A középkor végén, Mátyás uralkodása idején emelt pesti városfal egyik kapuja, a mai Astoriánál állt Hatvani kapu felé évszázadokon át csak egy földút vezetett, a város a reformkorban azonban hirtelen elképesztő növekedésnek indult, így az akkori Belső Kerepesi út mentén sorban nőttek ki a különböző méretű és célú épületek: itt született meg az első Nemzeti Színház, a Blaha Lujza téri Népszínház (ez később a második Nemzetivé vált), de börtönnek és vesztőhelynek is jutott hely, sőt, a Budapestre gyalog és mezítláb érkező béresgyerek, Eggenhoffer Péter is itt vált dúsgazdaggá.
Az egyik épületén a magyar kártya makk hetesét mutató, Pallasz Athéné és II. Rákóczi Ferenc által egyaránt figyelt utca lassan százhúsz éve az
egykori fejedelem nevét viseli, hiszen annak Magyarországra hazatért maradványait 1906. október 28-án itt indították el a Szent István-bazilika felé, majd itt tért vissza a vonathoz, amivel a
végső nyughelyét jelentő Kassára vitték.
A számos vállalkozásának, illetve az időben felvásárolt és beépített telkeinek köszönhetően a város egyik legtehetősebbjévé vált Brandstädter Izsák (1862-1915) 1905-ben
csapott le a Keleti pályaudvar közelében lévő 86. számú telekre, majd második nekifutásra, 1906 februárjában engedélyt is kapott annak beépítésére.
A századforduló egyik legfontosabb építésze,
Farkas Norbert / 24.hu
24huGaléria
Szecessziós bérpalota rejtette a város legszebb modern gyógyszertárát
Szecessziós bérpalota rejtette a város legszebb modern gyógyszertárát
1/5 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
2/5 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
3/5 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
4/5 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
5/5 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Három éve még megszabadult volna a főváros egy most múzeumba küldött századfordulós patikabelsőtől
Százhúsz éve nyílt meg az első, pincérek helyett automatákkal működő budapesti étterem
Szemünk előtt megy tönkre Budapest egyik legszebb patikabelsője
Biztonságba került az Erzsébetvárosból mentett patikabelső
Századfordulós, védett patikabelső tűnhet el a Népszínház utcából
Fotó megosztása:
A tervezők
A pályája elején szimplán csak Körösi néven szignózó, Szegedről indult építész Budapesten, Párizsban, majd Münchenben tanult, ahol 1891-ben szerzett építészdiplomát. Nevét ugyanebben az évben Neumannról magyarosította, illetve felvette a római katolikus hitet, majd a főváros művészeti életének közepébe csöppenve a New York-palotát megálmodó, a Budavári Palota korábban megkezdett átépítését befejező Hauszmann Alajos (1847-1926) műtermének munkatársa lett.
Az ott dolgozó Sebestyén Arthurral (1868-1945) való rövid együttműködése (1895-1899) alatt, Lechner Ödön hatására a szecesszió hatása alá kerülő Kőrössy a századforduló után kezdte ontani magából a díszes épületeket, eljutva a belga art nouveau-tól a geometrizáló bécsi szecesszióig: kitűnő példák erre a Városligeti fasorban álló, saját magának tervezett Kőrössy-villa (1899-1900), az Aulich utcai, békák őrizte Walkó-háza (1901), az Epreskertre néző Sonnenberg-ház (1903-1904, kapuzatát nemrég újították fel), a Népliget tövében lévő óriási Tündérpalota (1910-1911), a Benczúr utcai Dayka-villa (1913), a Szondi utca 75. (1906), a mai Kölcsey Gimnázium otthona (1906-1909), de az egyetlen, ma is eredeti képét mutató közép-európai szecessziós virágüzlet, a Váci utcai Philanthia (1906) is hozzá kötődik.
A Párizsban tanuló, majd Berlinben, Bruno Möhring irodájában dolgozó Kiss hazatérése után rövid ideig Kőrössy irodavezetőjévé vált, majd a Rákóczi úti ház építésének évében önállósult, három évvel később azonban korábbi főnökéhez társult, és társtervezőként jegyezte a Magyar-Olasz Bank Nádor utcai központját (Nádor utca 16., 1912), a Vörösmarty utca 61. számú házat (1909), valamint a Kristóf téri egykori Kutnewsky-áruházat (Kristóf tér 6., 1910). Önálló munkái is a városkép fontos részei: ilyenek a Brüll-ház (Üllői út 115/B., 1908-1909), a Kossuth Lajos utca 15. (1909), illetve a Vas utca 3. (1910).
A két építész karrierjét számos kortársukhoz hasonlóan az első világháború törte ketté: Kőrössy élete utolsó évtizedeit fővárosi törvényhatósági tisztviselőként töltötte, 1951-ben azonban családjával együtt Érdre telepítették ki - derült ki Baldavári Eszter kutatásaiból.
Kiss a fegyverek elcsendesedése után főleg bővítésekkel gazdagította a már meglévő fővárosi házakat, de a Szemlőhegy utcai Haas-villa (1927-1928) terveit is ő készítette.
A kor két fontos építési vállalkozója, a Mátyásföld villatelepének megszületéséből fontos részt vállaló Paulheim József, illetve a gyönyörű Arany Sas-udvaron is dolgozó Stahulják Iván cége által emelt, hullámzó homlokzatú, gazdagon díszített épület megszületéséből Kőrössy talán kis részt vállalt, de ezzel is egyértelműen azonosítható jelet hagyott, hiszen a homlokzaton, a virágzó bogáncsok mellett látható
páratlan számú rózsafejből álló motívumok a szintén 1906-ban született Váci utcai Philanthia virágbolt portáljával állnak rokonságban.
A hármas tagolású Rákóczi úti ház díszeit egy világszerte ismert magyar művész, a számos pesti ház díszei mellett a Sonnenberg-ház kapuján, egy mára
elpusztult gellérthegyi villa művészi
kerítésén, számos tengerentúli felhőkarcolón, sőt, Mexikóváros lenyűgöző
színházépületén, a Palacio de Bellas Artes-en is dolgozó Maróti (Rintel) Géza (1875-1941) - Bródy János dédapja - készítette.
A ház első lakóit, illetve vendégeit mindez talán teljesen hidegen hagyta, hiszen nem az utca túloldaláról akartak gyönyörködni a homlokzatban, hanem lakni, bevásárolni, vagy ügyeket intézni érkeztek. A röviddel az átadás után készült fotón (ld. lenn) néhány cég neve is jól látszik, köztük a Cseléd Elhelyező Intézeté, vagy az Országos Okmányszerző Irodáé, aminek tulajdonosáról rövidesen kiderült, hogy
kiskorúaknak, illetve büntetett előéletűeknek adott el olcsón illegális útlevelet,
de itt találhattuk volna a később hitelezési család miatt csődbe jutó, pénzét a tőzsdén, illetve lóversenyeken eljátszó divatnagykereskedő, Stiller Jakab, az ágyneműk mellett réz- és vasbútorokat is gyártó Gichner János, illetve a gramofonraktárát beköltöztető Kardos Miklós boltját is.
A két világháború közt a Füredi Richárd és Tóth István szobrászok, illetve
Lechner Jenő építész (1878-1962) alkotta Kulatár Művészi Sírkő-Vállalat központjának (1918?-1932), majd a negyvenes évek hajnalán Morgenstern Zsigmond gyémántvágókat készítő üzemének is otthont adó ház lakói közt az elmúlt közel százhúsz évben nem tűntek fel ismert emberek - kivéve a második világháború derekán a magyar királyi állami rendőrség óraszállítójává vált, az építés befejezésétől legalább 1947-ig ott élő Pataki Miklóst valamint a több mint egy évtizeden át hazatérő Dénes (Sternberg) Dezsőt (1877-1938), akinek a nevéhez többek közt a Ráday utcai Mellinger-ház (1911, Mellinger Artúrral) fűződik.Az építtető család után a Magántisztviselők Országos Nyugdíjintézete, majd 1938-ban a lapokban kispesti textilnábobként is emlegetett Ágoston Manó kezébe került bérház Budapest százkét napon át tartó ostroma alatt elszenvedett sérüléseit még Ágoston javíttatta ki, ő rövidesen azonban Amerikába utazott, ahol rejtélyes körülmények közt elhunyt.
Az államosítás hullámaiban nem csak a tulajdonos, de az üzlethelyiségek mögötti terek is átalakultak: az 1936-tól itt működő Ábel Divatház, illetve az azt épp tíz évvel később követő Barátság Divatház helyét előbb a Sportszerkereskedelmi Nemzeti Vállalat úttörők számára hasznos holmikat is áruló boltja, majd az Állami Textilkereskedelmi Vállalat (ÁTEX), végül pedig az Aranypók egy egysége vette át. Az utcafronton egy kis gyógyszertár is megjelent, aminek vásárlói közül talán sokan benéztek az udvarba is, ahol a korábbi bukmékeriroda helyén egy műfogtechnikai laboratóriumot találhattak, de Székely Bódog 1945 nyarán megnyílt Fides Kereskedelmi Tudakozójának tábláját is hiába keresték.
Az igazi változást persze nem ezek az átalakulások, hanem az 1956-os forradalom napjai hozták, hiszen a Köztársaság (ma II. János Pál pápa) tértől néhány száz méterre lévő épület előtt ugyanis sokszor heves harcok dúltak. A Népszava november 11-én épp ezért így számolhatott be az állapotáról:
Rákóczi út 86. Négyemeletes bérház. Füstös, kormos falai, kiégett üzletei, lakásai elkeseredett harcokról tanúskodnak. Tizenkét család maradt itt lakás nélkül. A folyosók bútorokkal teli. A lakók fázósan bújnak össze a zord, világításnélküli, épen maradt néhány lakásban. Hajléktalanok. Tönkrementek. Vajon mi lesz a sorsuk?
A lakhatási problémát rövidesen persze sikerült megoldani, a földszinten azonban az árkádosításban látták a jövőt, így a tömb minden épületét bevonták a Rákóczi út számos szakaszát érintő, 1957 áprilisában valóra váltani kezdett programba.
A terv különböző szakaszainak tervezéséért különböző építészek feleltek: a 84-86. átépítésének feladatát a Műegyetemen alig két évvel korábban diplomát szerző Mandel Tamás (1930-2003) kapta meg, aki a lehetőségekhez mérten jól oldotta meg a feladatot, a gyógyszertár újjáépítése azonban bonyolultabb volt a vártnál. A megoldást végül Kovács Zsuzsa (1902-1974) belsőépítésznek kellett megtalálnia, aki egy szinte kész térből próbálta meg kihozni a legtöbbet.
Az elfeledett Kovács
A gyerekkorától építésznek készülő, de a Műegyetem akkor még létező szabályai miatt - a kapuk csak 1918 végén nyíltak meg a nők előtt - végül az Iparművészeti Iskola belsőépítő tanszakára került Kovácsot a Tanácsköztársaság bukásakor eltanácsolták az intézményből, így rövid ideig textilbabák készítéséből próbálta meg fenntartani magát.
A tanulmányait végül a nála mindössze öt évvel idősebb belsőépítész-grafikus, Kaesz Gyula
(1897-1967) magántanítványaként befejező nő előbb Málnai Béla (1878-1941), majd a berlini Leo
Nachtlicht (1872-1942), végül pedig Pál Hugó (1875-1932) irodájában
dolgozott, 1929-ben azonban magánirodát alapított.
Ennek köszönhetően rövidesen széles körben ismertté vált, hiszen a népművészet által inspirált, de sokszor szándékosan egyszerű és funkcionális megoldásokra törekvő Kovács műtermét sorban
hagyták el a könyvborítók, csomagolástervek, illetve színházi- és filmdíszletek. A
A pályáját végül a Lakóépülettervező Vállalat műteremvezetőjeként, 1962-ben befejező alkotó legfontosabb munkái az egymást követő nemzetközi kiállításokon feltűnt magyar pavilonok, a
balatonaligai pártklub berendezése, illetve az országos típustervvé vált konyhabútorzat (1958) voltak, de az
A patikák évszázados tradícióját jól ismerő mérnöknő jó érzékkel nyúlt a projekthez, így szembeszállt a kor modernje által diktált trendekkel: a gyógyszerész és a betérő kapcsolatát nem akarta egy kisméretű kiadóablak keretei közé helyezni, így
egy hosszú pulttal, galériával, törött csempékből készült padlómozaikkal, valamint egy világítótesteket is magában foglaló álmennyezettel tette barátságossá az 5×10 méteres helyiséget, létrehozva a modern patikabelsők legszebb hazai példáját.
Magyar Építőművészet, 1960/5. / Arcanum Digitális Tudománytár
24huGaléria
Szecessziós bérpalota rejtette a város legszebb modern gyógyszertárát
Szecessziós bérpalota rejtette a város legszebb modern gyógyszertárát
1/3 Magyar Építőművészet, 1960/5. / Arcanum Digitális Tudománytár
Fotó megosztása:
2/3 Magyar Építőművészet, 1960/5. / Arcanum Digitális Tudománytár
Fotó megosztása:
3/3 Magyar Építőművészet, 1960/5. / Arcanum Digitális Tudománytár
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Három éve még megszabadult volna a főváros egy most múzeumba küldött századfordulós patikabelsőtől
Százhúsz éve nyílt meg az első, pincérek helyett automatákkal működő budapesti étterem
Szemünk előtt megy tönkre Budapest egyik legszebb patikabelsője
Biztonságba került az Erzsébetvárosból mentett patikabelső
Századfordulós, védett patikabelső tűnhet el a Népszínház utcából
Fotó megosztása:
A többek közt fehérített kőrisfával, fehér kőrisléccel, fekete üveggel, ruskicai márvánnyal, műmárvánnyal, illetve kék lebegő mennyezettel dolgozó Kovács a legkisebb részlet megtervezésének feladatát sem engedte ki a kezéből, így az üveg és fém redőnyajtók, a beépített szekrények, a polcok ritmusa, sőt, a mozaik
látszólag kusza vonalakat mutató, de a gyógyszertárban lezajló mozgások irányát követő
mintája is hozzá kötődik.
A 703. számú gyógyszertár végül 1959 végén nyílt meg a betegek előtt, rövidesen pedig Budapest egyik legfontosabbjává vált, hiszen a nap huszonnégy órájában nyitva álló ajtók mögött a hatvanas évek végén már negyvennyolc ember dolgozott, kezükön pedig havonta akár 55 ezer recept is végigfutott - olvasható a Tükör riportere 1967-es riportjában, aminek szerzője szerint az üzlet
másképpen szép, mint a régiek,
hiszen nem sötét színű faragott bútorzatával, hanem világosságával, áttetszőségével, illetve modernségével emelkedett ki a környezetéből.
Ez azonban már mind a múlté, hiszen a külföldi gyógyszereket akkor egyedüliként forgalmazó, a hetvenes évek végére az udvar egy darabját is lecsípő patika mozaikja, illetve belső részletei mostanra visszahozhatatlanul eltűntek, sőt, a belső térbe az elmúlt tizenöt évben egyetlen vásárló sem lépett be.
Az egykor látványos neonfelirat a kétezres évek végén még működőképes állapotban, büszkén hirdette az ötven éven át szolgált, új tulajdonosra váró gyógyszertárat, rövidesen azonban az is behódolt az elemeknek, kacskaringós csöveit pedig eltávolították.
Farkas Norbert / 24.hu
24huGaléria
Szecessziós bérpalota rejtette a város legszebb modern gyógyszertárát
Szecessziós bérpalota rejtette a város legszebb modern gyógyszertárát
1/3 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
2/3 Farkas Norbert / 24.hu
Az egykori padlómozaikra már csak a ráccsal védett bejárat mögötti maradvány emlékeztet.
Fotó megosztása:
3/3 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Három éve még megszabadult volna a főváros egy most múzeumba küldött századfordulós patikabelsőtől
Százhúsz éve nyílt meg az első, pincérek helyett automatákkal működő budapesti étterem
Szemünk előtt megy tönkre Budapest egyik legszebb patikabelsője
Biztonságba került az Erzsébetvárosból mentett patikabelső
Századfordulós, védett patikabelső tűnhet el a Népszínház utcából
Fotó megosztása:
Az épület külső homlokzatának állapota ennél fényévekkel jobb, kontrasztosságának azonban nincs túl sok köze az eredetihez, hiszen a díszeket csak a Rákóczi út 1977 végi sortatarozásakor emelték ki a környezetükből - a kritikusok szerint teljesen feleslegesen:
A helyzet azóta sem változott, a felújításkor használt kőporos vakolat pedig megtette a hatását: a távolról is rücskösnek látszó homlokzaton nagy mennyiségű szennyeződés látszik.
Csak remélni lehet, hogy a helyzet a következő években a Rákóczi út autópálya-jellegének visszaszorításával együtt a következő években javulni fog, az utca a kisvállalkozások ellehetetlenülése, a fizetőképes vásárlóréteg eltűnése, illetve a koronavírus-járvány okozta bevételkiesések miatt az elmúlt években sorra elnéptelenedő üzlethelyiségekbe pedig rövidesen visszatér az élet.
