Szanyi Tibor már sokadszor, ezúttal a kormányközeli Magyar Hírlapban ostorozza egykori pártjtát, az MSZP-t, amelynek 21 évig volt tagja. Az interjúban hosszan sorolja sérelmeit. Elárulja, hogy Mesterházy Attilával még konstruktív vitái voltak, de a Tóth Bertalan-féle vonalat nem tudta támogatni, mert az "elvtelen, önfeladó, pénzhajhász, korrupt", nem véletlen,
hogy az MSZP mára elveszítette tagságának kilencven százalékát. Ennél is nagyobb baj, hogy a szavazóit is elveszítette.
A kilencven százalékhoz hasonlóan ő is otthagyta a pártot, amely
most nyílegyenesen halad a semmibe.
Van benne revansvágy
Azt mondja, meg akarja mutatni, a baloldal tud erős tud lenni. Arra számít, hogy az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (Iszomm) ősszel megelőzi az MSZP-t. Ez nem az ő erejüket, hanem a szocialisták gyengeségét jelzi. Nem szereti a "kannibál típusú" pártépítést, a baloldaliakra számít, a mostani tagságuk döntő hányada soha nem volt semmilyen pártban tag. Az Iszomm fő célja a szociális válság felszámolása.
Pénzt az embereknek, ez a jelszavunk.
Azt a célt tűzte ki, hogy a mandátumok tizenöt százaléka az övék legyen.
Úgy számol, az országban van hárommillió baloldali érzelmű ember, abból ténylegesen kétmillió szavaz. Ha a felét meg tudják hódítani, megvan a tizenöt százalék.
Magyarországon rajtunk kívül nincs baloldali párt. Az MSZP egy zsugorodó amőba.
"Egyedül vagyunk, Tibor. Egyedül. Te meg én."
A pártok közül a DK-t becsüli, mert az, aminek mondja magát, balliberális. Szerinte a többi ellenzéki pártnak nincs köze a baloldalisághoz, egyetlen témában ért egyet velük, hogy
ne Orbán legyen a miniszterelnök.
Egy technikai koalíció ellene is működhet. Már miniszterelnök-jelölt, de az előválasztás híve, szerinte
a politikai alternatívát személlyel is alá kell támasztani.
A karaktergyilkosságra vonatkozó kérdésre azt mondja, őt már vádolták meg mindenfélével, pedofíliával (29 évvel fiatalabb felesége miatt), alkoholizmussal. Két dologgal nem, hogy lopna és hogy ne lenne baloldali.
Ennek kapcsán felidézi, egy kampányzárójára meghívta Horn Gyulát, akiből egyszer beszéde közben kirobbant:
Egyedül vagyunk, Tibor. Egyedül. Te meg én.
Ez őt is meglepte. Horn Gyula később is szinte hetente magához rendelte, ő beszélt, Szanyi csak akkor szólalt meg, ha kérdezett valamit. Szerinte
Horn Gyula a baloldali politizálás zászlaját az én kezembe tette, ám én ezt eddig sose tudtam érvényesíteni.
Kiemelt kép: Bielik István/24.hu