A Tübingeni Egyetem és a Senckenberg Humánevolúció-kutató Központ munkatársai olyan emberelőd maradványaira bukkantak Bajorországban, amely már 12 millió éve is felegyenesedve járt - írja az MTI. Ez fontos felfedezés, hiszen azt sugallja, hogy a mai ember és az emberszabásúak lehetséges közös őse a véltnél több millió évvel korábban, és talán Európában kezdhetett el így járni.
Ez paradigmaváltást jelent az emberi evolúció kutatásában, a paleoantropológia alapjait kérdőjelezi meg az, hogy a felegyenesedés Európában alakult ki"
- mondta Madelaine Böhme, a kutatócsoport vezetője.
A szakértők 2015 és 2018 között fedezték fel az addig ismeretlen ősi főemlős kar- és lábcsontjait, csigolyáit, illetve kéz- és lábujjcsontjait a bajorországi Unterallgäu egyik agyagbányájában. A maradványok legalább négy egyedtől származnak.
A Danuvius guggenmosi 11,62 millió évvel ezelőtt élt, és valószínűleg képes volt két lábon járni, illetve négy lábon mászni. A felegyenesedett járás eddigi legkorábbi bizonyítékai mintegy hatmillió évesek, ezek Krétáról és Kenyából származnak.
A leletek alapján a kutatók rekonstruálták, hogy miként járhatott az élőlény.
Most először tudtunk több funkcionálisan fontos könyök-, csípő-, térd- és ugróízületet egyetlen csontvázon vizsgálni. Nagy meglepetésünkre néhány csont jobban emlékeztetett az emberére, mint a majmokéra"
- mondta Böhme.
A Danuvius guggenmosi S-alakú gerincoszlopa segítségével tudott felegyenesedni, míg az emberszabású majmoknak egyszer görbülő gerincoszlopa van. Az élőlény kombinálhatta a hátsó lábakra alapuló két lábon járást a mellső lábakra építő mászással. A kutatók megítélése szerint a faj nagyjából egy méter magas volt, a nőstény 18 kilogrammos, a hím 31 kilogrammos lehetett.
Kiemelt fotó: iStock
