Ahogy korábban beszámoltunk róla, Frances H. Arnold, illetve George P. Smith és Sir Gregory P. Winter nyerték a 2018-as kémiai Nobel-díjat. A Nobel-díj hivatalos oldala szerint a kutatók a kémiában kamatoztatták azt, amit a tudomány az evolúcióról tud.
A szakértők az evolúciós mozgatórugókat, így a genetikai elváltozásokat és a természetes kiválasztódást alapul véve olyan fehérjéket hoztak létre, melyek alaposan megváltoztatták világunkat.
BREAKING NEWS:
The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the #NobelPrize in Chemistry 2018 with one half to Frances H. Arnold and the other half jointly to George P. Smith and Sir Gregory P. Winter. pic.twitter.com/lLGivVLttB- The Nobel Prize (@NobelPrize) 2018. október 3.
Újabb nő kapott díjat
Frances H. Arnold 1993-ban elsőként hajtott végre irányított evolúciót enzimekben - az efféle fehérjék a különböző kémiai reakciók katalizátorai. Első áttörése óta sokat finomította módszerét, így eljárásával napjainkban különböző új enzimeket lehet létrehozni.
A módszernek köszönhetően mára az ipar környezetbarátabbá vált, sőt, a bioüzemanyagok előállítása is fenntarthatóbb lett.
Arnold kitüntetésének további érdekessége, hogy ő lett az ötödik nő, aki kémiai Nobel-díjat kapott. Legutóbb 2009-ben ítélték oda a díjat egy nőnek, akkor Ada E. Yonath kapta meg az elismerést a riboszóma szerkezetének és működésének tanulmányozásért.
Kedden egyébként egy másik kutatónő, a lézerfizikus Donna Strickland is bekerült a Nobel-díjasok közé. 55 évet kellett várnunk, hogy ismét egy nő is kapjon fizikai Nobel-díjat.
Vírusokkal teremteni
Az idei kémiai Nobel-díj másik felén George P. Smith és Sir Gregory P. Winter osztoznak.
1985-ben Smith egy új módszert fejlesztett ki, az úgynevezett fág-bemutatást. Az egyszerű, rugalmas és hatékony eljárással bakteriofágok - azaz a baktériumokat fertőzni képes vírusok - segítségével lehet irányított evolúciót létrehozni a proteinekben, és így új fehérjék hozhatóak létre.
A technika az egyik legkorábbi irányított evolúciós módszer, mégis máig igen sokan használják.
Winter később megmutatta, hogy hogyan fejleszthetőek új antitestek a Smith által megteremtett módszerrel, illetve hogy az így létrejött fehérjéket felhasználva hogyan lehet új típusú gyógyszereket létrehozni.
Módszerével 2002-ben kezdték el gyártani az első gyógyszert, az adalimumabot, melyet reumás ízületi gyulladások, a pikkelysömör és a gyulladásos bélbetegségek kezelésére használnak fel. Azóta igen változatos készítmények születtek a fág-bemutatásnak köszönhetően, így toxinokat semlegesítő antitestek, illetve az autoimmun betegségek és az áttétes daganatok gyógyítására alkalmas gyógyszerek.
Bár napjainkban még csak az irányított evolúciós forradalom korai szakaszában járunk, az idei kémiai Nobel-díjasok így is megmutatták, hogy mennyi lehetőség van a technológiában.
Kiemelt fotó: Thinkstock
