Az elmúlt években három világklasszis sportoló szervezetében is tiltott teljesítményfokozó szert mutattak ki, a közös pont a történetükben, hogy mindhármuk állítása szerint egészen elképesztő módon került a testükbe a tiltott anyag, illetve hogy 2020 elején mindhármukat felmentették. A büntetést megúszták, és vígan készülhetnek a jövő évre halasztott olimpiára is akár. Dr. Tiszeker Ágnest, a Magyar Antidopping Csoport ügyvezetőjét és Kárai Pétert, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség alelnökét, az európai szövetség elnökségi tagját kérdeztük arról, hogyan lehetséges ez.
1. eset: Laurence Vincent-Lapointe (kanadai) - tizenegyszeres világbajnok kenus
A kanadai kenus hölgyről pont Magyarországon, a 2019-es szegedi világbajnokság C2-es rajtja előtt derült ki, hogy tiltott szerrel élt, ezért nem térdelhetett be testvérével a hajóba. A könnyek között nyilatkozó versenyző a kezdetektől fogva tagadta, hogy szándékosan doppingolt volna. Később kiderült, a Ligandrol nevű szert mutatták ki a szervezetében. 2020 januárjában aztán meglepetésre a sportág nemzetközi szövetségének (ICF) doppingbizottsága felmentette a versenyzőnőt.
"Sportágában az ICF indoklása még nagyobb döbbenetet váltott ki: Laurence Vincent-Lapointe-ot azért mentette fel az eljáró tanács, mert elfogadható indoklásnak látták, hogy a tiltott szer a versenyzőnő korábbi barátjától testnedvek cseréje útján és akaratlanul került a szervezetébe. Az ügyben eljáró mindhárom személy valamilyen formában kapcsolódott a nemzetközi szövetséghez. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) egy korábbi auditja során már jelezte, hogy nem elég független a doppingbizottság, és kérte, hogy ezen változtasson az ICF" - mesélte Kárai Péter.
A Ligandrol (LGD-4033 vagy VK5211) úgynevezett SARM típusú szer, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tiltólistáján az egyéb anabolikus hatású szerek csoportjába tartozó anyagként szerepel.
Bár orvosi alkalmazása pillanatnyilag sehol a világon nem engedélyezett, mégis számos cég gyártja, és úgy forgalmazza mint "kutatási vegyület" vagy "kizárólag kutatási célú felhasználásra" alkalmas szer, illetőleg "nem emberi fogyasztásra" szolgáló termék.
A szer évek óta a WADA látókörében van, a SARM-ok 2008 óta szerepelnek a sportbeli tiltólistán. A WADA-akkreditált doppingellenőrző laboratóriumok 2015 óta vizsgálják, és tudják kimutatni vizeletmintából.
"Mivel az engedélyező egészségügyi hatóságok a humán klinikai alkalmazását egyelőre még nem engedélyezték, nem törzskönyvezték, nem tekinthetjük gyógyszernek sem. Ennek ellenére egyre több SARM típusú szert forgalmaznak, elsősorban étrend-kiegészítőként kerülnek piacra, így a csaló sportolók a sovány izomtömeg növelése érdekében gyakorlatilag szabadon megvásárolhatják. Mivel fiatal, egészséges szervezetben a hormonháztartásba való beavatkozásukat tudományos keretek között nem vizsgálták,
a használatukat egyfajta emberkísérletnek tekinthetjük, amely óriási veszélyeket rejt.
Egy biztos: mellékhatásaik nagyon hasonlatosak az anabolikus androgén szteroidokéhoz, hosszú távú használatuk esetén jellemző a májkárosodás, növelik az agyi, illetve a szív- és érrendszeri katasztrófák kockázatát" - mutatott rá a szer veszélyes mivoltára Tiszeker Ágnes.
2. eset: Gabriel Da Silva Santos (brazil) - világbajnoki ezüstérmes úszó
Ennek a doppingesetnek is van némi magyar vonatkozása: Santos tagja volt annak a 4×100-as gyorsváltónak, amely a 2017-es budapesti világbajnokságon második lett, ezzel a dél-amerikai ország első váltóérmét szerezte meg.
Ugyanaz a szer, kétféle döntés
Az olimpiai és tízszeres világbajnok norvég sífutónő, Therese Johaug szintén ezzel a szerrel bukott le 2016 szeptemberében. Azzal védekezett, hogy a leégés elleni szájkrémben volt a tiltott szer forrása. A megnevezett Trofodermin valóban tartalmaz clostebolt, de dobozán az is ott áll, hogy dopping. A sífutónő eltiltását végül tizennyolc hónapban állapította meg a CAS, ezért nem indulhatott a 2018-as téli olimpián.
A brazil úszó két évvel később egy meglepetésszerű vizsgálaton bukott le, amikor az anabolikus szteroidok közé tartozó clostebol jelenlétét mutatták ki a szervezetében.
"A clostebolt izomtömeg növelésére használják a sportolók. Doppingvétség esetén már többször felmerült a szexuális úton vagy véletlenszerű szennyeződés következtében bekövetkezett pozitivitás lehetősége, mert a clostebol-acetate Olaszországban és Brazíliában krém formájában is megvásárolható kereskedelmi forgalomban. Krémként bőrgyógyászati és nőgyógyászati kezelések céljából, jellemzően sebek, fekélyek, égési sérülések kezelésére, de hüvelykrémben méhnyakgyulladás esetén is alkalmazzák. A véletlenszerű szennyeződést azonban minden esetben a sportolónak kell bizonyítania. A szennyeződés lehetőségének felmerülése esetén - amennyiben a vizsgáló WADA-akkreditált laboratórium is alátámasztja, hogy a sportoló szervezetében talált tiltott szer mennyisége kicsi, és származhat szennyeződésből - elvégezhető a hajteszt is, amely bizonyítékként szolgálhat a szándékosság vagy a vétlenség mellett.
Természetesen tartósan, kifejezett doppingolási céllal használni ezt a szert sem érdemes, mert magas vérnyomást, szívritmuszavart, szívelégtelenséget, infarktust, máj- és vesekárosodást, anyagcsere- és szexuális zavarokat okozhat
- mutatta be a tiltott szer hátterét Tiszeker Ágnes.
A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) doppingbizottsága 2019 júliusában elfogadta a sportoló magyarázatát, miszerint a tiltott szer "az orvosi előírás alapján clostebolt szedő egyik családtaggal használt közös törülköző útján" került a versenyző szervezetébe. Ezért négy helyett csak egy évre tiltotta el Santost.
Az úszó és felkészült ügyvédje még ezt az enyhe, furcsa módon pont a tokiói olimpia előtt lejáró ítéletet is megfellebbezte. Jól döntöttek, mert a Nemzetközi Sport Választottbíróság (CAS) idén februárban még csak gondatlannak sem ítélte az esetet, ezért felmentette a brazil úszót.
"A norvég sífutó és a brazil úszó egymást követő esete azt bizonyítja, a legveszélyesebb következmény az, hogy az egyes esetek precedensül szolgálhatnak a tiltott teljesítményfokozókkal élő, lebukott sportolók számára. Innen kezdve a védőügyvéd ügyességén múlik a per. Ha megtalálja a kiskaput, a megfelelő sportolói magyarázatot, fel lehet menteni a legsúlyosabb szerekkel élő versenyzőket is. A »kétséget kizáróan nem bizonyítható« jogi kategória mentsvárat jelent a csaló sportolók számára, hiszen az esetek döntő többségére ráilleszthető ez a magyarázat" - fogalmazott Kárai Péter.
3. eset: Jarrion Lawson (USA) - világbajnoki ezüstérmes távolugró
Jarrion Lawson 2016-ban Jesse Owens 1936-os bravúrja után az első olyan atléta, aki 100 és 200 méteren, illetve távolugrásban is megnyerte az amerikai egyetemi bajnokságot. A 2017-es londoni szabadtéri világbajnokságról egy 844 centis ugrással ezüstéremmel tért haza, majd 2018 júniusában egy versenyen kívüli doppingvizsgálat után mutatták ki az Epitrenbolone nevű teljesítményfokozó szert a szervezetében. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) annak rendje és módja szerint lefolytatta a vizsgálatot, és tizenegy hónappal később négy évre eltiltotta az amerikai távolugrót.
Lawson természetesen mindvégig tagadta a szándékos doppingolás vádját, mondván, az anabolikus androgén szteroidok közé tartozó trenbolone egyik fő metabolitja egy jóízűen elfogyasztott vacsora alkalmával, szennyezett marhahússal került a szervezetébe. Ezért a CAS-hoz fordult jogorvoslatért, amely idén márciusban úgy határozott, elfogadja a marhahússztorit és "inkább valószínűbb, mint nem, hogy a tiltott teljesítményfokozó szer forrása a sportoló által a vizsgálat előtti napon fogyasztott szennyezett marhahús volt" indoklással felmentette az atlétát.
"A trenbolone kétségkívül az egyik legjobb anabolikus androgén szteroid, amivel egyaránt jól lehet szálkásítani és izmot építeni is. Minimális vízvisszatartása van, és ez az anyag kötődik a legerősebben az androgén receptorokhoz, ezáltal kiváló izomzatépítő és zsírégető. Fokozza az IGF-1 és a növekedési hormon termelését a szervezetben, és segít regenerálni a sérült izmokat is. Humán alkalmazása hivatalosan nincs, viszont a
a trenbolone-acetátot több évtizede használják az állattenyésztésben anabolikus hatása miatt, mert hatásosan növeli a tej- és húshozamot, javítja az állat étvágyát, segít az ásványi anyagok jobb feloldásában és a tápanyag hasznosulásában is.
Sajnálatos módon a sportolók körében ettől függetlenül rendkívül népszerű szer, holott ugyanolyan mellékhatásai vannak, mint bármely egyéb szteroidnak" - magyarázta Tiszeker Ágnes.
Európában 1988 óta tilos a szteroid hormonok használata a hústermelő állatok tenyésztése során, de az USA-ban és több más országban mind a mai napig engedélyezett. A cél pont ugyanaz, mint amikor a sportoló doppingolásra szánja el magát; ezzel fokozzák az állat növekedésének ütemét, valamint az elfogyasztott takarmány beépülésének hatékonyságát.
Amerikában az engedélyezés feltétele, hogy a kezelt állatokból származó élelmiszer fogyasztása biztonságos legyen az ember számára, ugyanakkor ne ártson a jószágnak és a környezetnek. Ennek megfelelően határozzák meg a biztonságosnak ítélt hormonszinteket, de
természetesen a doppingellenőrzésen való pozitív eredmény nem szerepel a kizáró feltételek között.
Annak ellenére, hogy Európában nem engedélyezett a húsállatok esetében a szteroidok alkalmazása, nem egy esetben találtak szteroidokat húsban, húskészítményekben (jellemzően nandrolont, metiltesztoszteront, trenbolont, boldenont, clostebolt és stanozololt). Lawson felmentésének jogi érvelése ugyan nehezen érthető a laikusok számára, azonban az eljáró tanács tagja az egyik legelismertebb nemzetközi sportjogász, a kanadai Richard H. McLaren professzor, az Oroszországgal szembeni doppingeljárás központi alakja volt.
Mit lehet tenni?
A WADA éves jelentése szerint 2018-ban a doppingellenes szervezetek által hozott döntések közül 2328 esetet vizsgáltak felül. Ezek közül mindössze 18 esetben történt fellebbezés a CAS-nál - ráadásul később négy esetben visszavonták azt. A fellebbezés nyilvánvalóan jelentős költségekkel jár, azonban a doppingellenes küzdelem jegyében legalább a felmentések esetében automatikusan élni kellene ezzel az eszközzel a tiszta sportolók védelme érdekében.
"A WADA Kódex jogi előírásainak egyes pontjai rugalmas értelmezést tesznek lehetővé. Az egyik ilyen pont a bizonyítás szintje. E szerint »a bizonyítás foka minden esetben legyen magasabb a puszta valószínűsítésnél, de nem kell többnek lennie, mint ami már meghaladja az indokolt kétség mértékét«.
Ez az előírás sajnos teret ad az ügyvédi fantáziának, illetve a hihetetlen sportolói történeteknek. Ennek elkerülése érdekében ennél szigorúbb megfogalmazásra lenne szükség.
A másik kérdés a gondatlanság, illetve annak fokának értelmezése. A szándékosság hiánya a nem meghatározott szerek esetében a négyéves eltiltást két évre, a meghatározott szerek kétéves eltiltási büntetését pedig akár nullára (megrovásig) is csökkentheti. Amennyiben egy sportoló igazolja, hogy a tiltott teljesítményfokozó szer nem szándékosan jutott a szervezetébe (a legjellemzőbb módon a szennyezett étrend-kiegészítők útján), akkor a felére csökkenhet a négyéves eltiltási időszak. Amennyiben azt is bizonyítja, hogy a gondatlanság foka csekély, akkor 1 évvel is megúszhatja, a gondatlanság hiánya pedig felmentést eredményezhet. A gondatlanság különböző esetköreit (normál, csekély, hiány) célszerű lenne valamilyen módon körülhatárolni a doppingellenes előírásokban. Amíg ez nem történik meg, addig nagy valószínűséggel további, a hollywoodi filmproducereket megihlető hihetetlen történetekkel találkozhat a nemzetközi közvélemény - összegzett Kárai Péter.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán /MTI
