A főváros tele van rejtett szépségekkel - Ismeretlen Budapest sorozatunkban ezeket a szobrokat, épületeket, apró díszeket, illetve történeteket mutatjuk be, főleg, ha az eltűnés veszélye leselkedik rájuk. Ezúttal sincs ez másként, a bontás azonban kivételes esetben nem valaminek az eltűnését, hanem a megújulását jelenti.
A Dózsa György út, a Thököly út, a Rottenbiller utca, illetve a Thököly út közti, nevét a századfordulón való gyors kiépülése miatt Csikágó néven ismert területen az elfeledett márványgyár, illetve a Központi Tejcsarnok és a világhírű Mauthner Ödön-féle magkereskedés egykori épületei közelében megbújó István út 17. első látásra teljesen átlagosnak tűnik, hiszen a környéken tömegével találunk hasonló, két-három emeletes házakat:
A Nefelejcs utca sarkán épp százharminc évvel ezelőtt, Relle Mátyás hentesmester felkérésére, Szabó Alajos tervei alapján megszületett ház jóval több azonban egy egyszerű, falai mögött a XX. század során különböző társadalmi osztályoknak otthont adó háznál, hiszen az aljában lévő üzlethelyiségben a város egyik legmeglepőbb látványa fogadta éveken át a betérőket:
egy századfordulós gyógyszertárba zsúfolt vegyesbolt.
Az 1795-ben, az Országúton (ez a mai Margit körút) Tóth Ignác által alapított Szent István patika 1816-ban a Margit hídtól északra fekvő Újlakra költözött, majd alig harminc évvel később, 1843-ban visszatért a mai Margit körútra, ahol előbb a Török utca sarkán, majd a ferences rendház tőszomszédságában működött.
A nevét mindvégig fenntartó, 1899-ben historizáló belsővel rendelkező gyógyszertárat akkori tulajdonosa, Kerpel Pál 1932-ben eladta, berendezést pedig új gazdája, Blum Gyula a pesti oldalra költöztette át.
Az István úton újranyitott patika a Flóra nevet kapta, amit Blum - vagy a következő gazda, pacséri és petrovanellói Pocskay Béla - néhány évvel később már nem tartott jó ötletnek, így az 1940-ben már az István Király nevet viselte. Ez az államosítások után sem változott meg, hiszen az Állami Kezelésbe Vett Gyógyszertárak Nemzeti Vállalat alá betagozott patika a Kádár-korban is ezen a néven bukkant fel a telefonkönyvekben.
Az utcanévtáblákat azonban lecserélték: a bejárat felett előbb a Tanácsköztársaság alatt kereskedelemügyi népbiztosként működő kommunista politikus, a Kreml falában nyugvó Landler Jenő (1875-1928), majd a rendszerváltás után ismét Magyarország utolsó nádora, István főherceg (1817-1867) neve jelent meg.
Az üzlethelyiség belső tere mindeközben semmit sem változott, sőt, a patika egészen néhány évvel ezelőttig életben maradt. Helyét 2014-ben egy dohánybolt, néhány évvel később pedig a ma is ott lévő, távol-keleti tulajdonban lévő üzlet vette át.
A bolt számára az egykori gyógyszertári részletek teljesen feleslegessé váltak: a falra rögzített diófa elemeket jórészt OSB-lapokból összetákolt, árutól roskadozó polcok mögött rejtették el ahelyett, hogy jól látható formában bemutatták volna őket. A helyzetre március 17-én egy olvasónk hívta fel a figyelmet, aki nem csak a százhuszonkét éve született, rejtőzködő részletekről küldött fotókat, de azt is megtudta, hogy azok néhány napon belül múzeumba kerülnek.
A szerdán és csütörtökön tartott helyszíni szemlénk idejére a bejáratra már egy papírlap került, amiből egyértelműen úgy tűnt: az értékes részleteket az önkormányzat elszállítja,
az üzletben dolgozó, magyarul rosszul beszélő eladó, illetve az üzlet telefonon elért vietnami tulajdonosa azonban kérdésünkre nem tudta megmondani, hogy melyik múzeum jelentkezett be az értékes elemekért.
Szerda délután az Erzsébetvárosi Önkormányzat mellett számos intézmény, köztük a hasonló ügyekért legtöbbször felelős Iparművészeti Múzeum, a Kiscelli Múzeum, a Nemzeti Múzeum, a témában érintettnek tűnő Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, illetve a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya felé is sajtómegkereséssel éltünk, remélve, hogy a berendezést nem egy magát múzeumi szakértőnek kiadó gyűjtő készül épp elindítani a feketepiac felé - korábban volt már példa hasonlóra -, félelmeink azonban nem igazolódtak be, hiszen csütörtök délután kiderült, hogy azok
a Szentendrei Skanzen gyűjteményébe kerülnek, ahol 2022 tavaszán akár már a látogatók is találkozhatnak vele.
A 24.hu kérdésére Sári Zsolt, a Skanzen főigazgató-helyettese elmondta:
jövő héten megkezdődik a Fővárosi Önkormányzat engedélyével Szentendrére költöző berendezés elemeinek szakértők általi szétszerelése, illetve elszállítása.
Kálmán Mátyás / 24.hu
24huGaléria
Századfordulós gyógyszertári belsőt mentenek ki egy belvárosi vegyesboltból
Századfordulós gyógyszertári belsőt mentenek ki egy belvárosi vegyesboltból
1/7 Kálmán Mátyás / 24.hu
Fotó megosztása:
2/7 Kálmán Mátyás / 24.hu
Fotó megosztása:
3/7 Vincze Miklós / 24.hu
Fotó megosztása:
4/7 Vincze Miklós / 24.hu
Fotó megosztása:
5/7 Kálmán Mátyás / 24.hu
Fotó megosztása:
6/7 Vincze Miklós / 24.hu
Fotó megosztása:
7/7 Vincze Miklós / 24.hu
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Halvány felirat emlékeztet egy rég elfeledett pesti márványgyárra
Eltűnt a fővárosból az egykori Úttörő Áruház hirtelen széthullott díszkútja
Ismeretlen Budapest: Kártyagyár, bordélyház, okkultizmus és kultkocsma a zsidónegyedben
Ismeretlen Budapest: Zsolnay-csoda az omlás határán
Nyolc évtizede figyeli már a pestieket a Horthy-kor egyik politikusának kedvenc kutyája
Fotó megosztása:
A szakember hozzátette: nem csak az üzlettérben lévő részek élték túl az elmúlt egy évszázadot, hanem a berendezés teljes egésze is, ami a vásárlók számára nem bejárható raktárhelyiségekben várják a megmentést. Az egykori gyógyszertári belsőt előbb restaurálják, majd az építés alatt álló Erdély épületegyüttes első kiállítási egységébe építik be, ahol egy székelykeresztúri patika másolatában találkozhatnak majd vele a látogatók - feltéve persze, ha a járványhelyzet ezt megengedi.
A többi elem
A Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztályának oldalán elérhető, a védett tárgyegyüttest leíró dokumentum szerint a patika a látható szekrényeken, illetve állványzaton kívüli elemei egy táraasztal, egy íróasztal, egy írópulpitus, illetve egy irodaszekrény.
A Skanzen fennállása során számos alkalommal mentett már meg eredeti épületeket, illetve belsőket, ezt a hagyományt pedig természetesen a következő években is folytatják majd. A székelykeresztúri patikaépület esetében nem az eredeti építmény áttelepítése történik majd - hiszen annak védelme eredeti helyén is biztosított -, ez azonban semmit sem von majd le a célkitűzés szépségéből, hiszen a külsőt teljes egészében megidéző másolat, illetve a belső tér autentikus része lesz majd a kiállításnak.
A gyűjtemény honlapjáról a 2022-ben átadni tervezett épületek listája is kiderül: a patika mellett
egy marosvásárhelyi kávéház és nyomda, egy székelyudvarhelyi postahivatal, egy kézdivásárhelyi divatáru-kereskedés, egy sepsziszentgyörgyi ügyvédlakás, a nyárádgálfalvai templom, a kiskedei kultúrház, a tordátfalvai iskola, illetve öt falusi porta másolata is helyet kap majd a területen.
