Az emberi szervezetre ugyan kifejezetten mérgező a szén-monoxid, mivel megakadályozza, hogy a vér elegendő oxigént szállítson a szervekhez. Jellemzően az asztrofizikában is úgy gondolkodnak róla, hogy nem lehet bioszignatúra, vagyis olyan jelzés, ami az élet meglétét feltételezi egy bolygón, ezért ha sok szén-monoxidot találnak egy planétán, általában elvetik az élet lehetőségét is rajta. Egy friss kutatás azonban most ezt a nézőpontot cáfolja meg, és
a szén-monoxidot is a lehetséges bioszignatúrák közé sorolja.
A Kaliforniai Egyetem kutatói számítógépes modellekkel elemezték, milyen lehetett a Föld atmoszférája hárommilliárd évvel ezelőtt, amikor állatok és növények ugyan még nem, de mikrobális élet már volt a felszínén. A modellből kiderült, hogy a szén-monoxid nagy mennyiségben lehetett jelen az atmoszférában, ezerszer nagyobb koncentrációban, mint a mostani légkörben.
"Ez azt jelenti, hogy számíthatunk magas szén-monoxid tartalomra az életnek otthont adó, de oxigénszegény bolygókon, például olyan exobolygókon, mint a Földünk" - írta egy sajtóközleményben Timothy Lyons, aki biogeokémia professzor az egyetemen.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a vörös törpék körül keringő, oxigéndús légkörrel rendelkező bolygók atmoszférájában is magas lehet a szén-monoxid koncentrációja. A mikrobális élet akár meg is maradhat ezeken a planétákon, bár az emberek és állatok számára biztosan nem lenne lakható a környék. A The Astrophysical Journal tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból kiderül, hogy akár még az ilyen világokban is rátalálhatunk a földönkívüli életre, és az is, hogy át kell gondolnunk, vajon ez az élet hasonló alapvetések szerint épül-e majd fel, mint a földi.
Az új elméleteknek nemsokára gyakorlati haszna is lesz, mivel, ha végre elkészül, a James Webb Űrtávcső képes lehet akár ezek alapján is kategorizálni a messzi világok bolygóit. Az épülő és tervezett nagy földi teleszkópok pedig képesek lesznek itthonról vizsgálni a bolygók atmoszférájának összetételét.
