Az új-zélandi mészárlás 17 perces, élő videóját fegyverként használták a terroristák. A Facebook és a Google többé nem bújhat ki a felelősség alól.
Mintha a Doom egyik jelenetében lennénk. Az új-zélandi merénylő sisakkamerájával akkurátusan és szenvtelenül mutatta meg, ahogy egymás után lemészárolja az ártatlan embereket. Azt is, ahogy a már földön fekvő, sebesült szerencsétlenekre zúdít újra és újra tüzet.
A véres, megrázó támadást 17 percen keresztül közvetítették élőben a Facebookon. Anélkül, hogy a cég fejlett algoritmusai reagáltak volna arra, ami történik.
Utána a merénylőnek meg kellett nyomnia a publikálás gombot, hogy az élő videó letölthető formában is megjelenjen a közösségi oldalon. Ezután már senki sem állíthatta meg a terjedését. Hiába kérlelték az új-zélandi rendőrök az internetezőket, hogy ne osszák meg a felvételt, mert épp ez volt a terroristák célja. Hiába törölte a Facebook, a Google és a Twitter is az elkövetők fiókjait, és a folyton felbukkanó képsorokat.
Ami egyszer felkerült a hálózatra, ott is marad.
De az új-zélandi támadók nemcsak az élő közvetítéssel mutatták meg, mennyire veszélyes fegyver lehet a kezükben a modern technika. A mémekkel is profin bántak. „Ne felejtsetek el feliratkozni PewDiePie csatornájára” – kérte nézőit a támadás előtt a merénylő. Pontosan tudva, hogy a svéd PewDiePie a maga 89 millió feliratkozójával az egyik legnépszerűbb youtuber, bármit is mond róla, az terjedni fog. „A Fortnite tett képzett gyilkossá” - mondta még, pontosan tudva, hogy a bombasikert aratott videójátékra már több, mint 200 millióan regisztráltak, akiknek nagy része a függőségig rajong érte. Az Insta- és YouTube-korszak egyik alapvető jellemzője, hogy a viralitást a sokszorosára tudják emelni a reakciók, és a megfelelő véleményvezérek megszólításával a terroristák erre nagyon tudatosan játszottak rá.
Az élő közvetítés terjedését ugyanilyen profizmussal készítették elő.
Felrakták a hírét a 8 chanre, a Redditre, a Twitterre, majd utána a kész videót a YouTube-ra is. A szolgáltatók azt állítják, megpróbáltak a lehető leggyorsabban reagálni a történtekre. De így is elkéstek.
Mindenki tudja, hogy ami most megtörtént, megtörténhet bármikor újra. És meg is történik.
A technológiai fejlődés folyamatos versenyfutásra készteti az építő és a romboló erőket. A közösségi platformok a mesterséges intelligenciát használva próbálják kiszűrni a káros tartalmakat, miközben a terroristák épp ezeket a közösségi platformokat használják arra, hogy minden korábbinál hatékonyabb propagandát folytassanak.
Az eszköztár eddig sem volt kicsi. Az ISIS álprofilokat hozott létre, amiken keresztül német és francia tiniket radikalizáltak, sokukat arra is rávéve, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz. Felhasználták a hálózatos játékokat a biztonságos kommunikációra. Toborzóoldalakat működtettek, és propagandavideókat terjesztettek.
Azt gondolnánk, az, hogy az ISIS-t Szíriában és Irakban az utolsó általa uralt területekről is kiszorították, csökkentette a szélsőséges eszmék terjedésének veszélyét az interneten is. De ennek épp az ellenkezője igaz. Sokkal nagyobb lett az esélye, hogy a terrorszervezetek helyét egyedül, vagy néhány ismerősükkel akcióba lépő, "alkalmi" terroristák veszik át. Olyanok, akiket nem egy központi szervezet képzett ki, akiknek elég a minimális kommunikáció is, akiknek a radikalizálódását sokkal nehezebben veszi észre a környezetük. Számukra követendő minta, amit a neten látnak, és óriási siker, ha annyian beszélnek róluk, mint a mostani támadásról.
Így paradox módon, bár az új-zélandi támadók a muszlimokat vették célba, pont ők adtak az iszlám szélsőségesek (és persze minden más szélsőséges) kezébe egy minden eddiginél hatékonyabb fegyvert.
Egyben brutális módon azt is megmutatták, hogy a Facebook és a Google képtelen hatékonyan védekezni. Hiába költöttek az elmúlt években rengeteg pénzt arra, hogy moderátorokkal, algoritmusokkal vegyék fel a harcot a szélsőséges tartalmakkal, nincs receptjük az élő közvetítés jelentette fenyegetésre.
A két cég korábban szívesen takarózott azzal, hogy ők csak technikai platformok, és nincs ráhatásuk a rajtuk keresztül közzétett tartalmakra. Vagyis nincs szerkesztői felelősségük. Ez tarthatatlanná vált, amikor bebizonyosodott, hogy miképpen befolyásolták az oroszok az amerikai választásokat, vagy épp a Brexit-szavazást a közösségi oldalakon közzétett célzott hirdetéseken, álhíreken keresztül. Emiatt sok dolgon változtattak.
De most a korábbinál is jobban bele kell állniuk a küzdelembe, az új kihívásokra új megoldásokat kell találniuk, különben minden eddiginél hatékonyabb eszközzé válnak a terroristák kezében.
Nem bújhatnak ki a felelősség alól.
