Hálás téma az idősebb nő-fiatalabb férfi kapcsolatáról írni, mert szinte mindenkinek megvan erről a maga véleménye, és rendszerint izgalmas vita alakul ki arról, hogy ez jó-e vagy nem, hogy a férfinak mi a haszna ebből a kapcsolatból, hogy a nő mit profitálhat abból, ha fiatalabb a párja, és arról is, hogy van-e jövője a kapcsolatnak ekkora korkülönbséggel.
Emlékszem, annak idején mennyire megrökönyödtek az ismerőseim, amikor az egyik 25 éves srác a csapatból elkezdett járni egy nála 12 évvel idősebb, elvált nővel. Az egyöntetű véleményük az volt, hogy:
„Elb...a az életét!”
Ráadásul a nő nem olyan sokkal később teherbe is esett. Véletlenül futottam össze velük, a nőnek akkor már nagy volt a pocakja, együtt vásároltak, és nemhogy boldogtalannak nem tűntek, hanem valami nyugalom és harmónia sugárzott mindettőjükből.
A közvélekedés szerint egy fiatal férfi azért jön össze egy nála akár több mint tíz évvel is idősebb nővel, mert "anyakomplexusa van", mert "trófeákat gyűjt", mert "nagyon kényelmes számára egy ilyen kapcsolat", mert "sokat tanulhat az ágyban a nőtől", mert "nem kell komolyan vennie a kapcsolatot" vagy mert "az önbizalomhiányos idősebb nőnek turbózhatja az egóját".
A harmincas, negyvenes nő pedig azért választ fiatal parnert, mert "a fiatalka (sic!) istennőként néz rá", "a nemrég még kamasz fiú még őszintén képes kimutatni az érzelmeit", mert "a fiatalabb férfinak nagy a terhelhetősége" – itt egy portál szó szerint azt írta: "egy fiatal fiú mindenre kapható – elvégre örül ha szexelhet – és vele aztán lehet káma-szútrázni", és mert "a fiatalokat lehet idomítani meg nevelni". Meg "könnyű őket elcsábítani".
Én is jártam, nálam 10 évvel fiatalabb sráccal, a környezetemben is előfordult többször fiatalabb férfi-idősebb nő felállás, és a tapasztalataim alapján ki kell hogy ábrándítsalak benneteket.
A fiatal férfiak túlnyomó többsége nem anyát keres a nála idősebb nőkben, hanem szellemi, lelki és szexuális partnert. Ez a kapcsolat semmivel nem kényelmesebb számukra, mint bármilyen más párkapcsolat.
Sőt: egy náluk tapasztaltabb lánynál magasabban lehet a léc, amit át kell ugorni, és fel kell nőni ehhez a kapcsolathoz. A kapcsolatot igenis komolyan kell venniük, és többségük komolyan is veszi, nem alkalmi partnert keres a másikban, hanem társat.
Az én párom felelősségteljesebben viselkedett, mint sok velem egykorú férfi, és képes volt önállóan dönteni. A humorával, a tájékozottságával és a dinamikus gondolkodásával fogott meg. (Egyébként az elejétől fogva ő kezdeményezett, ő akart hozzám közel kerülni, ő tette meg az első lépéseket, én meg eleinte menekültem előle, mert 20 éves volt, én meg 30.) Én nem babusgatni való gyereket kerestem benne, ő pedig nem az anyját akarta pótolni, hiszen volt neki sajátja, akivel jó volt a kapcsolata.
Amíg együtt éltünk mindenből egyenlően vettük ki a részünket: munka, házimunka, hobbi, szórakozás, pihenés. Szabadok lehettünk egymás mellett szellemileg és lelkileg is, kölcsönösen támogattuk egymás ambícióit és terveit. Őszintén kimutatta az érzelmeit – de nem azért, mert fiatalabb volt nálam, hanem azért, mert ő ilyen személyiség. Van, aki fiatalon is megtartja magának, amit gondol, és 20 évesen sem mondja soha azt a barátnőjének, hogy szereti, akkor sem, ha tényleg szereti őt.
A nők sem "gyermekpótlékot" látnak vagy keresnek a náluk fiatalabb férfiban.
Az igaz, hogy egy 30-35 éves nőt megfog, ha lendületes személyiség az a huszonéves srác, aki csapja neki a szelet, de nem azért jön össze vele, mert jó fizikumú és mindenre kapható partnert keres az ágyban. Ez önmagában nem elég, és a férfiakat sem kell szexuális játszékszerré degradálni.
Az a helyzet, hogy kissé túl vannak dimenzionálva az idősebb nő-fiatalabb férfi kapcsolatok. Ezek a párok egyszerűen azért vannak együtt, mert összeillenek, szeretik egymást, és az történetesen sokadrangú szempont számukra, hogy hány évesek.
És már a társadalmi megvetéstől sem kell tartaniuk.
Susan Winter amerikai írónő, aki könyvet is írt a témáról, és aki podcastokban és youtube videókban is beszélt az idősebb nő-fiatalabb férfi kapcsolatról, úgy véli, mára sokat változott a nők társadalmi helyzete. Az elmúlt fél évszázadban rengeteg nő lett anyagilag független és önálló, a család a mi kultúránkban már nem szólhat bele a párválasztásba, és a nőknek már nem kell olyan szempontokat is figyelembe venniük, hogy a férfi legyen idősebb, és legyen annyi pénze, hogy eltartsa őket.
Könyvének megírása előtt 200 pát kérdezett meg, ahol idősebb a nő és fiatalabb a férfi. Susan Winter számára az derült ki, hogy
a közhiedelemmel ellentétben nem fog a fiatalabb férfi mindenképpen lelépni egy fiatalabb nőért.
A kapcsolat azonban valóban véget érhet, ha a férfi gyereket akar, de a nő már nem tud szülni. Itt megjegyezném, hogy Winternek igaza van, de a kapcsolat úgy is véget érhet, ha a nő szeretne gyereket, de a férfi ehhez még fiatal.
Winter tapasztalatai szerint az is tévhit, hogy a tapasztalt nők csábítják el a fiatal férfiakat. Az általa megkérdezett pároknál a férfi tette meg az első lépést. Ezek a kapcsolatok pedig ugyanolyan tartósak lehetnek, mint más párkapcsolatok: az általa megkérdezett pároknál a kapcsolat hossza átlagosan 13 év volt, de akadt olyan pár is, amelyik 25 éve volt együtt.
