Nem lehet azt mondani, hogy Donald Trump különösebb utózöngék nélkül hagyta el a Fehér Házat, igaz, erre nem is volt komoly esély. A 2020-as elnökválasztáson alulmaradt üzletember és egykori valóságshow-szereplő hívei 2021. január 6-án megostromolták az amerikai szenátusnak és képviselőháznak otthont adó Capitoliumot, ahol éppen akkor hitelesítették a választás eredményét, és bár Trump konkrét felelősségét egyelőre még vizsgálják, az már most is biztosan állítható, hogy része volt a helyzet elfajulásában.
Nem csoda, hogy a Capitolium ostroma áll az egyik olyan jogi eljárás középpontjában, amely jelenleg is folyik Trump ellen, de ezen kívül van még három.
- Az egyikben azt vizsgálják, hogy Trump, illetve stábja valóban meg akarta-e zavarni a szavazás törvényes lebonyolítását Georgia államban. A vádak szerint ugyanis Trumpék "áltagok" bevonásával meg akarták változtatni az elektori kollégium által közölt választási eredményt, hogy a januári hitelesítési eljárás során azt mondhassák: Georgiában nem Joe Biden, hanem Trump győzött.
- A másodikban a New York-i kerületi ügyész, Letitia James nagyjából három éve vizsgálódik a Trump Org néven ismert cégbirodalom környékén arra keresve a választ, hogy a családi cégek megtévesztették-e a bankokat vagy az adóhatóságokat azzal, hogy az adott a célnak megfelelően felül- vagy alulbecsülték a Trump Org vagyonát. Bár itt polgári peres eljárásról van szó, így börtön senkit nem fenyeget, de ha megállapítják Trumpék felelősségét, akár az összes céget bezárásra ítélhetik.
- A harmadik nyomozás talán a legkülönlegesebb, ha eltekintünk attól, hogy a Capitolium ostroma esetében felmerül az alkotmányos rend megzavarása és a lázítás vádja is. Ebben az ügyben ugyanis Trump ellenfelei nem politikusok vagy ügyészek, hanem az amerikai Nemzeti Levéltár (National Archives and Records Administration, NARA) dolgozói, akik egyszerűen csak szeretnék elvégezni a munkájukat.
Kapcsolódó
A Watergate-ügy után hozott törvény miatt razziázott az FBI Trumpnál
Minden, az elnöki ciklus alatt keletkezett hivatalos iratot meg kell őrizni, majd át kell adni nemzeti levéltárnak. Donald Trump azonban úgy gondolta, ezek a szabályok rá nem vonatkoznak.
A diktátor levele
Augusztus 9-én lapunk is beszámolt arról, hogy az FBI házkutatást tartott Trumpnak a floridai Palm Beachen található házában. A Mar-a-Lago névre hallgató épületkomplexum egyszerre privát klub és a volt elnök lakhelye, ahol hajnalban jelentek meg a szövetségi ügynökök iratokat keresve. Ahogy azt egy hosszabb cikkben is kifejtettük, a Presidential Records Act (PRA), azaz az elnökségi nyilvántartási törvény szerint az elnökség alatt keletkezett fehér házi iratok a köztulajdon részét képezik, és az elnöknek kötelessége biztosítani ezek megőrzését, a hivatali ciklus végén pedig át kell adni azokat a NARA munkatársainak, akik elvégzik azok archiválását. A rendelkezésre álló információk szerint azonban Trump nem csak az iratok megőrzését kezelte hanyagul, hanem többtucatnyi doboz iratot egyszerűen magával vitt Mar-a-Lagóba, köztük olyanokat is, melyek a legszigorúbb titkosítás alá esnek.
Bár a történtek az utóbbi egy hónapban kerültek reflektorfénybe, az előzmények közel két évvel korábbra nyúlnak vissza, amint az a New York Times összeállításából kiderül. A NARA munkatársai 2020 végén kezdték el az egyeztetéseket a Fehér Házzal az iratok átadásáról, majd január 18-án elkezdődött Trump kiköltözése Washingtonból. Két nappal később fotók készültek arról, hogy dobozokat visznek Mar-a-Lagóba, de mint utóbb kiderült, ez csak a töredéke volt az odakerült összes iratnak.
2021. május elején a NARA jogtanácsosa emailt küldött Trump ügyvédeinek, amelyben azt írta, hogy több, a nyilvántartásban szereplő irat is hiányzik, például az a levelezés, amelyet a volt elnök Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral folytatott. Trump felajánlotta, hogy visszaadja a levelet, de ez nem történt meg, helyette a mar-a-lagói irodájában mutogatta a látogatóinak az év nyarán.
2021 végén a levéltárosok újabb levelet írtak a volt elnök ügyvédeinek, amelyben ismét felhívták a figyelmet a PRA megszegésére, egyúttal jelezték, hogyha nem kapják meg az iratokat, akkor értesítik az Igazságügyi Minisztériumot és a kongresszust is. Eközben a New York Times szerint Trump csapata azzal küszködött, hogy nem találtak olyan személyt, akinek megfelelő minősítése lett volna arra, hogy megvizsgálja a birtokukban lévő, különféle titkosítással rendelkező iratokat. Végül maga Trump nézte át őket - legalábbis egy részüket.
December végén Trumpék arról értesítették a NARA-t, hogy van náluk 12 doboznyi dokumentum. A levéltár munkatársai 2022 januárjában el is utaztak Floridába, ahonnan aztán 15 dobozzal távoztak. Az Igazságügyi Minisztérium későbbi közlése szerint a dobozokban olyan, nemzetbiztonsági információkat tartalmazó iratokat is találtak, amelyek a kémkedésre vonatkozó törvény hatálya alá estek. A levéltár a hónap végén nyíltan kritizálta Trumpékat amiatt, hogy az elnök a ciklus végén saját kezűleg tépett szét iratokat, közben a háttérben pedig kérelmezték, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda, vagyis az FBI is segítsen az akták átvizsgálásában.
Beszáll az FBI
Február elején a képviselőház felügyelőbizottsága vizsgálatot indított a Mar-a-Lagóban talált dobozok ügyében, tavasszal pedig az FBI elkezdte kihallgatni Trump munkatársait. Az Igazságügyi Minisztérium április 29-én közölte a volt elnök ügyvédeivel, hogy a Nemzeti Levéltár több mint 700 oldalnyi, különböző szintű minősítéssel rendelkező iratot talált Floridában. Eközben Trump csapatában megoszlottak a vélemények: voltak, akik azt mondták, hogy vissza kell adni az iratokat, míg mások szerint Trumpnak joga volt azokat magánál tartani.
2022 májusában Trump vádesküdtszéki idézést kapott, amelyben további titkosított dokumentumokat kerestek, az FBI pedig arra jutott, hogy a lefoglalt 15 dobozból 14-ben voltak minősített iratok, köztük 25 darab, szigorúan titkos akta is. Trump azzal védekezett, hogy a hivatalából való távozása előtt feloldotta a titkosítást, és így joga volt magánál tartani az iratokat. Szakértők azonban felhívták a figyelmet arra, hogy egyrészt a titkosítás feloldása nem ilyen egyszerű, másrészt a PRA alapján nem csak a titkosított iratok vannak köztulajdonban, hanem minden, a Fehér Házban keletkezett papír, így azok semmiképp sem maradhattak volna Trumpnál.
Idén júniusban már nem a levéltár, hanem az Igazságügyi Minisztérium küldöttsége látogatott el Mar-a-Lagóba. A tárca kémelhárítási vezetője, Jay I. Bratt és több FBI-ügynök megvizsgálta azt a szobát, ahol az iratokat tárolták, majd néhány nap múlva arra utasították Trumpékat, hogy zárolják a helyiséget. Június végén kérés érkezett Mar-a-Lagóba, hogy adják ki a biztonsági kamerák felvételeit - ezeken az látszott, ahogy az elmúlt két hónapban dobozokat visznek el a tárolóból.
Augusztus 5-én egy szövetségi bíró engedélyt adott a kormánynak, pontosabban az FBI-nak a házkutatásra, amelyet 14 napon belül kellett elvégezni, de nem vártak ennyit: már a rá következő hétfő hajnalban megjelentek a szövetségi ügynökök Mar-a-Lagóban és 11 doboznyi iratot vittek magukkal, amelyeket a tárolóban és az ingatlan más pontjain találtak.
Mi jön most?
Trump az ellene folyó "boszorkányüldözés" újabb lépéseként értékelte a házkutatást, de támogatta, hogy nyilvánosságra hozzák az úgynevezett házkutatási nyilatkozatot (affidavit), amely arra szolgált, hogy a házkutatási kérelmet alátámassza. Az Igazságügyi Minisztérium biztonsági okokra hivatkozva ellenezte, de végül augusztus 26-án megjelentették. Ugyan sok mindent kitakartak benne, de még így is ki lehetett szedni belőle új infókat.
A Vox elemzése szerint a nyilatkozat kimondja, hogy a januárig Mar-a-Lagóban tárolt, szigorúan titkos iratok némelyike a hírszerzési tevékenységekről, az Egyesült Államok javára kémkedő külföldi állampolgárok személyazonosságáról, valamint a külföldi hírszerző szolgálatoktól elfogott üzenetekről is tartalmazhatott rendkívül érzékeny adatokat, ezért indokolt volt a házkutatás.
Bár a nyomozás végkimenetele még nem ismert, a következő lépésekről már tudni lehet egyet s mást. Trump ügyvédei kezdeményezték egy független jogi felügyelő kinevezését az iratok átvizsgálásához, és ezt a bíróság is támogatta, a minisztérium azonban nem. Eközben a Washington Post értesülései szerint az FBI már végzett a dokumentumok átnézésével, míg a Politico arról írt, hogy az amerikai hírszerző közösség értékelni fogja a lehetséges nemzetbiztonsági kockázatait annak, hogy Trump érzékeny aktákat tárolt a házában. Erről Avril Haines, a Nemzeti Hírszerzés (National Intelligence) igazgatója tájékoztatta a képviselőház felügyeleti, illetve a hírszerzési bizottság vezetőjét. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy ez a levél az első ismert jele annak, hogy a Biden-adminisztráció az ügyben felvette a kapcsolatot a Kongresszussal, illetve annak is, hogy a hírszerzői közösség elismerte a károkozás lehetőségét. Ezzel együtt a szenátus is aktivizálta magát: a felsőház hírszerzési bizottságának demokrata elnöke és republikánus alelnöke kérvényezte az illetékeseket, hogy indítsanak vizsgálatot Trump iratkezelési gyakorlatát illetően.
Bár egyesek úgy vélik, a Trump elleni eljárás politikai kockázattal is járhat a demokraták számára, főleg a félidős (midterm) választások előtt, a minisztérium nem hátrált meg. Kedden például
nyilvánosságra került egy bírósági beadvány, amelyben a tárca azzal támasztotta alá a mar-a-lagói házkutatási engedély kérelmezését, hogy a gyanú szerint Trump és csapata tudatosan rejtett el titkosított iratokat, és szándékosan hazudtak azok visszaadásáról.
