Egy új tanulmányban a szerzők azt írják, egy új emberfajt érdemes bevezetni a rendszertanba - számol be az IFLScience.
A Homo bodoensis a modern ember közvetlen őse lehetett.
A kutatók korábban feltárt, 774-129 ezer éves afrikai és eurázsiai kövületeket vizsgálva vázoltak egy új besorolási rendszert. A korszakban alakult ki Afrikában fajunk, a Homo sapiens, illetve eurázsiai rokonunk, a neandervölgyi. A periódus, a középső pleisztocén evolúciós szempontból nagyon zavaros, számos korabeli lelet besorolása vitatott.
Mirjana Roksandic, a Winnipegi Egyetem munkatársa és kollégái szerint az időszak sok afrikai és eurázsiai fosszíliáját eddig a Homo heidelbergensishez, fajunk és a neandervölgyiek egyik lehetséges utolsó közös őséhez, illetve a sokban hasonló Homo rhodesiensishez kötötték. A csapat ugyanakkor úgy látja, hogy az érintett leletek egy jelentős részét a most bemutatott Homo bodoensishez lehetne kapcsolni.
A szakértők úgy látják, hogy a Homo heidelbergensis megnevezésre nincs szükség, hiszen számos példányáról utóbb kiderült, hogy valójában korai neandervölgyi. A Homo rhodesiensis szintén nincs jól meghatározva, sok kutató nem is ismeri el a fajt, a név ráadásul Cecil Rhodesra, a brit imperializmus egyik legvitatottabb alakjára emlékeztet.
Az új javaslat alapján az eddigi besorolást el kell vetni, a legtöbb afrikai és néhány dél-európai középső pleisztocén maradványt pedig a Homo bodoensishez kell kötni. A szakértők szerint a többi eurázsiai kövületet a neandervölgyieknek lehetne tulajdonítani.
Az új megközelítéssel valószínűleg sok kutató nem fog egyetérteni, Roksandic és társai ugyanakkor úgy látják, hogy kezdeni kell valamit a zavaros korszakkal. Roksandic kiemelte, a szakmában az átnevezés nem egyszerű, a Nemzetközi Zoológiai Nomenklatúrabizottság szigorú előírásait követve lehet csak elvégezni.
