Már a finisébe lépett a tárgyalás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a jogállami mechanizmussal kapcsolatban. A kabinet a hét elején elküldte a válaszait a bizottság második levelére, amelynek most egy hónapja van arra, hogy ezeket a válaszokat kielemezze.
Egy korábbi cikkben már összeszedtük, hogy állnak a tárgyalásaink az uniós pénzekkel kapcsolatban, és az akkor közzétett értesüléseink nagy részét azóta meg is erősítette a magyar kormány.
Röviden összefoglalva: három ügyben tárgyalunk egyszerre.
- Az egyik a hétéves költségvetés pénzeiről szóló partnerségi megállapodás. Ezek az uniós költségvetés rendes forrásai, itt az operatív programokban kell megegyeznünk az EU-val.
- A másik a jogállami mechanizmus, amely el tudja venni az országnak járó uniós támogatások egy részét, ha bebizonyítják, hogy a jogállami normák megsértése kárt okoz az uniós költségvetésnek.
- A harmadik pedig a helyreállítási alap pénzei. Itt a koronavírus-járvány utáni nagy mentőcsomag pénzeiről van szó, amelyekből hatezer milliárd forintnyi járna Magyarországnak. Ennek a kisebb része vissza nem térítendő támogatás - körülbelül 2500 milliárd forintnyi -, nagyobb része pedig kedvezményes hitel - nagyjából 3500 milliárd forintnyi.
És hogy állunk a tárgyalásokkal?
- A partnerségi megállapodással bőven időben vagyunk, és év végéig minden bizonnyal meg is születik ez a megállapodás, ahogy a többi tagországgal is. Ezekben az ügyekben nem igazán van vitánk az EU-val.
- A jogálami mechanizmussal kapcsolatos viták a vége felé járnak. A bizottság eldönti majd, hogy a tanács elé viszi-e a mechanizmuson belüli javaslatot a pénzek elvételére, vagy lezártnak tekinti a tárgyalásokat.
- A helyreállítási alap pénzeihez pedig alapvetően az országspecifikus ajánlások túlnyomó többségét kellene megvalósítanunk, de valójában ezek a tárgyalások az utóbbi hetekben leálltak, az itteni pénzek kifizetését nagyjából a jogállami mechanizmus kimenetelétől teszik függővé.
Valójában tehát a legfontosabb ügy, amiben a magyar kormány épp tárgyal az EU-val, az a jogállami mechanizmus. Azt, hogy a tárgyalások miről szólnak, nem igazán lehet tudni. Annyit igen, hogy milyen problémákat jelzett a magyar kormány felé az Európai Bizottság, a Johannes Hahn biztos által írt levelet ugyanis már korábban megszereztük. Ebben elsősorban a korrupcióval kapcsolatos problémák szerepeltek, de belefért például a közalapítványok ügye is.
Azt sem tudni, milyen javaslatokat tett a magyar kormány a felhozott problémák orvoslására, de annyit igen, hogy a bizottság az első körben ezeknél alapvetően konkrétabb dolgokat várt, törvényjavaslatokat szeretett volna látni. A bizottság második levelében a forrásaink szerint már konkrét összegeket is említettek, a kormány harmadik levelében pedig szinte biztosan konkrét törvényjavaslatok vagy ezekről szóló leírások is szerepeltek.
Hogy pontosan melyek ezek a törvényjavaslatok, legfeljebb akkor fogjuk megtudni, ha a kormány benyújtja azokat az őszi ülésszak előtt. Több ilyen törvényjavaslatról már tudunk, de ezek sem a bizottságot, sem a külső szemlélőket nem győzték meg azzal kapcsolatban, hogy a kormány komolyan gondolja a változtatást.
Kapcsolódó
Egy nagy kamuval akarja megtéveszteni az Európai Bizottságot a magyar kormány
Legalábbis így értékeli Sándor Zsuzsa a büntetőeljárásról szóló törvény tervezett módosítását, amellyel a magyar kormány szeretné közelebb hozni a megegyezést az Európai Bizottsággal. Ezzel a jogszabály-változtatással azonban egy lépést sem teszünk előre.
Pedig valószínűleg ezen múlik majd, hogy sikerül-e megszerezni az uniós forrásokat. A tárgyalások eddig szakpolitikai szinten zajlottak, ami azt jelenti, hogy a magyar államtitkárokból álló delegáció tárgyalt a bizottság szakembereivel. A döntés viszont politikai lesz, amit a bizottság vezetése hoz majd meg. Ebben az esetben a magyar kormány azt várja, hogy a bizottság egyedül hozza meg azt a politikai döntést, hogy nem bocsátja szavazásra a mechanizmust. Ez kissé ironikus elvárás a magyar kormánytól, hiszen a bizottság nem politikai testület, miközben általában pont a magyar kormány a leghangosabb támogatója annak, hogy a tagállamok vezetői döntsenek, ne pedig az Európai Bizottság.
A megegyezés másik fontos politikai feltétele az Európai Parlament támogatása. A parlament eddig elég határozottan követelte, hogy a bizottság lépjen fel határozottabban a jogállami normák megsértéséért, és ne adjon pénzt Magyarországnak és Lengyelországnak. A fiókban van egy bizalmatlansági indítvány is, amely leváltaná a bizottságot, ha úgy ítélnék meg: nem valódi reformokért cserébe adja oda a pénzt.
A megegyezés tehát azon múlik, hogy a magyar kormány eddig ismeretlen koncessziói elég képviselőt győznek-e meg az Európai Parlamentben, hogy Magyarország elkerülhesse a jogállami mechanizmust, és így megkaphassa a neki járó forrásokat a helyreállítási alapból.
A két ügy elviekben különböző fázisban jár, hiszen más feltételek alapján döntenek róluk, de a politikai valóság az, hogy nehéz lenne nem odaadni a helyreállítási alap pénzeit, amennyiben Magyarországot felmentik a jogállami mechanizmus alól, illetve nehéz lenne odaadni a pénzeket, ha nem sokkal korábban felfüggesztettek más támogatásokat. A két ügynek minden bizonnyal azonos lesz a kimenetele.
A bizottságon lévő politikai nyomást jól mutatja a lengyelek esete, akik talán mégsem kapják majd meg azokat a pénzeket, amiket elvileg már jóváhagytak nekik. A lengyelektől a bizottság azt várta, hogy szüntessék meg a bírósági büntetőkamarákat. Ezt meg is tették, de felállítottak helyettük egy másik, majdnem ugyanilyen szervezetet - más néven. A bizottság további reformokat várt a lengyelektől, akik viszont egyre nagyobb nyomás alatt vannak a kormánykoalíció szélsőségesebb pártjaitól, és jövőre választások lesznek az országban. További reformokra így semmi esély, márpedig a bizottság ezeknek az elfogadását várta el az első fizetési igazolás benyújtása előtt.
A lengyel kormány egyből fenyegetni is kezdte a bizottságot: mindent meg fognak tenni azért, hogy leváltsák Von der Leyenéket. Erre viszont a lengyeleknek nincs lehetőségük, a valódi reformokat szorgalmazó Európai Bizottságnak viszont van. A lengyelek látványosan arra számítottak, hogy az Európai Bizottság most sem gondolja komolyan a dolgot, de tévedtek. Ez az, ami a magyar kormánynak is fontos lecke lehet: ezúttal a bizottság komolyan veszi azt, amit feltételül szabott.
Ha ezt a magyar kormány megfogadta, és valódi, reformértékű javaslatokat mutatott be a bizottságnak, valószínűleg rendben lesznek a Magyarországnak járó pénzek. Ha nem, akkor szinte biztos, hogy nem kapjuk meg azokat. Hamarosan kiderül, melyik valósul meg a két forgatókönyv közül.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le! Az Európai Unió legfontosabb politikai eseményeiről hetente értesülhetsz hírlevelünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kedves Olvasónk!
Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat.
