Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a fővárosi vagy kerületi védettséget élvező épületeket ért csapások: egy részükről eltűnt a védvonal, így az ingatlanfejlesztők célpontjaivá váltak, mások azonban továbbra is látszólag gazdátlanul várják a sorsukat.
A Rózsadombon végigkúszó Rómer Flóris utca 52-54. számú telkén mindkét esetre találunk tökéletes példát, hiszen az itt lévő, 2008-ig védett kertből öt évvel ezelőtt kivágták az óriási tiszafát, valamint a Délkelet-Ázsiából származó papíreperfát, az egykori díszkert maradványainak legkülönlegesebb részeit, majd a tulajdonos figyelme
a Pesti Vigadót (1859-1865), a Nádor-utcai Oszvald-házat (1848) illetve a főváros számos kiemelkedő épületét tervező Feszl Frigyes (1821-1884) és unokaöccse, Feszl László munkájaként, az építőmesterré vált ifjabb Feszl Frigyes által felépített ház felé fordult.
Az 1887-1888-ban született épület a következő évtizedekben számos átépítést, illetve bővítést kapott, így a II. kerületi Önkormányzat 2012 tavaszán megszüntette a védelmét. A főváros a következő év májusában felülbírálta ezt, így ennek köszönhetően az egykori lakóház középső, ma is százhuszonöt évvel ezelőtti arcát mutató szakasza túlélte a favágással egyidőben zajló részleges bontásokat - írtuk meg 2017 augusztusában.
A befektető terveiről - saját honlap híján - ezúttal is a lehetetlenül hosszú nevű Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) mesélt: egy 2015 végén indult engedélyezési eljárásban egy kilenclakásos társasház tervei bukkantak fel. A Kozma Klára és Szőke Ferenc által, a BEETSON Befektetési és Ingatlanforgalmazó megrendelésére készített munkák nyomán a villához két új szárnyat ragasztottak volna:
A rajzok végül nem jutottak el az építési engedélyig, ellentétben a 2016 júniusában indult kéréssel, ami épp úgy egy kilenclakásos projektet vizionált a kert helyére. Az eljárás végén, a következő év februárjában a kerület azonban végül egy tízlakásos tervre mondott igent.
A 2016 novemberére dátumozott látványtervek szerint az új épületek itt már elváltak volna a régi ház tömegétől, de méreteik, illetve a kert ritkítása miatt így is teljesen átrendeznék a telek képét:
a terasz eredeti szerkezetét megtartó, teljesen felújítani vágyott villa ugyan továbbra is jól látszana az utca felől, a járókelők látóterének jó részét azonban az azt zárójelbe tevő két lakóház töltené ki.
ÉTDR
A 2016 novemberében született látványtervek
24huGaléria
Társasház kerül egy korábban védett budai kert közepére
Társasház kerül egy korábban védett budai kert közepére
1/4 ÉTDR
A 2016 novemberében született látványtervek
Fotó megosztása:
2/4 ÉTDR
A 2016 novemberében született látványtervek
Fotó megosztása:
3/4 ÉTDR
A 2016 novemberében született látványtervek
Fotó megosztása:
4/4 ÉTDR
A 2016 novemberében született látványtervek
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Nemrég még védett budai kert tűnt el, társasház lesz a helyén
Ismeretlen Budapest: A főváros képét átformáló gyáros rejtőzködő állatai
A híres magyar nyomdász Rózsadomb tövében megbújó lovagvára
Hetven éve még fürdőnegyeddé alakították volna a Margit híd környékét
Középkori templomokon megszokott részlet került a hatvanas évek egyik budai irodaházára
Fotó megosztása:
A kerületi szabályozások adta korlátokat kiaknázó, kilenc méter magas új épületekkel járó projekt végül nem indult el, hiszen 2017 ősze óta a kovácsoltvas kerítés mögött nem történtek az utcáról is jól látható munkák.
A tulajdonos ennek ellenére nem adta fel a terveit - derül ki a hatósági adatbázisból, hiszen 2018 végén az építési engedély meghosszabbításának ügye miatt fordult a kerülethez (az ügyben nem született pozitív döntés), 2021 júliusában pedig új engedélykérést adott le az építési jogkörök jó részét akkor már több mint egy éve átvevő Fővárosi Kormányhivatalhoz. Az állami szerv az ehhez kapcsolt tervekre alig néhány hét alatt rábólintott, 2021 szeptemberében pedig a tulajdonos már a kezében tarthatta a munkák megkezdéséhez szükséges iratokat.
A kert részleges elpusztítása óta eltelt több mint négy évben semmit sem haladó munkák pontos oka ismeretlen, de az üresen álló ház felújításáról, illetve az építkezésről a telket 2013-ban megszerzett Beetson Befektetési és Ingatlanforgalmazó Kft. egy idő után lemondott, sőt, a koronavírus-járvány második hulláma alatt el is adta azt.
A vevő egy néhány nappal az adásvétel előtt alapított projektcég, a RF 52 Hungary Kft. volt. A cég mögött a megszületése óta a Whitestone Capital B.V. nevű, Hollandiában bejegyzett cég áll, 2021 februárjában azonban tulajdonostársakként csatlakozott hozzá a szintén Hollandiában székelő REALIANCE Europe B.V., illetve a Rose Hill B.V.
A Whitestone Capital vezetője a nyilvános holland cégadatok szerint ugyanaz a Györke Balázs, aki az RF 52 Hungary mellett a számos fővárosi iroda- és társasház-projektet végigvitt, illetve továbbiakat tervező Whitestone Development Kft-ben is ügyvezetőként szerepel.
A Whitestone Development honlapján, annak tervezett projektei közt a Rómer Flóris utca 52-54. nem szerepel, az értékesíteni kívánt befektetések közt azonban feltűnik, sőt, a leírásból, illetve az innen elérhető hivatalos honlapról a legtöbb részlet is kiderül.
Eszerint a faszerkezetű teraszát is megőrző villa
mellé az előző tulajdonos terveivel ellentétben csak egy társasház kerül, az azonban nem két, hanem három emelettel nyúlik majd az utcaszint fölé.
24huGaléria
Társasház kerül egy korábban védett budai kert közepére
Társasház kerül egy korábban védett budai kert közepére
1/9 Rómer52
Fotó megosztása:
2/9 Rómer52
Fotó megosztása:
3/9 Rómer52
Fotó megosztása:
4/9 Rómer52
Fotó megosztása:
5/9 Rómer52
Fotó megosztása:
6/9 Rómer52
Fotó megosztása:
7/9 Rómer52
Fotó megosztása:
8/9 Rómer52
Fotó megosztása:
9/9 Rómer52
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Nemrég még védett budai kert tűnt el, társasház lesz a helyén
Ismeretlen Budapest: A főváros képét átformáló gyáros rejtőzködő állatai
A híres magyar nyomdász Rózsadomb tövében megbújó lovagvára
Hetven éve még fürdőnegyeddé alakították volna a Margit híd környékét
Középkori templomokon megszokott részlet került a hatvanas évek egyik budai irodaházára
Fotó megosztása:
A földszinten egy 116, illetve egy 124 négyzetméteres, nagy terasszal, sőt, saját kertrésszel is rendelkező lakást, felettük hajszál híján ugyanekkora, erkélyes otthonokat, a második és harmadik emeleten pedig közel 160 négyzetméteres, erkéllyel és tetőterasszal egyaránt rendelkező penthouse-okat találnak majd a leendő lakók.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az építtető ne használná ki teljesen a rendelkezésre álló lehetőségeket, hiszen
a teleknek így 19,99 százaléka lesz beépített (a felső határ 20%), a zöldfelületi arány éppen csak a minimális 65% fölé kerül (65,44%), az új társasház magassága pedig két centiméter (9,48 m) híján eléri a maximumot (9,5 m).
A helyzet ebben az esetben sokkal korrektebb, mint az előző tervverzióknál, hiszen
a villa nem egyszerűen csak megmenekül, illetve felújítást kap, de csak egy ház kerül mellé, így a telek nem lesz túlépített, a védett érték pedig az utca felől is jól látható marad.
A társasház megszületése nyilvánvalóan elkerülhetetlen, hiszen a felkapott budapesti kerületekben egyre kevesebb üres telek maradt, így az ingatlanbefektetők előtt lassan tényleg nem marad más megoldás, mint az egykori nagypolgári villák beépíthető kertjébe való építkezés. Ezzel pedig nincs is semmi probléma - feltéve, ha közben tisztelik a még meglévő, illetve menthető értékeket.
