Bill Gatest, a Microsoft alapítóját sokan úgyis emlegetik, mint a modern kor Nostradamusát, mivel számos olyan technológiai jelenséget előre megjósolt, amik tényleg valóra váltak. Éppen húsz éve, 1999-ben megjelent "Üzlet @ gondolat sebességével" című könyvében többek közt olyan dolgokat vizionált, mint a mobileszközök mindennapjainkba való beolvadása, a közösségi oldalak térnyerése, az IoT-eszközök otthonokba való beköltözése vagy az árösszehasonlító-oldalak felfutása.
Mivel ezek a dolgok már a mindennapjaink részei, talán nem hangzanak egetverő vízióknak, de érdemes visszagondolni arra, hogy 1999-ben, mintegy 20 évvel ezelőtt hol is tartott a technológia. Ekkor még sokan betárcsázós nettel böngésztek, aranykorukat élték a másolt CD-k, jól fogytak a lemezmellékletes újságok és a Nokia 3210 számított a legmenőbb telefonnak.
Fotó: Europress/AFP/Justin TallisKevesen sejtették volna akkor egy netkávézóban, hogy két évtizeddel később maguk a techcégek próbálják tudatosabb görgetésre nevelni az akár függőségig is eljutott felhasználóikat, és hogy egy Facebook nevezetű közösségi oldal annyira erőteljes és meghatározó platform lesz, hogy azon keresztül tömegeket befolyásolhatnak politikailag, akár választásokat is eldönthetnek.
Ebben az évben történt többek közt még:
- Az első igazán nagy nézettségű netes műsor, a Victoria's Secret bemutatója, amit 1,5 millióan néztek egyszerre február ötödikén. 1999 elején mindössze világszerte 248 millió internethasználó volt, napjainkra ez a szám már négymilliárd felett jár.
- Elindul a Napster fájlcserélő, a legelső óriási sikert arató oldal, amely ingyenesen letölthetővé tett szerzői joggal védett fájlokat, ezzel pedig kivívta a zeneipar haragját. Ha akkor azt mondják, hogy egyszer létezik majd a Spotify…
- Megjelent az első BlackBerry, a Nokia 3210, a Nokia 8210, a Siemens C25, és az Alcatel One Touch 501, szóval még elég messze voltak az okostelefonok.
- Az AMD kiadta a 400-450 MHz-es K6-III processzort, az Intel pedig a Celeron 366 MHz-s processzorát, és ekkor jött az 500 MHz-es Pentium III is.
- Kiadták az első igazán népszerű MMORPG-t, az EverQuestet.
ELŐRE LÁTTA A FACEBOOKOT ÉS A NETFLIXET
Gates már egy 1994-ben adott interjújában is egy fizikai korlátok nélküli, online közösségről beszélt:
Gondolj bele, most hogyan találsz hasonló érdeklődésű embereket, hogyan választasz orvost, vagy hogy választod ki, milyen könyvet olvass. Jelenleg le vagyunk korlátozva arra a fizikai közösségre, amely körbevesz minket. A jövőben viszont megváltozik, hogyan tároljuk és férünk hozzá az információhoz, így ez a közösségi tér is kiszélesedik. Ez az eszköz hatalommal ruház majd fel minket, hozzá az infrastruktúra gyorsan ki fog épülni, a hatása pedig elképesztő lesz
- mondta a Playboynak.
Gates úgy nyilatkozott, hogy a PC-n történő munka helyett a jövőben elmozdulunk a neten való hozzáférés és megosztás világa felé, amikor a weben érjük el például a médiatartalmakat. A Microsoft alapítója gyakorlatilag már akkor megjósolta a Facebook és a Netflix eljövetelét, ahogy sok más mindent.
Fotó: FrankHoermann / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance1. Mobileszközök
Az emberek olyan apró eszközöket fognak magukkal vinni, amik lehetővé teszik, hogy folyton elérhetők legyenek, és elektronikusan intézzék ügyeiket, bárhol legyenek. Híreket fogyaszthatnak, megnézhetik a foglalásaikat, pénzügyi információkat kérhetnek le.
1999-ben még annak is örültünk, hogy csengőhangot rendelhetünk sms-ben, vagy Snake-et játszhatunk a Nokiánkon, de Gates ennél sokkal több lehetőséget látott a mobilokban. Az okostelefonok nagy hulláma csak 2007-ben indult be az első iPhone-nal (bár már 1994-ben létezett az első érintőkijelzős féltéglamobil, ami csak kevesek kiváltsága volt).
Azt meg már nem is kell taglalnunk, hogy hol tartunk ma: a gyakorlatilag miniPC-ként funkcionáló csúcsmobilok szegmensében a hajlítható panelek, kameralyukak, kipattintható kamerák válnak trendivé. A mobilok mellett pedig nem szabad elfeledkeznünk az egyre fejlettebb okosórákról sem.
2. Közösségi média
Lesz egy privát oldalunk a barátainknak és családunknak, ahol cseveghetünk és eseményeket szervezhetünk.
Ugyan a privát csak érintőleges valósult meg, de az ezredfordulón még sehol nem volt a Facebook, Zuckerbergék világot behálózó nagy kék oldala 2004-ben indult útjára. A Twitter 2006-ban, a LinkedIn 2003-ban, az Instagram pedig 2010-ben vált elérhetővé. A Microsoft-alapító által elképzelt folyamatos kapcsolattartás és közösségi hálózat viszont mára tényleg átszövi a napjainkat, és meglehetősen nagy előrelépést jelent a netes csetszobák után, hogy ma már kismillió csevegőappot telepíthetünk a mobilunkra, instasztorikat oszthatunk meg és képeket lájkolhatunk.
15 éve indult útjára a Facebook. Fotó: AFP3. Virtuális asszisztensek és a dolgok internete (IoT)
Személyes társakat fejlesztünk. Minden eszközünk összekapcsolódik majd, legyenek azok az otthonunkban vagy az irodában, és ezek adatokat is cserélnek egymással. Figyelni fogják az e-maileket és értesítéseket, megmutatják a szükséges információkat. Amikor boltba mész, a segédnek megadhatod, milyen receptet akarsz elkészíteni, és listázza a hozzávalókat.
Gates nagyon szépen előrevetítette, hogy az összekötött, mobileszközökkel teli világban megjelennek az asszisztensek, amik a folyamatosan finomodó Google Assistant és az Amazon Alexa képében el is érkeztek. A személyre szabott élmény már a felhasználó szokásait elemező mesterséges intelligencia segítségével valósul meg. Az okosotthoni eszközök, például a Nest termosztát pedig algoritmusok és érzékelők segítségével állítja be a lakás hőmérsékletét.
4. Személyre szabott ajánlatok, hirdetések
A szoftverek ismerik majd az utazásfoglalásainkat, és ezen alapulva további aktivitásokat és úti célokat ajánlanak. Ezen felül olyan akciókról, leárazásokról és ajánlatokról is tájékoztatnak, amik érdekelhetnek minket. Az eszközök okosan jelenítenek meg reklámokat. Tudni fogják a vásárlási szokásainkat, s a preferenciáinkhoz hűen választanak hirdetéseket.
A különféle útitervező szolgáltatások pont ezt csinálják, többek közt a korábbi vásárlásokat veszik figyelembe. A Google és a Facebook pedig még ennél is kiterjedtebb módon használja fel az adatainkat, a tartózkodási helyünkön és érdeklődési körünkön túl rengeteg más információt. Hogy pontosan miket, azt mi is megnézhetjük, korábban itt írtunk róla.
Fotó: Thinkstock5. Távoli online felügyelés
A folyamatos videofolyam elterjedtté válik, és értesít minket arról, ha valaki a lakásunkban tartózkodik.
Ez nem is igényel különösebb magyarázatot, a távolról is elérhető biztonsági kamera beüzemelése és használata ma már nem nagy ördöngösség. Már nemcsak Full HD-s élő képet kaphatunk a lakásunkból, de arról is kérhetünk figyelmeztetést, ha illetéktelen mozgolódás történik a portánkon.
6. Projektmenedzsment szoftverek, online toborzás
A projektmenedzserek online hozzák össze a csapatokat, mutatják be a feladatot, és fogadják az ajánlatokat arra, ki a legalkalmasabb annak elvégzésére. A munkát kereső emberek és a cégek online találhatják meg egymást képességeik, igényeik alapján.
Az üzleti szférában és irodákban már rengeteg szoftver áll rendelkezésünkre a kommunikáció megkönnyítésére, nagyon sokan főleg a Slacket, a Trellót használják. Az ilyen platformok nemcsak a kommunikációt könnyítik meg, de a feladatok kiosztását is, ma már lehetetlenség lenne elképzelni egy népesebb cég mindennapjait nélkülük. Az állásokat sem apróhirdetési újságokban böngésszük, ott vannak az erre dedikált oldalak, és saját profilt is készíthetünk, például a kimondottan szakmai közösségépítésre szánt LinkedInen.
Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto7. Árösszehasonlító-oldalak
Automatizált árösszehasonlító szolgáltatásokat fejlesztenek majd, amik lehetővé teszik, hogy az emberek több weboldalról lássanak egy helyen árakat, és könnyen megtalálhassák a legolcsóbb ajánlatot.
Erre nem kellett sokat várni: ugyan már a Google-ön és az Amazonon keresztül is kereshetünk kifejezetten különböző árakra, a lokalizált megfelelők is elérhetők, nálunk például az Árgép. Ugyan ez ma már teljesen alapvető szolgáltatás, akkoriban merész vállalkozásnak tűnt.
Na de mi lesz a következő 20 évvel?
Nem csak Gates 1999-es megszólalásaiban érdemes elmerülni, később azt is előre megmondta, hogy az iPodot kinyírják majd a mobilok, mert mindenki a telefonján fog zenét hallgatni.
A Microsoft-alapító valóra vált víziói manapság leginkább akkor kerülnek szóba, amikor a mostani jelenünkből vizsgálja a ránk váró jövőt, hiszen ha már 20 éve is képes volt rá, akkor nagy valószínűséggel aktuális elképzelései is formát önthetnek, ezek pedig talán még fajsúlyosabbak, mint az 1999-esek.
Korábban adott interjúi alapján ez vár ránk:
- Az elkövetkező 15 évben 33 millió ember halhat meg egy halálos járványban.
- 2030-ra 2 milliárd olyan ember fogja a pénzét a mobiltelefonján keresztül kezelni, akiknek jelenleg még számlája sincsen.
- 2035-re a világ valamennyi országa kiemelkedik a szegénységből.
- 2030-ra sikerül olyan áttörést elérnünk tiszta energia terén, amivel teljesen megváltozik a világunk.
- Rengeteg ma ismert munkakör szűnik meg az automatizáció miatt.
- 2019-re a járványos gyermekbénulást (polio) világszerte sikerül felszámolni.
Hogy mindebből mi valósul meg, az persze a jövő zenéje.
Dömös Zsuzsanna korábbi cikkei
- Hihetetlen, hogy mire voltak képesek kiadni hárommilliót
- Ez lehet az LG új mobiljának legnagyobb újítása
- Ezek a mobilok hibásodnak meg a leggyakrabban