Mint azt a Szeretlek Magyarország megírta, feltehetően kábítószer-túladagolásban meghalt Saoirse Kennedy Hill, a néhai igazságügyminiszter, Robert Kennedy unokája. A lány mindössze 22 éves volt. Ő már Amerika egyik legbefolyásosabb családjának a harmadik generációjához tartozik, amelyet tragikus haláleset sújt.

Saoirse, aki nevét „Szur”-nak ejtette – a név gael nyelven „szabadságot” jelent - Robert és Ethel Kennedy 5. gyermekének, Courtney-nak volt a lánya, apja pedig az a Paul Michael Hill volt, akit 1974-ben ártatlanul 15 évi börtönre ítéltek az Ír Köztársasági Hadsereg által két pubban elkövetett pokolgépes merényletben való részvétel címén. Hill Courtney második férje volt, 1993-tól 2006-ig voltak házasok, majd elváltak. Saoirse évek óta súlyos depresszióval küzdött, ahogy 2016-ban középiskolája lapjában maga is megírta, öngyilkossági kísérlete is volt. Egyébként a családi hagyományoknak megfelelően vonzotta őt a politikai aktivizmus, köztük a MeToo, és a fegyverviselés korlátozását követelő mozgalmak, amelyek rendezvényeivel többször édesanyjával együtt vett részt.

Halála helyszíne, a Massachusetts állambeli Hyannis Portban áll az egyik legrégibb Kennedy-birtok, amelyet dédapja, Joseph vett még az 1920-as években. John F. Kennedy kedvenc pihenőhelye volt, elnökként is szívesen vonult ide vissza testvéreivel.

És máris eljutottunk ahhoz a személyhez, aki miatt többek szerint átok ül a Kennedy-családon. Joseph Kennedy (1888-1969), bostoni ír katolikus család tagja éppen az I. világháborút követő évtizedben alapozta meg vagyonát tőzsdei spekulációkkal, egyes források szerint a szesztilalom idején jól jövedelmeztek neki a szervezett alvilággal kiépített „üzleti kapcsolatok” is, amelyeket még John F. Kennedy elnökké választásakor is bevetett.

Az 1929-ben kirobbant gazdasági válságból is jól jött ki ingatlanbefektetésekkel, majd érdekelt le a film- és szórakoztatóiparban is. Fiatal kora óta a Demokrata Párt aktivistája, kongresszusi képviselőként 1932-ben támogatta Franklin D. Roosevelt elnökjelöltségét. Később több bizottsági elnökséget is kapott a törvényhozásban, 1938 és 1940 között az Egyesült Államok londoni nagykövete volt. Onnan azonban hazahívták, mert nyíltan kijelentette, hogy Nagy-Britannia vereséget fog szenvedni a náci Németországtól.

E kijelentése nem volt véletlen: Joseph Kennedy nagy rajongója volt Adolf Hitlernek, annyira, hogy a 30-as évek második felében Berlinbe küldte John fiát, aki – a mítoszában élő utókor nem kis meglepetésére – ugyancsak nagy lelkesedésének adott hangot naplója élménybeszámolójában. Az apa egyébként saját családját is „felsőbbrendűnek” tekintette, arra nevelte kilenc gyermekét, hogy ők különbek mindenkinél és mindig, minden körülmények között, bármi áron győzniük kell. Éppen ezért nem fért bele a család imázsába egyik lánya, Rosemary, aki autista volt, ezért 23 évesen homloklebeny-műtétet hajtottak végre rajta, és 68 éven át szinte élőhalottként tengette napjait. Az apa azt tudatta a külvilággal, hogy Rosemary visszavonult egy kolostorba, és innentől kezdve a nevét sem volt szabad otthon kiejteni.

Joseph Kennedynek az is rögeszméje volt, hogy az ő fia lesz az Egyesült Államok első ír és katolikus elnöke. Ez a vágya végül teljesült, egyes életrajzírók szerint viszont éppen ez a mérhetetlen nagyravágyás, a céljai érdekében mindenen és mindenkin való gátlástalan átgázolás büntetése az a bizonyos átok.

Az első áldozat Joseph jr. volt: az apja már őt is a Fehér Házba szánta, de az elsőszülött 29 évesen hősi halált halt az amerikai haditengerészet pilótájaként 1944. augusztus 12-én. Ez még önmagában nem tekinthető rossz ómennek, hiszen egy háborúban bárki bármikor meghalhat – bár állítólag gépe nem ellenséges tűztől, hanem a fedélzeten bekövetkezett, máig ismeretlen eredetű robbanástól zuhant le.

Húga, Kathleen első férje, a brit Lord Harrington egy hónappal Joseph után szintén harc közben halt meg: Belgium felett lőtték le a gépét. Kathleen új párja szintén egy brit arisztokrata, Fitzwilliam 8. Earlje lett. 1948 május 13-án magángépjükkel indultak Párizsból a Riviérára, de viharba kerültek, és nem sokkal a leszállás előtt a dél-franciaországi Ardéche közelében lezuhantak és szörnyethaltak. Kathleen mindössze 28 éves volt.

Tizenöt évvel később, 1963. november 22-én, miközben Dallas népe lelkesen ünnepelte John F. Kennedy elnököt, Lee Harvey Oswald (és/vagy más) halálos lövéseket adott le rá. Az Egyesült Államok első ír és katolikus elnöke három évet sem tölthetett a Fehér Házban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>