat keveset emlegetett csillagaként ismert, amerikai felhőkarcolók díszeit is megálmodó Maróti Gézának (1875-1941) díszeit magán viselő ház - aminek történetét, eredeti arcát, illetve sorsát hosszú cikkben mutattuk be - ma távolról sem az eredeti képét mutatja, hiszen a Róth Miksa (1865-1944) által tervezett ólomüveg ablakait egyszerűen kilökték a helyéről, majd kalapáccsal darabokra zúzták, homlokzatdíszei egy részét leverték, díszes tetőszerkezetét pedig 1957-ben újabb emeletre cserélték.
Kapcsolódó
Lassan visszakapja a régi arcát a magyar szecesszió egyik fontos alkotása
Hosszú évtizedek óta hiányoznak már a leendő szobrászok műhelyeivel teli Epreskertre néző Sonnenberg-villa díszei, két elhivatott lakónak köszönhetően ez a helyzet azonban nemsokára megváltozhat.
A helyzet korántsem tűnik azonban menthetetlennek, hiszen a házban élő belsőépítész, Szinger Margit, illetve férje, a korábban az Európai Unió könyvtárában dolgozó Hámori Géza néhány évvel ezelőtt eldöntötték: ideje lesz visszaállítani az eredeti kép minél nagyobb részét, így minden lehetőséget megragadnak annak érdekében, hogy a tervük teljesüljön.
A kétségkívül ambiciózus, a huszonnégy négyzetméteres Róth-ablak másolatának visszahelyezését is magában foglaló álmokra a lakóközösség is meglepően pozitívan reagált, így közel egy évvel ezelőtt megszülettek a korábban a Mai Manó Ház felújításán, illetve az Andrássy út 60. Terror Házává válásán is dolgozó építész, Újszászy Kálmán korábbi írásunkban látható rajzai, amik
a hatvanöt éve született negyedik szintet a helyén hagyják, a rég eltűnt díszeket pedig a legfelső emelet magasságában is folytatják.
A folyamat első lépéseként 2021 nyarán elindult a kapuzat oszlopainak, illetve a nőalakok morzsolódó kőanyagának megmentése, a folyamat pedig 2021 őszére véget is ért.
A műemléki védettséget meglepő módon nem élvező Sonnenberg-ház kapuzata az utóbbi évtizedekben már csak régi képének árnyékát mutatta, hiszen a hetvenes években a virágos dísz tűnt el a táncolni látszó hölgyek körül, a kilencvenes években, a hasonló esetekben sosem javasolt portland cementtel végzett felújítás pedig a restaurátori dokumentáció szerint szakszerűtlenül folyt, így 2021-re
a lábazati kövek szemcséi már érintésre is hulltak, a korábbi javítások pedig nem egyszerűen csak repedezettek voltak, de sok helyen rég eltűntek, hiszen a repedések bevezették a nedvességet a szerkezetbe.
A feltárás emellett ara is rávilágított, hogy a korábbi restaurálás során nem használtak csapokat, illetve szerkezeti megerősítést, így
hosszú ideje tartó balesetveszélyes állapotot idéztek elő, a felhelyezett javítások ugyanis bármikor a kapu előtt állók fejére eshettek volna.
A két hónapon át tartó, Szemerey-Kiss Balázs és Zomborácz Tamás okleveles kőszobrász-restaurátor művészek által végzett felújítás részeként az alacsony nyomáson való nedves mosást, illetve egy speciális pasztával való megtisztítást követően a korábbi javítások mindegyikét eltávolították, majd újból, helyes arányokkal, jobb minőségű anyagból készítették el azokat, helyreállítva az eredeti formákat, illetve a vonalvezetést:
Restaurátori dokumentáció, Szinger Margit jóvoltából
A kapuzat mai képe.
24huGaléria
Újra régi fényében látható a főváros egyik legszebb szecessziós kapuja
Újra régi fényében látható a főváros egyik legszebb szecessziós kapuja
1/6 Restaurátori dokumentáció, Szinger Margit jóvoltából
A kapuzat mai képe.
Fotó megosztása:
2/6 Restaurátori dokumentáció, Szinger Margit jóvoltából
A piros részeken lévő kiegészítéseket eltávolították, majd újraalkották, a zöld részeken pedig már sem az eredeti részek, sem a korábbi javítás nyomai nem látszottak.
Fotó megosztása:
3/6 Restaurátori dokumentáció, Szinger Margit jóvoltából
A tisztítás előtti, illetve utáni állapot.
Fotó megosztása:
4/6 Restaurátori dokumentáció, Szinger Margit jóvoltából
Az elszíneződések nem csak magas nyomású tisztítóval, de gőz- és vízmentes pasztával is eltávolíthatók.
Fotó megosztása:
5/6 Restaurátori dokumentáció, Szinger Margit jóvoltából
A tisztítás, illetve a kiegészítés utáni állapot.
Fotó megosztása:
6/6 Restaurátori dokumentáció, Szinger Margit jóvoltából
A fenti nőalakon jól látszik a kilencvenes évekbeli, szakszerűtlen javítások nyoma, az alsó képen pedig a jelenlegi, helyreállított állapot.
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Lassan visszakapja a régi arcát a magyar szecesszió egyik fontos alkotása
Szűk utcában rejtőzik a belváros legdíszesebb iskolaépülete
Eltűnt a fővárosból az egykori Úttörő Áruház hirtelen széthullott díszkútja
Évszázados festménnyel tettek csodát a Képző restaurátorhallgatói
Ilyen is lehetett volna Budapest - meg nem valósult épülettervek a XX. századból
Fotó megosztása:
A munkák következő szakaszában a ház lakói a kapuzat felső részén lévő kisméretű Róth Miksa-üvegablakot kívánják majd helyreállítani - ennek a munkálatai szerencsés esetben akár már az idén megindulhatnak.
Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem
