2007-ben egy ősi combcsont került elő a Luzon szigetén fekvő Callao-barlangból. Már akkor kiderült, hogy az érintett faj az emberi nembe tartozott, és 67 ezer éve élt. A felfedezés meglepte a kutatókat, hiszen a sziget még a jégkorszak alatt is teljesen elkülönült az ázsiai szárazföldön, ez pedig megnehezíthette az emberek bevándorlását. Akkor nem sikerült meghatározni, hogy a lelet a Homo sapienstől, vagy a hobbitként is ismert Homo floresiensistől származik-e.
Mennek össze az emberek ezen a szigeten, és senki nem tudja, miért
Sőt, még az elefántok is vállig érőre zsugorodtak.
Szakértők egy csoportja a közelmúltban további 20 csontot talált, amelyek legalább három példánytól származnak - írja az IFLScience. A kéz- és lábcsontokból, illetve fogakból álló leletegyüttes legfiatalabb darabja legalább 50 ezer éves lehet. A maradványok egyszerre hordoznak magukon modern és archaikus jellegzetességeket.
Luzon hosszú időn át megközelíthetetlen volt Délkelet-Ázsia többi részéről, így egyedi élővilág fejlődött ki területén. Korábban azonosítottak a szigeten 700 ezer éves kő- és csonteszközöket, a kutatók szerint ezeket az Ázsia felől korábban megérkező Homo erectusok hozhatták létre. Elképzelhető, hogy ezen embercsoport Luzonon végül Homo luzonensisszé alakult.
A szigeten a Homo sapiensre utaló első nyomok 28 ezer évesek. Azt nem tudni, hogy a modern emberek találkozhattak-e luzoni rokonaikkal.
Kiemelt fotó: iStock
