A COVID-19 hazai megjelenése, azaz a tavasz óta az orrot és szájat egyszerre eltakaró arcmaszk a mindennapjaink része, sőt egyik legalapvetőbb kelléke. Mielőtt az ember elindul otthonról, már egy bővített listát futtat át fejben: kulcs, személyi, tárca, maszk megvan, mehetünk. Viselése szinte már mindenhol kötelező, sok kisebb-nagyobb megszakítással, de elmondhatjuk, naponta több órán keresztül takarja maszk az arcunkat.
Fel- és levesszük, a csuklónkra akasztjuk, letesszük, zsebre vágjuk, igazgatjuk, akaratlanul is piszkáljuk, letoljuk a tokánkra és visszahúzzuk. Az egyszerű, általában valamilyen textilből készült eszköz eközben koszolódik, baktériumokkal szennyeződik, esetleg penész is megjelenhet rajta. Utóbbi kapcsán pedig
hallani arról, hogy a hónapokon át viselt, valójában csak egyszeri használatra szánt maszkok bepenészednek, és a gombát több esetben a tüdőből is kimutatták.
Penész a tüdőben - ez rendkívül ijesztően hangzik, de okozhatja-e a koszos, dohos maszk? Egyáltalán, lehet egészségügyi következménye az elégtelen maszkhigiéniának? Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük. Kezdjük a penésszel, mert felesleges aggodalmakat szülő kacsáról van szó, ami ráadásul ronthatja a maszkviselés elfogadottságát, holott egyre több vizsgálat bizonyítja, nagyságrendekkel képes csökkenteni a SARS-CoV2 átadásának esélyét.
Egészséges embernél nem valószínű
A növények és az állatok mellett rendszertanilag a gombák alkotják az élővilág harmadik nagy egységét (országát) elképesztő változatossággal: az egysejtűektől egészen az óriáspöfetegig vagy nagy őzlábgombáig, az úgynevezett penészgombákhoz is több ezer fajt sorolunk. Sok mikroszkopikus gomba, akárcsak számos baktérium is megtalálható az emberi szervezetben úgy, hogy ott semmi gondot nem okoz, sőt az együttélés számunkra is hasznos.
Egyes gombák megjelenése vagy túlszaporodása okozhat akár komoly egészségügyi problémát is, ezeket nevezhetjük kórokozó gombáknak. Amikor pedig maszkot húzunk, annak belsejében párás meleg, sok mikroszkopikus gombának optimális mikrokörnyezet alakul ki. Ha pedig sokáig nem is szárad ki, nem szellőzik - mert tegyük fel két használat között nejlonzacskóba kötjük és zsebre vágjuk -, hosszú idő múlva, elméletben elkezdhet "penészedni". Rögvest adódik a kérdés, ki az, aki dohos, "büdös" maszkot húz az arca elé? Tegyük fel, hogy mégis akad ilyen ember. Ebben az esetben
megvan a lehetősége, hogy valakinek a tüdejébe valamilyen penészgomba »költözik«, ám ez csak súlyos immunkárosodott személynél fordulhat elő
- mondja a 24.hu-nak Hidvégi Edit. Hangsúlyozza: normális immunrendszerrel rendelkező embernél nagyon-nagyon kicsi az esélye, tehát a maszkról tüdőbe került kórokozó gombáról szóló történeteket túlzásként kell értékelnünk.
Mosni és cserélni
Ettől függetlenül rendkívül fontos odafigyelni a maszkokkal való bánásmódra, hogy ha nem is orvosi értelemben vett sterilségét, de a tisztaságát megőrizzük. Már csak azért is, mert az esetlegesen rajta megtapadó kórokozók közvetlenül testünk "bejáratával", az orrunkkal és a szánkkal érintkeznek. A tüdőgyógyász ökölszabályként említi, hogy az egyszer használatos maszkokat legfeljebb naponta cseréljük, a textilből készülteket mossuk ki.
A gyakorlat persze más, hiszen azért nincs rajtunk napi 24 órában. Fontos, hogy a maszkot mindig tiszta kézzel fogjuk meg, és miután levettük, úgy hajtsuk össze, hogy a belső felület egymással érintkezzen - így ezt a részt jobban védjük a külső szennyeződéstől. Természetesen bizonyos időnként így is cserére, mosásra van szükség, minél sűrűbben tesszük, annál jobb.
A laikusban felmerül az is, hogy a kilélegzett levegőben természetes módon megtalálható mikroorganizmusok idővel felszaporodnak a maszk felületén, és "visszafertőzhetnek". Hidvégi Edit azonban megnyugtat.
Mindenki érzi ugyanis, hogy maszkon keresztül kissé nehezebb a lélegzés, de ettől függetlenül korántsem a kilégzett levegőt szívjuk vissza, a tüsszentés és beszéd közben kijutó váladékcseppek nagyobb részecskéi meg is maradnak az eszköz felszínén, ám saját mikroflóránkat visszainhalálni nem jelent kockázatot. Az alapvető higiéniára persze oda kell figyelni, a hetekig, hónapokig hordott maszkban azért bőven felgyűlnek nem oda való dolgok.
Begyűjtheti a kórokozókat
Aggodalomra okot adó szennyeződés inkább kívülről érkezhet. Hol tartjuk a maszkot, amikor nem viseljük? Nyilván zsebben, táskában, csuklóra akasztva vagy valahova lehajítva, így könnyen érintkezhet például sokak által összefogdosott aprópénzzel vagy a hírhedt kórokozótanyának számító mobiltelefonnal, munkahelyi klaviatúrával, asztallal. Nemcsak a koronavírus-fertőzés esélyét növeli, hanem minden egyéb kórokozó megtelepedhet a maszkon. Épp ezért nem javasolt "lehúzni" állra, tokára, még annyi időre sem, hogy gyorsan együnk vagy igyunk valamit.
Egyedül üdvözítő stratégia nincs, de sokat segíthet, ha az éppen nem használt maszkot egy erre fenntartott tiszta zsebbe, átmenetileg akár műanyag tokba, akár egy kis nejlonzacskóba tesszük. Átmenetileg, hogy ne dohosodjon.
Összességében tehát annyit mondhatunk, hogy penészgomba csak súlyos immunproblémákkal küzdő személyek tüdejében telepedhet meg, ám mind a SARS-CoV2, mind egyéb vírusok és baktériumok okozta fertőzés elkerülése érdekében rendkívül fontos az arcmaszk megfelelő higiéniája. Arról pedig talán szót sem érdemes ejteni, hogy ha az eszköz már láthatóan koszos, büdös, a legkevésbé sincs helye az ember arcán.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu
