Szerdán vitáznak az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság helyzetével, csütörtökön pedig szavaznak is róla. Mint arról korábban írtunk, az eseményen 2013-mal és 2018-cal ellentétben ezúttal nemhogy a magyar miniszterelnök nem vesz részt, de senki sem képviseli a magyar kormányt, és nem mondja el annak érveit a témában.
A vitát Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikus, az új jelentés készítője nyitotta, aki a 444 tudósítása szerint elmondta, koherens, felelős munkát végeztek a szöveg megírásában közreműködők, öt frakció támogatta a munkát. Emlékeztetett, hogy a szöveg szerint hibrid rezsim lett Magyarország és nem demokrácia már, ehhez képest az EU-s intézmények semmit sem tettek ez ellen.
Úgy folytatta,
a Sargentini-jelentés óta csak rosszabb lett a helyzet Magyarországon, és közben mennek az EU-s pénzek az Orbán család zsebébe. Az újságírókat lehallgatják, a melegeket megbélyegzik, most a nők ellen fordult éppen a magyar kormány.
Didier Reynders EU-biztos a jelentéstevő felszólalására arról beszélt, hogy a Bizottság kész minden rendelkezésére álló eszközt bevetni a jogállamiság védelmében.
Ezt követően komoly adok-kapok következett, a portugál Isabel Wiseler-Santos Lima néppárti képviselő közölte, rendszerszintű problémák vannak Magyarországgal, Bettina Vollath osztrák szociáldemokrata képviselő pedig úgy fogalmazott, örülne, ha nem kellene azt a vitát megtartani, de a helyzet nem javul Magyarországon. Nem mindenki van ugyanakkor ezen az állásponton, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés képviselője, Jean-Paul Garraud például arról beszélt, hogy az EP ismét mindenféle alap nélkül akarja besározni Magyarországot.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője kijelentette, az Európai Parlament nem megállapodni akar Magyarországgal, hanem zsarolni, mert nem tudja elfogadni, hogy a magyar emberek tavasszal negyedszerre is nemet mondtak a magyar baloldalra és a brüsszeli kioktatásra, és egy jobboldali, nemzeti-konzervatív kormányt választottak meg.
A politikus szégyenletesnek és megbocsáthatatlannak nevezte, hogy az EP jelentős része a magyar baloldali EP-képviselőkkel még háborús válsághelyzetben is hazugságokkal támad, és politikai rágalomhadjáratot folytat Magyarország ellen.
Továbbra is meg fogjuk védeni a gyermekeinket, a határainkat és mi magunk fogunk dönteni a saját jövőnkről
- fogalmazott a fideszes EP-képviselő.
A jelentésről csütörtökön szavaznak majd, a bizottsági előkészítések alapján nagy rá az esély, hogy a többség megszavazza majd. Ez a jelentés politikai nyilatkozatnak számít, a Bizottságnak és a Tanácsnak illik figyelembe vennie, de jogilag nem köti egyik intézményt sem.
Az Európai Bizottság vasárnap dönthet a jogállami (feltételességi) mechanizmusban Magyarországgal kapcsolatban. A Bloomberg és a Népszava értesülései szerint a bizottság a két lehetséges döntés közül nem azt választja, hogy elrendezettnek tekinti az ügyet, hanem azt, hogy az Európai Tanács, vagyis a tagállamok elé viszi azt. Erről bővebben itt írtunk.
A jogállamisági vitáról hamarosan helyszíni tudósítunk jelentkezik bővebb összefoglalóval.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le! Az Európai Unió legfontosabb politikai eseményeiről hetente értesülhetsz hírlevelünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kedves Olvasónk!
Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat.
