Cikkünk folymatosan frissül.
Ez előző években a magyar-amerikai kapcsolatoknak csak gazdasági és védelmi pillére létezett, de most újraépítettünk egy harmadik pillért, a politikai kapcsolatokat, mondta el Szijjártó Péter a Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján. Szijjártó szerint ez részben Donald Trumpnak köszönhető, mert mindkét ország vezetése hazafias politikát folytat. Együtt ellenezték például a migrációs csomagot az ENSZ-ben, de mindkét ország meg szeretné védeni a keresztény gyökereit, mondta el a miniszter.
Szerintünk a világ attól nem lesz jobb hely, ha bizonyos országok azzal töltik idejük nagy részét, hogy beleavatkoznak más országok belügyeibe
- mondta Szijjártó. Beszélt arról is, hogy az amerikaiak geopolitikai kérdésként tekintenek Ukrajnára, Magyarország viszont elsősorban a kárpátaljai magyarok ügyét tartja fontosnak.
108 fővel bővítjük a 484 fős NATO-kontingensünket, jelentette be Szijjártó. De ami fontosabb, hogy megújítják az ameirkai-magyar védelmi együttműködést, amiről a jövő héten szavaz majd a parlament.
Tárgyalásokat folytatnak arról, hogy közepes hatótávú légvédelmi rendszert szerezzenek be Magyarország számára az Egyesült Államoktól, jelentette be Szijjártó.
Ehhez a Honvédelmi Bizottság jóváhagyása szükséges még.
A magyar kormány abba is belement, hogy a Romániából az Exxon Mobile által kitermelt gázból vásároljanak, ami azt jelenti, hogy valóban sikerült meggyőzni Orbánt arról, hogy megéri az amerikaiakon keresztül gázt venni.
Az amerikai külügyminiszter elmondta, hogy az energetikai kapcsolatok politikailag is leköteleznek egy országot, a különbség az országok között az, hogy Kína és Oroszország autoriter országok, az Egyesült Államok pedig nem az.
Pompeo arról is beszélt, hogy találkozott a civil szervezetek képviselőivel, és kiterjesztik a Future Leaders programot is, amellyel tehetséges fiatalok utazhatnak Amerikába.
Sokáig az Egyesült Államok nem volt jelen Közép-Európában. Ez elfogadhatatlan.
- mondta Pompeo.
A külügyminiszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy beszéltek Orbánnal a sajtószabadságról és a jogállamról is, mert fontos, hogy erről tudjanak beszélni.
Szijjártó elmondta, hogy Amerika és Magyarország NATO-szövetségesek, és a Kínával és Oroszországgal kapcsolatos gazdasági együttműködések ennek nem ártanak. Magyarországon például nem a Huawei kapja a legnagyobb állami szerződéseket, hanem a britek és a németek.
Pompeo hétfő délelőtt 11 órakor érkezett meg a Budapesti repülőtérre egy olyan speciálisan átalakított géppel, amelyet felválltva használ az alelnök, a First Lady és a külügyminiszter. Pompeot a reptéren Magyar Levente külügyi államtitkár fogadta.
A külügyminiszter találkozott Orbán Viktor miniszterlnökkel, Szijjártó Péter külügyminiszterrel és több civil szervezet vezetőivel is. Utóbbi valamennyire üzenetként szolgál a kormánynak, amely jóideje keményen támogatja a civil szervezeteket.
Pompeo kritikus időpontban érkezik Magyarországra, mert hiába javult sokat a magyar-amerikai viszony, jórészt Wes Mitchell államtitkárnak köszönhetően, a CEU elüldözése sokaknak nem tetszett a republikánus oldalon sem. Davod Cornstein amerikai nagykövet kimondottan azzal a céllal érkezett Magyarországra, hogy rendezze a CEU ügyét, ám később erről teljesen lemondott és két ember magánvitájának nevezte a konfliktust. A CEU pedig azóta bejelentette, hogy valóban Bécsbe költözteti az amerikai képzéseit, amivel a gyakorlatban tényleg elüldözött a kormány egy amerikai egyetemet Magyarországról.
Több más apró súrlódás is volt a két fél között, az egyik az, hogy nem sikerült teljesen megegyezni az amerikai katonák csapatmozgásairól Magyarország területén, a másik pedig, hogy Pompeonak meg kell győznie Orbánt arról, hogy Romániából vegyünk a jövőben gázt, csökkentve ezzel az orosz gázfüggőséget.
Ezeket a prolémákat tervezte megoldani a magyar kormány azzal, hogy alaposan bevásárol amerikai fegyverekből.
