Június végén elbukott a javaslat, hogy az uniós tagállamok közösen 2050-re klímasemlegessé tegyék Európát. Magyarország Csehországgal, Észtországgal és Lengyelországgal közösen leszavazta az ambíciózus tervet, amellyel még tavaly ősszel állt elő az Európai Bizottság. A VálaszOnline alapos cikkben mutatja be, mi állhat a szinte érthetetlen döntés mögött: a lengyel szén.
A cikk szerint minden jel arra mutat, hogy Orbán Viktor - Andrej Babiš cseh kormányfővel együtt - egyszerűen szívességet tett Lengyelországnak. Bár a vétózó négyek egyike sem lehet büszke az energiahatékonyságra, Lengyelországnak külnösen fájt volna betartani a klímacél eléréséhez szükgséges változtatásukat: gazdaságuk teljesítménye ugyanis a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás kevesebb mint egyharmadát feltételezné. Amíg 2017-ben az uniós GDP mindössze 3 százalékát termelték meg, addig
az EU károsanyag-emissziójának csaknem 10 százalékáért voltak felelősek, ezzel egyszersmind az ötödik legnagyobb szennyezők, mivel abnormálisan függenek a széntől.
A lap hozzáteszi: a rendszerváltáskor még a teljes energiatermelése erre alapult, az energiamix 80 százalékát a mai napig a szén adja. Az energiatermelés egyötödét biztosító Bełchatów például a világ második legnagyobb széntüzelésű erőműve. A hivatalos ambíció, hogy 2030-ra 60 százalékra csökkenjen ez az arány, de ehhez be kellene zárni elavult erőműveket és például még több szélturbinával megszórni a Balti-tenger partját. A VálaszOnline szerint a folyamatot segítheti, hogy a szén iránti nosztalgia mintha kopni látszana: egy friss felmérés szerint a választók 76 százaléka támogatná a szénfüggőség teljes megszüntetését 2030-ig. Még a nosztalgiára tudatosan rájátszó kormánypárt, a PiS szavazóinak többsége - 55 százaléka - is emellett lenne.
A Válasz Online értékelése szerint Orbánék gesztusa után Lengyelország újra láthatta, hogy Budapest olyan ügyekben is mellé áll, amelyből amúgy semmilyen haszna nem származik. Mint írják: a miniszterelnök számára Visegrád ereje a négyek által vetített egységből származik, egyedül ugyanis aligha képezhetne észrevehető ellensúlyt. Ez még akkor is igaz, ha Szlovákia most nem játszotta el a rosszfiút: egyes magyarázatok szerint a 2020-as tavaszi választásokra készülő kormány a nemrég hivatalba lépett progresszív államfőnek, Zuzana Čaputovának tett gesztust azzal, hogy nem fúrta meg a 2050-es dátumot. A lap szerint Pozsonyban tudhatták, hogy lesz majd, aki megteszi helyettük.
A teljes cikket itt olvashatja el.
Kiemelt kép: Beata Zawrzel/NurPhoto
