Nem mindennapi jelenetek játszódtak le szerdán a Parlamentben, ahol megszavazták a rabszolgatörvénynek becézett kormánypárti javaslatot is, amely hivatalos neve szerint a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szól, és lehetővé teszi a túlórakeret 400 órára emelését.
Ellenzéki képviselők - az MSZP, a DK és a Párbeszéd tagjai - elfoglalták a házelnöki pulpitust, és minden eszközzel igyekeztek megakadályozni az Országgyűlés működését - látszólag sikertelenül.
Latorcai János a padsorokba vonulva elkezdte levezetni az ülést, a kormánypárti képviselők pedig megszavaztak egy sor törvényt. Elfogadták a közigazgatási bíróságok felállítását és azt is, hogy külhoni magyarok is szavazhatnak az EP-választáson. A megszavazottak között több kétharmados törvény is van, a rabszolgatörvény viszont csak feles többséget igényelt.
Fotó: Soós Lajos / MTI
A parlament idei záróülésén az ellenzéki hangzavar ellenére mindent megszavaztak a kormánypártiak, amit akartak, azonban kérdéses, hogy mindez törvényesen történt-e, azaz a házszabálynak megfelelően zajlottak-e a mai szavazások.
Az ellenzékiek szerint nem, és részben arra alapozzák az érvelésüket, hogy a szokásoktól eltérően úgy is lehetett szavazni, hogy nem helyezték be a képviselői igazolványokat a szavazógépekbe. Erről többen videót és fotót készítettek:
Az ellenzék szerint így nem ellenőrizhető, hogy ki szavazott.
További furcsaság, hogy a parlament honlapjára sem kerültek fel a szavazások eredményei, pedig azok mindig szinte rögtön elérhetők a szavazások után. Nem is meglepő, hogy nem látszanak az eredmények, ugyanis pont az a baj a kártya nélküli szavazással, hogy
így nem lehet a szokásos rendszeren keresztül nyomon követni, melyik képviselő nyomta meg a gombot.
A másik kifogás, hogy szabályosnak tekintető-e az Országgyűlés ülése úgy, hogy az elnök a jegyzőkkel együtt nem a pulpituson ül. Ezzel kapcsolatban az országgyűlési törvény azt mondja:
Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.
Ebből mindenképpen az következik, hogy az elnöknek az elnöki székben kell ülnie, márpedig Latorcai János fel sem jutott az emelvényre. Azt az esetet viszont valóban nem említi tételesen a törvény, hogy mit kell tenni akkor, ha emiatt az ülés már elkezdődni sem tud a szokott módon, és nem az ülés közben történik a folytatást lehetetlenné tévő rendzavarás.
Az szinte biztosra vehető, hogy az ellenzék megragad minden eszközt hogy törvénytelennek nyilváníttassák a szerdai szavazásokat. Akár addig is elvihető az ügy, hogy az Alkotmánybíróságnak kelljen kimondania a végső szót.
Mint ahogy nyilvánvalóan folyománya lesz az ellenzékiek akciójának is. Kövér László házelnök már az ülésteremben közölte: fegyelmi szankciót fog elrendelni, a mértékéről a későbbiekben határoznak. Kövér ennél sokkal kisebb rendzavarásokért is szigorú büntetéseket rótt ki, most viszont szinte az összes ellenzékit meg kellene büntetnie a saját felfogása szerint.
Egyúttal felkérte az ügyrendi bizottságot, vizsgálja meg, hogy a parlamenti törvényben és a házszabályban foglalt fegyelemsértésen túlmenően megvalósult-e "olyan tényállás, amely adott esetben a fegyelmi jogkörön túlterjeszkedő szankciót igényel." Ezt nehéz másképp értelmezni, mint hogy a házelnök a büntetőjogi fellépést sem zárja ki.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Miért nem akadályozták meg a kétharmados törvényeket?
A nap másik fontos kérdése, hogy miért nem akadályozta meg az ellenzék egy sor kétharmados törvény elfogadását, így a közigazgatási bíróságok felállításáról szólót.
Ezt a sokat kritizált törvényt 131 igen és 3 nem szavazat mellett fogadták el, miközben 133 szavazat kell egy kétharmados törvény elfogadásához, ha minden képviselő jelen van. Azaz az ellenzék megakadályozhatta volna törvény elfogadását más kétharmados törvényekkel együtt.
A Fidesz-KDNP-nek ugyan még Hirt Ferenc halála után is van elég képviselője a kétharmados törvények elfogadásához: a rendszeresen a kormánypártokkal szavazó, nemzetiségi listán bejutó Ritter Imrével együtt 134 mandátumuk van. Azonban szerdán nem volt jelen az összes fideszes. Hogy ki hiányzott, azt épp a szavazási honlap leállása miatt egyébként nem lehet tudni.
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy azért nem szavaztak az ellenzékiek, mert a rabszolgatörvényt semmiképp nem tudták volna megakadályozni parlamenti módszerekkel. Ha viszont elkezdenek szavazgatni, akkor azzal legitimálják a szavazásokat, és a későbbiekben nem mondhatják azt, hogy törvénytelen volt az egész procedúra.
Fotó:Soós Lajos / MTI
