Trump jogi szuperfegyvere, akitől fél Amerika retteg

A Republikánus Pártban nem kevesen vannak, akik aggódva figyelik Donald Trump amerikai elnök ámokfutását a Fehér Házban. A nyilvánosság előtt tett nyilatkozataikból azonban ez nem fog kiderülni. A republikánus képviselők és szenátorok ugyanis most végre meg tudják valósítani azokat a terveiket, amiket egy demokrata elnökkel az ország élén képtelenek lettek volna.

Legfontosabb ezek közül a bírói kinevezések ügye. A konzervatívok már évtizedek óta panaszkodnak, hogy a bíróságokon túlságosan is sok a liberális bíró, és igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy ezt megváltoztassák. Trumppal a Fehér Házban és a republikánus többséggel a kongresszusban ezt végre fel tudták gyorsítani.

Szándékukat nem is rejtegették. Mitch McConnell szenátor, a többségi, republikánus szenátusi frakció vezetője az NPR közszolgálati adónak májusban kijelentette, mindennél fontosabb számára, hogy konzervatív bírókkal töltsék fel az igazságszolgáltatást. És ebben rendkívül sikeresek voltak. Trump elnökségének kezdete óta már 68 szövetségi bírót kinevezését sikerült elérniük, aminek hatását hosszú évtizedekig lehet majd érezni.

A republikánusok legfontosabb célpontja azonban az alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróság, ahol a legkényesebb ügyekben hoznak megtámadhatatlan, az Egyesült Államok történelmét nagyban befolyásoló döntéseket.

A legfelsőbb bíróságon - amolyan szokásjog alapján - külön odafigyeltek arra, hogy egyensúlyban legyenek a liberálisnak és konzervatívnak számító bírák. A 9 fős testület tagjairól az elnök dönthet, de jelöltjeit a szenátusnak is jóvá kell hagynia. Egészen mostanáig jellemzően 4 konzervatív és 4 liberális bíró ült a testületben, valamint egy mérsékelt, középen álló bíró, aki sok fontos, nagy érzelmeket kiváltó kérdésben szokott a mérleg nyelve lenni.

A republikánusok azonban ezt most megváltoztatnák. Idén ugyanis lemondott a bíróság mérsékelt tagja, Anthony Kennedy, és McConnell már a döntés előtt nyilvánvalóvá tette, legfőbb feladata lesz, hogy még a novemberi kongresszusi választások előtt betöltsék a megüresedett pozíciót.

Ez óriási felháborodást okozott a baloldalon, főleg azután, hogy McConnell két éve sikeresen megakadályozta Barack Obama előző amerikai elnök jelöltje, Merrick Garland kinevezését a legfelsőbb bíróságra. Azzal az indokkal, hogy választási év van, és meg kell várni az új kongresszus felállását. Majd miután ez megtörtént, saját jelöltjüket, Neil Gorsuch-ot ültették be a bíróságba.

A liberálisok azonban csak azután robbantak igazán, amikor kiderült, hogy ki lesz Trump jelöltje, és kemény, de látszólag teljesen reménytelen harcot indítottak a konzervatív ikonnak számító Brett Kavanaugh kinevezése ellen.

Félelem és rettegés

Kavanaugh ha akarná, se tudná letagadni politikai irányultságát. A washingtoni elithez tartozó Kavanaugh egy híres katolikus fiúiskola elvégzése után a Yale jogi karán szerzett diplomát, majd szövetségi ügyészként része volt a Bill Clinton ellen vizsgálódó különleges ügyész, Kenneth Starr jogászcsapatának. George W. Bush megválasztása után az elnök munkatársaként dolgozott a Fehér Házban, mielőtt kinevezték a washingtoni szövetségi fellebbviteli bíróságra.

Abban mindenki egyetért, hogy konzervatív irányultsága megkérdőjelezhetetlen. Az azonban már kérdéses, hogy ez mennyire fogja meghatározni döntéseit a legfelsőbb bíróságon. Több liberális és konzervatív jogász is támogatásáról biztosította, kiemelve, hogy bár tényleg konzervatív, de emellett kivételes jogász, aki a legkisebb részletekre is odafigyel, és bíróként hozott döntéseivel olykor kihívta a jobboldaliak haragját.

A liberálisok, különösen a nők, valamint a melegek jogaiért küzdő szervezetek úgy reagáltak jelölésére, mintha magát az ördögöt szeretnék a republikánusok beültetni a legfelsőbb bíróságra. Szerintük Kavanaugh kinevezésével a konzervatív többségűvé váló bíróság

• be fogja tiltani az abortuszt,
• el fogja törölni a melegek házassághoz való jogát,
• el fogja törölni Obama egészségügyi reformját,
• veszélyesen szabadjára fogja engedni a fegyvertartást,
• meg fogja védeni Trumpot az ellene folyó különleges ügyészi nyomozástól,
• a nagy cégek érdekeit fogja szolgálni az embereké helyett.

Azt, hogy Kavanaugh bíróként ezeket mind tényleg meg fogja-e tenni, igazából senki sem tudja megmondani. A liberális szervezetek és politikusok azonban óriási, több millió dolláros kampányt indítottak ellene, arra figyelmeztetve az embereket, hogy egy radikálisan meleg- és abortuszellenes, szélsőségesen fegyverpárti bíró kerülhet a testületbe, akit politikai meggyőződése, és nem a jog vezet majd.

Botrányos meghallgatás

A baloldal rémületkeltő kampánya meg is hozta az eredményét. Kavanaugh szenátusi meghallgatását rendszeresen tüntetők ordibálása szakították félbe, és olykor már abszurddá váló támadások tarkították.

Kikezdték például egyik mögötte ülő volt munkatársát, aki többek szerint is a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportok kézjelét mutatta, amikor kezét a karjára helyezte. Miközben a célkeresztbe került nő, Zina Bash egy mexikói bevándorló, akinek apja zsidó, és felmenői között holokauszttúlélők is vannak.

Utána azzal vádolták, hogy direkt nem volt hajlandó kezet fogni a floridai iskolai mészárlásban meghalt egyik diák apjával. Pedig jól lehetett látni, hogy a biztonsági őrök voltak azok, akik Kavanaugh-t továbbvitték, amikor a férfi kinyújtotta felé a kezét, és esélye sem volt köszönni.

Majd eskü alatt tett hamis tanúzással gyanúsították, és vádemelést javasoltak ellene egy kijelentése miatt. Ezt a vádat több jogász is nonszensznek és jogilag értelmezhetetlennek tartotta. A baloldali közvélemény persze ezt nem fogadta el, és nekimentek azoknak, akik ezen a véleményen voltak. Köztük volt a Trump egyik legnagyobb kritikusának számító Benjamin Wittes, a Lawfare című szaklap főszerkesztője is, akit olyan támadások értek, miután megvédte Kavanaugh-t, hogy kénytelen volt szüneteltetni jelenlétét a közösségi oldalakon.

Mindezek ellenére egy héttel ezelőtt még úgy tűnt, hiába a sok támadás, a republikánus többségű szenátus könnyedén el fogja fogadni Kavanaugh jelölését, és semmi sem tudja megakadályozni, hogy legfelsőbb bíró legyen belőle.

Aztán váratlanul szexuális molesztálással vádolták meg.

#MeToo

Az előző héten ugyanis Dianne Feinstein demokrata szenátor bejelentette, hogy egy nő szexuális zaklatással vádolta meg Kavanaugh-t, majd a hétvégén az addig névtelenségbe burkolózó nő a nyilvánosság elé állt. Christine Blasey Ford, a kaliforniai Palo Alto egyetem pszichológia professzora azt állította, hogy Kavanaugh még 17 évesen egy házibuliba részegen megpróbálta letépni róla a ruháját, és meg akarta erőszakolni.

A #MeToo mozgalom korában, amikor egymás után hullottak el a szexuális molesztálással, zaklatással és nemi erőszakkal vádolt nagy hatalmú férfiak, ezt a vádat még a Kavanaugh jelölését olyan nagyon akaró republikánusok sem tudták félvállról venni. A jelölésről szóló szavazást elhalasztották, majd bejelentették, hogy a jogi bizottság jövő hét hétfőn meghallgatja a vádakról Fordot, valamint Kavanaugh-t is, aki tagadja, hogy bárkit is molesztált volna.

Hogy ennek milyen hatása lesz Kavanaugh esélyeire, még nehéz megmondani. A vádak után több olyan demokrata szenátor is jelezte, hogy nem szavazna rá, akik konzervatív választókörzetekben indulnak az újraválasztásért, és emiatt hajlottak arra, hogy igent mondjanak jelölésére. Közben nem veszítheti el egyetlen egy republikánus szenátor szavazatát sem, és jelenleg ketten is vannak - a maine-i Susan Collins és az alaszkai Lisa Murkowski -, akik ellenezhetik kinevezését.

Mitch McConnell mindenesetre már jelezte kollégáinak, hogy teljesen kiáll Kavanaugh mellett, és mindent meg fog tenni azért, hogy biztosítsa jelölését a legfelsőbb bíróságra. Hiszen tudja, valószínűleg ez az utolsó lehetősége elérni legfőbb politikai célját, hogy konzervatív irányba tolja el a legfelsőbb bíróságot.

Kiemelt kép: Chip Somodevilla/Getty Images