Budapest az 1800-as évek végére vált világvárossá, történelme gazdag, aminek a belvárosi épületek egyértelműen a szemtanúi. Kétségtelen, hogy Budapest az egyik legszebb Duna-menti város, sehol nem olyan szép a látvány, ami elénk tárul, mint amikor a Margit-hídról egyszerre láthatjuk a Gellért-hegyet, a Budai várat és a Parlamentet. A város még azoknak is sok-sok izgalmas újdonságot tartogathat, akik itt születtek, és azoknak is, akik több mint húsz éve élnek itt. Ezeket az újdonságokat a belvárosi sétákkal bárki megismerheti, a Sétálj velünk! oldalának köszönhetően számtalan olyan ingyenes sétára mehetünk - akár gyerekekkel is -, ahol Budapest múltját alaposabban megismerhetjük.
Pesti belvárosi séta: Eltűnt bástyák és a régi városfalak nyomában
Trükkös átjárók, eltűnt bástyák, rejtett barokk templom is megelevenedhet előttünk, ha vesszük a fáradságot és két teljes kilométeren át bebarangoljuk a régi Pest városhatárát. Ez a Kecskeméti utca, Magyar utca, Károlyi-kert környékét is jelenit, ahol találunk főúri házakat, megismerhetjük a régi bordélyok házait és még az is kiderülhet, kit vámoltak meg a Fővám téren. Az akadálymentesített útvonalat másfél óra alatt bejárhatjuk, a tíz állomásos úton a Bálnától indulva egészen az Astoriáig megismerhetjük a belváros régi titkait.
Lipótvárosi séta: A szecessziótól a szocreálig, építészeti stílustörténeti séta
Van egy olyan ház Budapesten az V. kerületben, ami 1901-ben készült, a neve Walkó-ház. Egy bankár, Walkó Lajos rendelte meg a ház építését. A ház különlegessége, hogy a tetején kisebb állatkert látható: kígyó, béka, mókus, méh, gyík, bagoly, páva is akad a ház domborművei között. A szecessziós stílusú ház csak egyike azoknak a csodás budapesti épületeknek, amiket megismerhetünk a másfél órás, gyerekeknek is ajánlott sétán.
Videók a témában:
A szintén 1901-ben átadott V. kerületi Postatakarékpénztár épülete is ilyen, ezt Lechner Ödön építette, a Hold utcai ház a magyar szecesszió csúcspontjának számít. A lipótvárosi séta egészen a Falk Miksa utcáig tart, a Honvédelmi Minisztérium épületéig, a két kilométeres, kilenc állomásos séta végén megismerhetjük a sztálinbarokk fogalmát a minisztérium épületének érdekességeit megismerve.
A városból be a zöldbe: A Bartók Béla út párizsi hangulata és a Gellérthegy
A pesti belvárosi séták mellett a budai rész is izgalmas meglepetésekkel szolgálhat azoknak, akik bármikor vevők egy gyaloglásra a zöldben: Budán a Gellért tértől vezet egészen a Feneketlen-tóig. A Bartók Béla úton haladva a hangulatos kávézók és éttermek mellett megtudhatjuk azt is, hogy a Gellért hegy anno szőlőművelő lankák otthona volt, ebből vált azzá, amivé: gazdag városrész, kulturális tér, mellette fantasztikus villák. A Mányoki úton például egy igazán romantikus villát találni, és a séta innen egészen a Budai Arborétumig vezet.
Megismerhetjük a Feneketlen-tó környékét, ráadásul a Szabolcska Mihály utcában olyan épületet is találunk, amiken hátrafelé nyilazó lovasokat látni, de akad olyan ház is, ahol megörökítették a hun és magyar csatajeleneteket. Mindez a nyüzsgő Bartók Béla út melletti utcácskákon található, hamisítatlan kertvárosias környezetben, mint amilyen a Fadrusz utca. A kétórás sétán nyolc állomást járhatunk be, haladóknak ajánlott, és bárkit elvarázsol, aki bevállalja.
A kimaradhatatlan Duna: régi hidak maradványai és a Parlament
Ki hinné, hogy a Corvinus földszintjén egyszer valaha megfordult egy gőzmozdony? Például ezt is megtudhatjuk abból a sétából, ami a pesti rakparton vezet. Amikor a rakparton közlekedünk, nem igazán látjuk magát a rakpartot: az autóból és a 2-es villamos ablakaiból is a budai látványt nézzük, pedig a pesti rakpart is rejteget meglepetést. A Jászai Mari tértől egészen a Bálnáig tartó négy kilométeres folyóparti séta kifejezetten az autómentes napokon ajánlott. E városi sétán nem maradhat ki a Parlament vagy a Vigadó. De kiderül többek közt az is, hogy a Fővám téri csarnoknak van egy titkos bejárata. A budapesti hidakat is érdemes más szemmel nézni, a felrobbantott régi híd emlékeit is megtalálhatjuk az új hídban az akadálymentesített sétán.
Biciklivel a nagykörúton: a Blaháról Óbudáig kétkeréken
Hivatalosan több mint másfél millió ember él a fővárosban, és feltehetően jóval többen vagyunk ennél, tekintetbe véve az albérletben élőket, a kollégistákat, egyetemistákat, külföldieket. Hétvégéken, ünnepnapokon a parkokban rengeteg ember megfordul, és ebből is látszik, hogy mindannyian vágyunk arra, hogy élhetőbb, tisztább levegőjű városban éljünk, a természettel összhangban. Száz évvel ezelőtt kezdődött el az a tendencia, hogy a mindenkori városvezetés elkezdte az autóforgalmat visszaszorítani a városból azért, hogy a lakókörnyezetünk kellemesebb, csendesebb és tisztább levegőjű legyen. A Nagykörút autóforgalmát 2020-ban kezdték el csökkenteni, ezzel együtt sokakat arra sarkallva, hogy merjenek a Nagykörúton is biciklizni. Az újonnan épült biciklisávnak köszönhetően ma már biztonságban el lehet jutni viszonylag rövid idő alatt a Blaháról Óbudáig is akár, végig bicikliúton. Ezt az utat is ajánljuk egy hétvégi délutánon, érdemes megismerni hozzá a Nagykörút múltját: itt zajlott Kossuth Lajos temetési menete, mivel Ferenc József nem engedte, hogy állami temetést kapjon. Sőt, a Blahán vágták szét anno a ledöntött Sztálin szobor fejének nagy részét - ezek azt jelentik, hogy érdemes még többet megtudni a Nagykörútról, amit az Énbudapestem oldalon megtekinthetünk.
Szponzorált tartalom
A cikk a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ támogatásával készült.
Kiemelt kép. Sétáljvelünk.hu
