A népesség több mint harmada diplomás - ezzel a címmel jelent meg kedden reggel az MTI-ben a Világgazdaság híre. Az írás szerint a diplomások aránya 34 százalékra nőtt Magyarországon, ezzel teljesítettük az Európa 2020 stratégiai program keretében tett vállalásunkat.
Van egy nem jelentéktelen probléma ezzel a hírrel: mégpedig az, hogy egész egyszerűen nem igaz.
A KSH adataira hivatkozó írás a héten bejárta a magyar sajtót, kormányközeli és független médiumokat egyaránt, ám ha megnézzük a hivatkozott KSH Magyarország 2018 kiadványt, rögtön szembetűnő, hogy valami nem stimmel. Szó sincs ugyanis olyasmiről, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 34 százalék lenne a teljes népesség körében. Hacsak nem tekintjük teljes népességnek a 30-34 éves korosztályt, hiszen az említett arány rájuk vonatkozik.
A kiadvány szövegében is egyértelműen fogalmaznak: "Az Európa 2020 stratégiai program egyik célkitűzése a 30-34 éves népességre vonatkozóan a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése. Az egyes tagállamok által vállalt cél különböző (26 és 66% közötti), Magyarország esetében 34, az Európai Unió egészében 40%".
Mint írják, tavaly hazánkban ez az arány 2010 óta 7,6 százalékponttal emelkedett, az unió átlagától azonban 7, 2010-ben pedig 7,7 százalékkal maradt el.
Tehát azt írta ugyan a Világgazdaság, hogy "ezzel teljesítettük az Európa 2020 stratégiai program keretében tett vállalásunkat", látható, hogy jóval kevesebbet (34%) vállaltunk egyáltalán, mint az uniós átlag (40%).
Ha pedig nem csak a 30-34 éves lakosságot vesszük alapul, egészen máshogy alakul az eredetileg rendkívül biztatónak tűnő statisztika, főleg, ha az OECD-országok átlagához viszonyítjuk hazánk teljesítményét.
Árnyalja a magyar teljesítményt az is, hogy a visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában magasabb, 46, illetve 38 százalékos a diplomások aránya, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma Litvániában, Svédországban, Finnországban és Írországban is meghaladja a 40 százalékot.
A KSH statisztikájában található adatok közül talán a leginkább elkeserítő, amely szerint a felsőoktatásban tanulók száma 22 százalékkal esett vissza hazánkban az évtized elejéhez képest, és erre csak részben magyarázat a demográfiai helyzet és a külföldön tanulók egyre nagyobb száma.
Ehhez még hozzájön az is, hogy tavaly több mint 13 ezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatási intézményben, elsősorban nyugat-európai egyetemeken. A legnépszerűbb célország továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság.
Az írás kitér arra is, hogy a felsőoktatásban az 1990-es évek elején kezdődő expanzió 2004-ben lelassult, majd az évtized második felétől csökkent a hallgatói létszám, a nem nappali képzésben már 2005-től, a nappali képzésben 2009-től. Ezzel kapcsolatban korábban az Oktatási és Képzési Figyelő 2018 is elég borúlátóan vélekedett, elemzésükben kitértek arra, hogy továbbra is alacsony szintű a jelentkezések száma a felsőoktatásban, ráadásul a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 évesek körében 2017-ben 32,1 százalékra csökkent, szemben a növekvő EU-átlaggal (39,9%). A beiratkozók száma 2012-ben, amikor a kormány bejelentette az államilag finanszírozott hallgatók helyek számának csökkentését, és a hallgatói szerződés bevezetését, jelentős mértékben csökkent.
Ezt tükrözi az elmúlt évek felvételi statisztikája is, ami látványosan mutatja, mennyivel kevesebben jelentkeznek egyetemekre és főiskolákra a 2010-es kormányváltás óta, illetve mennyivel csökkent a felvett hallgatók száma is.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők élvezik továbbá a legmagasabb bérprémiumot EU-szerte, írja az Oktatási és Képzési Figyelő, így gondolhatnánk, hogy a kormány különböző intézkedésekkel próbálja megfordítani az eddigi tendenciát.
Csakhogy erre semmilyen szándék nem mutatkozik, sőt, épp ellenkezőjét vetíti elő, hogy 2020-tól már csak egy középfokú nyelvvizsga birtokában lehet majd bejutni az ország felsőoktatási intézményeibe.
Egyelőre a szakértők is csak találgatni tudnak, mekkora visszaesést okoz majd mindez, de valószínűsíthető, hogy a 2012-es visszaesés a 2020-ashoz képest már csak aprócska megtorpanásnak tűnik majd, hiszen ha most vezetnék be az intézkedést, a jelentkezők 40 százaléka nem kerülne be egyetemre vagy főiskolára.
Az biztos, hogy addig, amíg a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint óriási hiba, hogy "polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat", a kormánypárt alelnöke pedig büszkén hangoztatja, hogy túl sokan járnak egyetemre, és "jobb lenne, ha többen térnének vissza a gyárakba", nem valószínűsíthető, hogy a közeli jövőben bármiféle változtatás bekövetkezne a magyar oktatáspolitikában.
Kiemelt kép: Beliczay László / MTI
