Elfogyott a levegő Algéria húsz éve regnáló elnöke, Abdel-Azíz Buteflika körül, miután Ahmed Gáid Szaláh vezérkari főnök azonnali lemondásra szólította fel kedden. Az államfő a másfél hónapja zajló tüntetések hatására már több, meghátrálásra utaló bejelentést tett, a demonstrálók azonban gyökeres politikai fordulatot követelnek, így várhatóan még Buteflika lemondása sem hoz teljes megnyugvást.
Kampányolni se tudott, mégis nyert
Eleve már az kérdéses volt évek óta, hogy Buteflika gyakorolja-e a hatalmat az országban, ő ugyanis annyira rossz bőrben van, hogy a francia tévében az algériai nagykövetnek kellett bizonygatnia, hogy egyáltalán életben van. 2013-ban stroke-ot kapott, azóta nem hogy beszédet nem mondott, de a nyilvánosság előtt is csak ritkán tűnt fel - mindössze fényképeken lehetett látni tolószékben ülve, lebénult arccal.
A hatalom birtokosa sokkal inkább az elnök körüli szűk tanácsadói kör lehetett, benne öccse, Szaid Buteflika, akit lehetséges utódként is emlegettek, vagy épp a 79 éves vezérkari főnök, aki az elsők közt fordult szembe vele. 2014-ben Abdel-Azíz Buteflikának annak ellenére sikerült megnyernie negyedszerre az elnökválasztást, hogy állapota miatt nem tudott személyesen kampányolni. A szavazatok 82 százalékát kapta meg, de csak 52 százalékos részvétel mellett, miközben az ellenzéki pártok a választás bojkottjára szólítottak fel.
Az elnököt az idén újra elindították volna, a hírek szerint ugyanis a nevében kormányzó klikk nem tudott megállapodni az utódlásról. Az ellenzéki pártok nem tudtak közös jelölt mögött felsorakozni, ezért szinte biztosnak tűnt, hogy újraválasztják. Igaz, ez elvileg tényleg az utolsó ciklusát jelentette volna: bár 2008-ban keresztülverte a parlamenten annak a korlátozásnak az eltörlését, hogy egy személyt csak kétszer lehessen elnöknek választani, 2016-ban visszahozták a korlátozást.
Ugyancsak a 2008-as alkotmánymódosítással deklarálták, hogy a miniszterelnök feladata az államfő programjának végrehajtása, ami a parlament hatáskörét jelképessé tette. Akkor az algériaiak nem nagyon foglalkoztak ezzel, Buteflika ugyanis a stabilitást jelképezte számukra, ütőképes ellenzéki alternatívát pedig nem láttak.
Átmentett állampárt
Buteflika pártja, a Nemzeti Felszabadítási Front egyébként sokáig állampártként irányította az országot. Miután Algéria 1962-ben kivívta függetlenségét Franciaországtól, Ahmed Ben Bella került hatalomra, akit Houari Boumédiène ezredes puccsal távolított el a hatalomból. Ő új alkotmányt hirdetett ki, ami a Nemzeti Felszabadítási Frontot az ország egyetlen legitim pártjává nyilvánította.
Az 1980-as évek közepétől az ország gazdasági nehézségei tüntetésekhez vezettek. 1989-ben újra lehetővé vált a pártalapítás, és létrejött a fundamentalista Iszlám Megmentési Front, amely 1991-ben, a választás első fordulójában fölényes többséget nyert a törvényhozásban. A második forduló előtt a hadsereg közbeavatkozott, új elnököt helyezett a hatalomba, az Iszlám Megmentési Frontot pedig feloszlatta.
Évtizedes polgárháború vette kezdetét az iszlamisták fegyveres szárnya, valamint az államhatalom közt, amiben százezrek lelték halálukat. Ennek közepette került hatalomra Buteflika 1999-ben, a hadsereg és a Nemzeti Felszabadítási Front támogatását élvező jelöltként. Bár hét jelölt indult, a választás előestéjén Buteflikán kívül mindenki visszalépett, arra hivatkozva, hogy a hadsereg választási csalásra készül.
Hatalomra kerülve Buteflika az erőszak visszaszorításában szerzett érdemeket. Muszlim fegyveresek ezreinek szabadon engedéséről döntött és amnesztiát ajánlott, amit sok felkelő elfogadott. Megbékélést hirdetett, ennek keretében 2005-ben az algériaiak népszavazáson támogattak egy második amnesztiát. Buteflika a béke megteremtésével igyekezett legitimálni hatalmát.
Az arab tavaszt még túlélte
Maher Mezahi újságíró az NPR-nek arról beszélt, hogy a kormány sokáig a polgárháború rémképével riogatta az embereket, mostanra azonban felnőtt egy új generáció, amely nem tapasztalta meg a vérontást. Ezeket a fiatalokat sokkal inkább az zavarhatja, hogy a harminc év alattiak körében megközelítette a 30 százalékot a munkanélküliség, és ha figyelembe vesszük, hogy az ország népessége nagyon fiatal - 28 év az átlagéletkor -, akkor súlyos politikai hibának tűnhet Buteflika részéről, hogy ennek a korosztálynak nem tudta elnyerni a bizalmát.
Márpedig nagyrészt fiatalok tüntetnek Buteflika ellen. A független El Watan című lap alapítója, Omar Belhouchet a New York Times-nak azt mondta: a fiatalok nem akarják az elnök ötödik ciklusát, elegük van az autoriter rezsimből, amely miatt a Földközi-tengerbe fulladnak az emberek - ezzel azokra az algériaiakra utalt, akik Európába próbálnak menekülni.
A 2011-es arab tavaszt még sikerült túlélnie Buteflikának. Bár ekkor is voltak nagy tüntetések, a rendőrség uralta a helyzetet, a kormány pedig költekezéssel tudta csillapítani az elégedetlenséget. Az ország gazdasága azonban az olajra van utalva, és az olajárak csökkenésének hatását nem sikerült kivédeni.
Látszólagos visszavonulás
Február 22-én tízezrek vonultak az algériai városok utcáira, hogy tiltakozzanak Buteflika jelöltsége ellen az áprilisi választáson. A rendőrök könnygázzal próbálták oszlatni a tiltakozókat az elnöki palota előtt, a demonstrálók köveket dobáltak. Néhány nappal később tucatnyi újságírót vettek órákra őrizetbe, mert részt vettek egy demonstráción, ahol a tüntetésekről szóló tudósítások cenzúrája ellen tiltakoztak.
A tüntetések folytatódtak, március 3-án pedig beolvasták az állami tévében Buteflika közleményét, amelyben az államfő fogadkozott, hogy ha újraválasztják, nem tölti ki ciklusát, hanem előrehozott választást hirdet, amelyen már nem fog elindulni. Röviddel ezután kampányfőnöke leadta a jelöltséghez szükséges dokumentumokat, noha a választási bizottság vezetője jelezte, hogy ezt a jelölteknek személyesen kell megtenniük.
Március 5-én, amikor ismét ezrek tüntettek, a vezérkari főnök még arra figyelmeztetett, hogy egyes erők vissza akarják taszítani az országot a polgárháborúba. A tiltakozás ezután sem hagyott alább, majd március 11-én Buteflika, miután svájci orvosi kezelésből hazatért, bejelentette, hogy nem lesz ötödik elnöki ciklusa, és a választást sem tartják meg április 18-án. Új miniszterelnököt is kinevezett Nureddin Bedui személyében.
A hadsereg kihátrált
Az államfő március 18-án újabb közleményben jelezte: jelenlegi elnöki ciklusának április 28-i lejártával is hivatalában marad, amíg alkotmányos felülvizsgálatot követően új választást tartanak. A folytatódó tüntetések közepette Ahmed Gáid Szaláh vezérkari főnök kihátrált Buteflika mögül, és jelezte: vagy le kell mondania, vagy alkalmatlanná kell nyilvánítani az államfői tisztségre egészségi állapota miatt.
Szaláh ennek ellenére védelmi miniszterhelyettesként tagja maradhatott annak a kormánynak, amelyet Buteflika múlt vasárnap nevezett ki Bedui vezetésével. Ezt hétfőn ismét egy államfői közlemény követte, amelyben bejelentette: mandátuma április 28-i lejárta előtt le fog mondani. Ebben kitért arra is, hogy lépéseket tesz azért, hogy biztosítsa az állami intézmények működését az átmeneti időszakban.
A tüntetők ezzel nem érték be, attól tartottak, hogy időhúzásra játszik hatalmának átmentése érdekében. Kedden este a vezérkar tanácskozása után Szaláh a fegyveres erők főparancsnokaként, a védelmi minisztérium által kiadott közleményben szólította fel azonnali lemondásra Buteflikát. A hadsereg követelte az alkotmány azon előírásának alkalmazását, amely alapján súlyos, hosszan tartó betegség esetén alkalmatlanná kell nyilvánítani az államfőt.
Szaláh azt mondta: a hadsereg egyedüli célja, hogy megvédje az embereket attól a szűk körtől, amely rátette kezét az algériai nép vagyonára. A hadsereg állásfoglalása hatásos volt, nem sokkal utána az államfői hivatal közölte: Buteflika hivatalosan értesítette az alkotmánytanács vezetőjét lemondásáról.
Még maradt tennivaló
Az algériai alkotmány értelmében Abdel-Káder Binszáleh, a törvényhozás felsőházának elnöke veszi át az államfői feladatokat az elnökválasztásig. A 76 éves politikus a Nemzeti Gyűlés a Demokráciáért nevű párt tagja, amely szoros szövetséges a Nemzeti Felszabadítási Frontnak, és azután is kitartott Buteflika mellett, hogy sorra fordítottak hátat neki szövetségesei.
Bár Buteflika lemondását tömegek ünnepelték, lehet arra számítani, hogy a tüntetések nem érnek véget, a demonstrálók ugyanis a teljes politikai berendezkedés leváltását követelik, aminek Benszalah is képviselője.
Kiemelt kép: Mohamed Messzara /MTI/EPA
