Az InfoRádiónak Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője nagyon szokatlannak nevezte, hogy egy névtelen európai bizottsági forrás a Reuters-nek azt mondta, elképzelhető, hogy idén már nem kap uniós pénzt Magyarország. A hasonló üzenetek a nyilvánosságtól elzárva (tárgyaláson, levélben) jutottak el mindig a címzetthez.
A szakértő szerint szakmai szinten megállapodás közeliek a tárgyalások a magyar hatóságok és a bizottság között és arra is van esély, hogy késő ősszel hirtelen nagy összegben zúdulnak be az elmaradt uniós utalások. Év végére az államháztartási hiány jelentősen csökkenhet.
Weinhardt Attila nem zárta ki, hogy egyes témákban politikai színezetű elemek is vegyülnek az érvrendszerekbe, a jelzések éppen a Sargentini-jelentés elfogadása után jelentkeztek, ami nyomást helyezhet az Európai Bizottságra, hogy még szigorúbban döntsön a Magyarországgal fennálló elszámolási vitákban.
Általános pénzfelfüggesztésről nincs szó, csak egyes projektek miatt vannak viták, az államtól a nyerteseknek jutatott előlegfizetésnek viszont komoly következménye lehet az államháztartásra nézve, még akkor is, ha a visszatartott források egy része idén megérkezik. Az Államadósság Kezelő Központnak fel kell készülnie, hogy ennek elmaradásakor is biztosíthassa az állam finanszírozását.
Szijjártó Péter: gerinctelen zsarolás
A külügyminiszter szerint gerinctelen és gyáva viselkedésre vall az Európai Bizottságnak tulajdonított kiszivárogtatás az uniós források elvesztéséről - írja a HírTV. A Reuters által idézett bizottsági forrás szerint elhúzódó elszámolási viták miatt késhetnek vagy akár el is veszhetnek bizonyos uniós kifizetések.
A kormány augusztus végéig 1388 milliárd forintot fizetett ki az uniós pályázatokra, Brüsszelből viszont eddig csak 183 milliárd forint érkezett utólagos megtérítésként.
A kormány elutasítja, hogy az Európai Bizottság és Magyarország miatti vitás ügyek lassítsák a kifizetéseket - kozölte Szijjártó Péter.
Mi ezt a törekvést elutasítjuk, mert hogyha szubjektív tényezőket vetnek be az európai uniós források kifizetésének eldöntése során, akkor az számos olyan kérdést ki fog nyitni, hogy ki fogja meghatározni a szubjektív kérdésre adott válaszokat? Azt ki fogja felhatalmazni? És így tovább és így tovább.
A külügyminiszter szerint így gyakorlatilag zsarolási eszközzé válnak azok az európai uniós források, amelyek egyébként objektív kritériumok és szerződések alapján járnak a tagországoknak.
Kiemelt kép: MTI Fotó/Illyés Tibor
