Klaus Iohannis államfő március 15-én hirdette ki a szükségállapotot Romániában - majd egy hónappal később meghosszabbította -, ekkor vezették be a kéthetes kötelező intézményesített, valamint otthoni karantént. Az intézményi karantén lényege, hogy a megyei tisztiorvosi szolgálatok hotelekben, panziókban fizetett szálláshelyeket igényel, s ott helyezi el két hétre a vörös zónákból (például Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia) hazaérkezőket. A szobáért nagyjából napi 16 ezer forintnak megfelelő lejt fizet az állam, a tisztiorvosi szolgálatok pedig kötelesek vendéglőkkel, konyhákkal szerződve biztosítani napi háromszori étkezést, tisztítószereket, pizsamát, gyógyszereket és az orvosi ellenőrzést. Az otthoni karantén a Romániában élő, pozitív tesztet produkáló, de tünetmentes személyek számára kötelező.


Április 10-én 25 226, május 9-én 14 323 román állampolgár élt kényszerlakhelyen,

és a rendszer naponta szolgáltatja a botrányokat, hisz a tisztiorvosi szolgálatok nincsenek felkészülve ekkora logisztikai feladatra, a bezsuppoltak pedig a kéthetes szobafogságra. Ráadásul egyik fél sem igyekszik enyhíteni a gondokon.

A legnagyobb a nyomás a régi nagylaki határátkelőnél, miután az autópálya határállomáson már csak teherforgalom zajlik. Néhány héttel ezelőtt naponta több ezren is érkeztek gyalogosan, május 7-én viszont már csak 421 személy. Őket busszal hozzák Nyugat-Európából - állítólag 400 eurót is elkérnek egy fuvarért -, a román hatóságok kikérdezik, hőmérőzik őket, majd buszokba, kisbuszokba zsuppolva szállítják az intézményesített karanténba.

Május 7-én sokadszorra is kitört a botrány, miután egy buszba hetven embert zsúfoltak össze, akik csomagjaikkal az ölükben a székeken, akinek pedig nem jutott ülőhely, azok a padlón vagy állva bumliztak.

"Úgy visznek bennünket, mint az állatokat" - mondta egy nő, miután fotók, videók kerültek fel a közösségi oldalakra. A hatóságok a tisztiorvosi szolgálat által bérelt busz tulajdonosára mutogattak, és vizsgálatot ígértek, ám az eset szinte mindennapos, hiszen a fuvarozó cégek minél kevesebb járművel akarják megúszni a feladatot.

Három hónapja lejárt húst főztek

A bezárt kisebb vendéglők, étkezdék lecsaptak a lehetőségre, mivel az állam ötezer forintnak megfelelő lejt fizet fejenként az intézményesített karanténba zártak napi háromszori étkeztetéséért. A szállítmányozáshoz hasonlóan azonban a konyhák is igyekeznek a lehető legolcsóbban beszerezni az alapanyagokat, a főzést. Jellemző az állapotokra, hogy Craiován a fogyasztóvédelem áprilisban néhány konyhát bezáratott egy fél évre a kriminális főzési, élelmiszer-tárolási körülmények miatt, és több millió forintnak megfelelő büntetéseket szabott ki.

A most épp börtönbüntetését töltő, korábbi szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök, Liviu Dragnea családja által Turnu Măgurele városban üzemeltetett Hotel Turris 20 ezer lejes (mintegy 1,37 millió forintos) büntetést fizetett, amiért a lakóknak a szintén a Dragnea család vágóhídjáról származó, három hónapja lejárt húsból főztek ebédet.

Mindennaposak a panaszok a kiszállított, a bejárati ajtók elé egyszer használatos dobozokban lepakolt ételek miatt, a kényszerbezártságra ítéltek főleg a minőségre és az egyhangúságra panaszkodnak.

"Inkább a mezőn alszunk!"

De a hatóságok által kiválasztott szálláshelyekre is zúdulnak a panaszok. Mivel függetlenül attól, hogy panzióról vagy négycsillagos szállodáról van szó, az állam ugyanannyit fizet, elsősorban az olcsó szálláshelyek tulajdonosai kaptak az alkalmon, mert így többet kaszálhatnak, mint amikor a pandémia előtt 8-10 ezer forintos áron adták a szobákat. Megjegyzendő, hogy például Răzvan Raţ korábbi válogatott labdarúgó a Slatina megyeszékhelyen épített szállodáját, Ştefan Mandachi jászvárosi (Iasi) vállalkozó pedig suceavai négycsillagos hoteljét bocsátotta ingyen a hatóságok rendelkezésére. Igaz, a hatóság az ingyenhotelért is térít szobánként négyezer forintnak megfelelő összeget.

Szélsőséges esetként futott át a médián a Teleorman megyei Hotel Vedea esete. Az ide április 5-én beköltöztetett 75 ember folyóvíz, fűtés, áram és internet nélküli szobákat kapott, ráadásul a vécé is eldugult.

Inkább a mezőn alszunk

- üzenték, és sokan be is tartották a szavukat, kiköltöztek a zöldbe vagy a saját autójukban tértek nyugovóra. A botrány csitításához a polgármestert és a rendőrség különleges egységeit is be kellett vetni. S habár a törvény szerint egy szobában csak egy ember lakhat - kivéve a házastársakat -, előfordult, hogy nyolcat is bezsúfoltak egy szobába, vécé a folyosó végén. És szinte minden szálláshelyen hiányzik a rendszeres szűrés, az orvosi felügyelet.

A szükségállapot kihirdetésével bezárt szállodák tulajdonosainak választani kellett: vagy elküldik alkalmazottaikat kényszerszabadságra (az állam a teljes bér 75 százalékát fizeti), vagy felajánlják a szálláshelyeket, így megmaradnak a munkahelyek, de vállalják, hogy a vendégek szétcincált, lelakott szobákat hagynak hátra. A szobáikat két hét után elhagyók ugyanis bosszúból rendre törött tükröket, zúzott bútorokat hagynak maguk után, igaz, az okozott károkat a szállodatulajdonos behajthatja rajtuk.

Pia, buli, orgia a kényszerlakhelyen

Az intézményesített karanténokat helyi rendőrök, csendőrök őrzik a nap 24 órájában. A figyelmük gyakran lankad, ilyenkor a lakók közül néhányan elszöknek, vagy csak a sarki boltba futnak ki piáért, ételért. De nem ritka, hogy maga az őr szállítja a buli tartozékait. Aki elszökik és visszahozzák, elölről kezdi a 14 napos karantént, de már a saját költségén. S mivel az unalom nagy úr, a szállodákban, panziókban mindennaposak az ivászatok, a bulik, amelyek olykor orgiákba torkollanak.

Könnyű elképzelni, miként éli meg ilyen szomszédokkal mindennapjait egy kisgyerekes, háromtagú család, amelyik már nem is a napokat, hanem az órákat számlálja. Arról nem is beszélve, hogy könnyen körbefertőzhetik egymást.

Kardokkal, macsétákkal esett egymásnak két klán a Lidlnél

A romániai média kevésbé finnyás erre a problémára, így már a karanténrendszer bevezetése óta gyakran elhangzik, mennyi a gond a Nyugat-Európából hazamenekült, kint törvénytelenül tartózkodó, ténykedő romákkal. Nyílt titok, hogy a pandémia kirobbanásakor elsőként ők pattantak autóikba, családok, klánok érkeztek vissza, elsősorban a Kárpátokon túli megyékbe, újranépesítve több falut, kisvárost. Őket a hatóságok nem küldték intézményesített karanténba, hanem inkább rendőrségi felvezetéssel lakhelyükre kísérték a konvojokat. A Romániában csak "cigánygettónak" nevezett hírhedt városnegyedekben és településeken azonnal eluralkodott a káosz. A külföldön konkurens klánok egymásnak esnek az utcákon, napirenden vannak a leszámolások, semmibe veszik a karanténtörvényeket. Volt olyan dél-romániai falu, amelyet a katonaság vett körbe, az utcákon állig felfegyverzett katonák, harckocsik álltak. Főleg az ortodox húsvét környékén szabadult el a pokol, többek között Bukarest, Ploieşti külvárosaiban, Vajdahunyad Micro 9 negyedében, Brassó megyében, Galacon és az Ilfov megyei Ţăndărei kisvárosban, ahol a romák AK47-esekkel támadtak a rendőrökre. Nagybányán egy Lidl parkolójában esett egymásnak kardokkal, macsétákkal két klán. A legtöbb probléma azokon a településeken van, ahonnan romák százai távoztak külföldre, és most betoppantak: a Suceava megyei Mironu faluba például szinte egyszerre futott be kisbuszokkal az olaszországi Bergamóból 300 roma. A polgármestert elöntötte a forróság, azonnal értesítette a prefektust, a tisztiorvosi szolgálatot, majd bezáratta a helyi iskolát, mert a hazatérők itthon hagyott gyerekei itt tanulnak, és félt a fertőzéstől.

Az idősgondozókat már viszik vissza Bécsbe

Február 23-tól, amióta a román hatóságok szigorúan nyilvántartják a beérkező személyeket, május első hetéig nagyjából 1 millió 280 ezer román állampolgár érkezett haza a 3,5-4,5 milliósra becsült romániai diaszpórából, és még mindig jönnek. Fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbben a hivatalosan bejelentett állásukat veszítették el a "vörös zónának" számító uniós tagállamokban.

A román kormánynak lövése sincs, mit kezdjen velük, milyen támogatási programot indítson számukra. Mivel Nyugat-Európában dolgoztak, Romániában nincs bejegyzett munkahelyük, nem fizetnek semmilyen jövedelemadót.

Miközben főleg a közvélemény és a szakemberek részéről hihetetlen nyomás nehezedett a kormányra, hogy zárja le a határokat a hazatérő román állampolgárok előtt, mert az ország importálja a koronavírust, a kabinet, nyilvánvaló politikai indíttatástól fűtve - idén helyhatósági és parlamenti választásokat kellene tartani - nem tágított, minden hazatérőt beengedett.

Koronavírus - Még több hír a témában

Az biztos, hogy a szigorítások enyhülésével az 1,3 millió ember zöme azonnal indulna vissza, bizonyíték erre, hogy Ausztria május 10-től a Temesvár és Bécs közötti éjszakai vonatjáratokkal kezdi visszamenekíteni a mintegy 70 ezer romániai idősgondozót, akik a járvány idejére hazatértek.

Kormányzati becslések szerint az országnak 300-350 ezer ember "maradhat a nyakán", akikhez hozzájön még közel 1,1 millió ember, aki a koronavírus miatt vesztette el a munkáját.

Kiemelt kép: Raul Stef/AFP


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!