Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozáson elmondta: 6 hete hívták életre a Globális Metánvállalást, és annak ellenére, hogy ez nagyon rövid idő, már több mint 100 ország aláírta a megállapodást. A projekt nagyon fontos, hiszen a metánnak több mint 80 százalékkal erősebb az üvegházhatása, mint a szén-dioxidnak, és egészen idáig nagyon mostohán bántunk vele, nem igazán foglalkoztunk a kibocsátáscsökkentéssel. "A metán az egyik olyan üvegházhatású gáz, aminek kibocsátását a leggyorsabban tudjuk csökkenteni, ezzel lassítani a klímaváltozást. A globális felmelegedés jó része a metán számlájára írható, és ma gyorsabban nő a kibocsátása, mint eddig bármikor. Ennek csökkentése az egyik leghatékonyabb dolog, amit a klímaváltozás ellen tehetünk" - mondta az elnök.
A Globális Metánvállalás von der Leyen szerint természetesen egy közös ügy, amely erős tudományos lábakon áll. Fontos hozzá, hogy hatékonyan mérni, jelenteni, megerősíteni is lehessen az emissziókat, szabályozni a rutinszerű légtelenítés és fáklyázás gyakorlatát, feltérképezni a szivárgásokat és megszüntetni őket. Az Európai Unió éppen ezért létre fog hozni egy független, metánkibocsátást megfigyelő tudományos testületet.
Kapcsolódó
Óriási lépést tett az EU a klímaváltozás lassítása felé
Az EU és az USA közösen ígérte meg, hogy csökkenteni fogja a metánkibocsátást.
"A metánkibocsátás csökkentése nemcsak a kibocsátási célok eléréséről szól: az embere számára is nagyon sok előnye van, 200 ezer idő előtti halálozást, több százezer asztmás betegséget lehet megelőzni, ha sikerül hozni a vállalásokat" - mondta az elnök.
Az USA akarja vezetni a váltást, de Kanada nagyobbat ígér
Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden elmondta: az aláírók nagyjából a globális metánkibocsátás feléért felelősek, így ha sikerül elérni a célokat, az nagyon komoly hatással lehet a klímára. Gina McCarthy, a Fehér Ház klímatanácsadója elmondta: az ország szeretne élen járni a metánkibocsátás csökkentésében, ezért nemcsak ígéreteket tesz, hanem már egy akciótervet is felállított. Ebben kitér az olaj- és gázkitermelés metánkibocsátásának csökkentését, ezzel kapcsolatos új munkahelyek teremtését, az innovációt és új technológiák létrehozását, az egészségügyi hatások monitorozását és megoldását. Ezen kívül megalkotta az első sztenderdeket, amelyek az új olaj- és gázkitermelés metánkibocsátását szabályozzák, és a csővezetékek szivárgását is monitorozzák. A gazdálkodókat jutalmazni fogják, ha földjeiken alacsony metánemissziós technológiákat használnak, és a hulladékkezelést is átalakítják a minél alacsonyabb kibocsátás érdekében.
Kanada elég ambiciózus célokat fogalmazott meg: Justin Trudeau miniszterelnök elmondta, hogy ők lesznek az elsők, akik a Nemzetközi Energiaügynökség által megfogalmazott kibocsátáscélokat is el akarják majd érni. "Kanada fontos olaj- és földgázkitermelő ország, és egyben az első ország is, amely válaszol a Nemzetközi Energiaügynökség felhívására az olaj- és földgázkitermelés metánkibocsátásának 75 százalékos csökkentésével" - jelentette ki. Ez viszont nem mindegy: Kanada nemcsak 30 százalékos kibocsátáscsökkentésre pályázik, hanem 2030-ra a 2020-as értékek háromnegyedével akarja lejjebb nyomni a metánemisszióit.
"Az a technológia, ami ezt lehetővé teszi, már létezik, ezért megoldható a nagy arányú csökkentés, méghozzá alacsony költségekkel" - mondta Trudeau.
Hol vannak a klímasegélyek?
A vállalást aláíró fejlődő országok mindegyike a 30 százalékos csökkentést tűzte ki célul, de felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlett országok pénzügyi, technológiai és know-how támogatása nélkül ez nehezen fog menni. "Vietnam egy háború sújtotta ország, ennek ellenére erős vállalásokat tett. Viszont a fejlett országoknak támogatniuk kellene a fejlődőket" - mondta Vietnam miniszterelnöke, Pham Minh Chinh.
Ezt húzta alá beszédében a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke, Denis Sassou-Nguesso is: arra kérte a fejlődő országokat, annak érdekében, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem ne kerüljön a gazdasági fejlődés útjába, támogassák a fejlődő országokat a korábban beígért összegekkel.
Alberto Fernández, Argentína miniszterelnöke szintén felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelemre, de többek között az emberek élelmiszerbiztonságára is figyelni kell - éppen ezért szükség van a fejlett országok támogatására.
A Hewlett Alapítvány elnöke, Larry Kramer biztosította az országokat: az alapítvány 325 millió dollálrral járul hozzá a metánkibocsátások elleni küzdelemhez. Ez gyorsan mozgatható pénzt jelent innovációra, megvalósíthatósági tanulmányokra és új megoldások kialakítására. Odile Renaud-Basso, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke kijelentette: több mint 50 százalékkal növelni fogja a zöld beruházásos befektetéseit 2025-re.