Csütörtökön hozta nyilvánosságra éves jelentését a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottsága (ECRI). Az Európai Tanács fennhatósága alatt működő szervezet a 2021-ről szóló jelentésében arról ír, hogy tovább romlott Európában a kiszolgáltatott társadalmi csoportok helyzete, ami nem kis mértékben a koronavírus-járványnak volt köszönhető.
A világjárvány tavaly tovább nehezítette az amúgy is kiszolgáltatott csoportok helyzetét, ám a rendőrség intézményes rasszizmusa és az LMBTQ-ellenes közbeszéd erősödése is a főbb tendenciák közé tartoztak.
A világjárvány a közszolgáltatások fokozott digitalizációjával járt, elsősorban az oktatás, az egészségügy, valamint például a tartózkodási vagy munkavállalási engedélyek kiadása esetén. Ez a folyamat rendkívül kedvezőtlenül hatott azokra, akik nem tudták használni a digitális technológiát és eszközöket.
A migrációs hátterű személyek emellett Európában gyakran felülreprezentáltak a szolgáltatási szektorban, ahol nem volt lehetőség a távmunka illetve az otthoni munkavégzés bevezetésére, ezért számukra nagyobb kockázatot jelentett a koronavírussal való érintkezés.
A vendéglátás, az élelmiszeripar, a szórakoztató és idegenforgalmi szektor, valamint az informális gazdaság szintén sok bevándorlót foglalkoztat. Ezeket a területeket szintén súlyosan érintették az elhúzódó lezárások és az ebből eredő általános gazdasági visszaesés.
A jelentés pozitívumként emeli ki ugyanakkor, hogy egyes országokban tovább erősítették a migrációs hátterű munkavállalók jelenlétét az egészségügyi szektorban és más létfontosságú közszolgáltatásokban.
Az oktatásban szintén a koronavírus-járvány miatt érvényesültek negatív tendenciák.
Azok a gyerekek, akik a digitális oktatás és más korlátozások miatt már korábban is lemaradásban voltak, most újabb hátrányokat szenvedtek el. A migrációs hátterű gyerekek és a romák számára az az online tanulás gyakran jelentett megugorhatatlan kihívást a megfelelő hely, felszerelés és internetkapcsolat híján.
A jelentés szerint bár egyes országokban intézkedtek a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkóztatásának segítéséről, ez messze nem volt így az Európa Tanács minden tagállamában.
Az oktatásban tapasztalható zavarok ráadásul sok felnőttet is sújtottak, különösen a nemrég érkezett bevándorlókat, akik iskolába iratkoztak volna be, vagy nyelvtanfolyamra jelentkeztek.
A rendészeti területen megnyilvánuló rasszizmus az ECRI éves jelentése szerint továbbra is probléma volt számos országban, többek között a járványhoz kapcsolódó korlátozások (így a kijárási tilalom, illetve a boltzárak) végrehajtásával összefüggésben.
A jelentés különösen a faji profilalkotásra hivatkozik problémaként, de a rasszista nyelvhasználat és az intézkedés alá vontakkal szembeni túlzott erőszak alkalmazása is feltűnő volt. Ezek a káros működések ráadásul nemcsak az egyes esetek sértettjeit, hanem a közösségek egészét is megbélyegezték.
Az ilyen gyakorlatok áldozatai gyakran úgy érzik, hogy a hatóságoktól nem kapnak kellő támogatást. Egyes tagállamok ugyanakkor lépéseket tettek e problémák megoldására, többek között független panasztételi mechanizmusok és jobb rendőri képzés révén, valamint a rendőri erők diverzifikálásával - áll a jelentést ismertető közleményben.
A jelentés kitér arra is, hogy az LMBTQ közösségek tagjainak helyzete nagyon eltérő volt a kontinensen. Azok az LMBTQ fiatalok, akik a szüleikkel élnek, gyakran voltak kitéve megfélemlítésnek és rossz bánásmódnak a jelentés szerint. Emellett korlátozottá vált a civil szervezetek által kínált személyes pszichoszociális tanácsadás is.
A jelentés szerint általánosságban elmondható, hogy több állam erős politikai retorikát alkalmazott a médiában és az általános közbeszédben az állítólagos "LGBTQ-ideológia" vagy "genderideológia" elleni fellépés részeként. Ezek az attitűdök az LMBTQ embereket és jogaikat célzó törvények elfogadásával kifejezetten megerősödtek. A homoszexualitásról és a nemi identitásokról szóló információk korlátozása a közintézményekben, például iskolákban vagy a reklámokban, szintén a negatív tendenciák közé tartozik a jelentés szerint.
A 2021-es jelentés közzététele alkalmából az ECRI elnöke, Maria Daniella Marouda arról beszélt, hogy soha nem szabad alábecsülni az ultranacionalista politikai nyilatkozatok és a gyűlöletbeszéd veszélyét. Szerinte a szélsőségesen nacionalista politikai diskurzus térnyerése megelőzte, de továbbra is kíséri az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni támadását.
ECRI elnöke mindemellett elismerését fejezte ki azoknak a hatóságoknak, esélyegyenlőségi testületeinek és civil társadalmi szereplőknek, akik védelmet kínálnak az Ukrajnából menekülő embereknek.
Marouda közölte, bízik abban is, hogy az Ukrajnából érkező romákkal, valamint afrikai vagy ázsiai származású személyekkel szembeni indokolatlan eltérő bánásmódról szóló jelentéseket hatékonyan ki fogják vizsgálni, és a hatóságok gondoskodnak arról, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés azokat az embereket, akiknek védelmet és segítséget kell nyújtani.
Emlékezetes, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az orosz katonai agresszió miatt még idén március 16-án véget vetett Oroszország tagságának az európai szervezetben. Ezzel a határozattal az ECRI rasszizmussal és intoleranciával kapcsolatos megfigyelő munkája is véget ért Oroszország területén.