A Kaspersky közzétette egy európai felmérés megállapításait, amelynek keretében azt vizsgálták a szakértők, hogy mennyire tudatosak, illetve milyen hozzáállást tanúsítanak a felhasználók az online adatvédelemhez és az adataik lábnyomához. A Z-generációsok például meggondolatlanabbak az adataik feletti ellenőrzés tekintetében, ugyanis sokan szeretnék, ha véglegesen törölhetnének egy korábbi online posztot.
Az eredményekből egy minden vizsgált országot érintő, általánosan előforduló probléma rajzolódik ki: a válaszadók zöme nincs tisztában vagy bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy mekkora ellenőrzéssel rendelkezik a digitális jelenléte felett, vagy hogy mit tehetne, ha kezelni szeretné az online személyiségét.
A tanulmány, amelyben 11 ország több mint 8500 tizenhat évesnél idősebb internetező vett részt, széleskörű tévedéseket talált a válaszadók körében az online identitásuk feletti ellenőrzés vélt szintjét illetően, ugyanis a válaszadók jelentős száma tévesen úgy gondolja, hogy a közösségi médiás fiókok és posztok végleg törölhetők.
Nem mindegy, mit kedvelünk
Erős hatással lehet a mások általi megítélésünkre, hogy milyen posztokat "kedvelünk" a közösségi médiában. Az európai felhasználók jellemzően tisztában vannak az online tevékenységeik esetleges következményeivel, és elmondták, hogy egyes témák kockázatosabbak és lázítóbbak bizonyultak másoknál, sőt potenciálisan még a megítélésüket és az álláskilátásaikat is befolyásolták. A válaszadók 38 százaléka szerint a fogyatékkal élőket lekicsinylőnek ítélt posztok lehetnek a legkárosabbak valaki álláskilátásaira vagy kapcsolataira nézve. Mindeközben 3-ból 1 válaszadó (34%) azt mondta, hogy a koronavírus-vakcina ellenes posztok megosztása vagy a transzellenes nyelvezet használata (32%) ugyancsak hatással lehet a karrierlehetőségekre.
Az igazgatók csaknem fele beismerte, hogy keresett már rá egy kolléga online jelenlétére, amikor az adott kolléga belépett a vállalathoz, és talált olyat, amit elítélendőnek vélt, míg a válaszadók több mint 40%-a arról számolt be, hogy ismer valakit, akinek a munkájára vagy a karrierjére negatívan hatott egy régi közösségi médiás poszt. Mindezek ellenére az emberek csaknem egyharmada még sosem nézte át vagy törölte a régi posztjait a közösségi oldalakról.
Az online jelenlét alapján kialakított megítélés sok ember számára jelent problémát. A felhasználók összesen 42%-a véli úgy, hogy a közösségi médiás profilja nem ad róla hiteles képet. További 48% úgy gondolja, hogy mások téves következtetéseket vonhatnak le róluk az internetes keresési előzményeik alapján.
Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy a 16-21 év közöttiek túlnyomó többsége (81%-a) tévesen úgy véli, hogy teljes ellenőrzéssel rendelkezik afelett, hogy valamit véglegesen törölni tudjon az online jelentétéből.
Több millióra tehető azok száma, akik elhunytuk után hátrahagyják a közösségi médiás profiljaikat és az internetes keresési előzményeiket. Sokaknak természetesen nincs lehetőségük arra, hogy előbb átnézzék a digitális lábnyomukat. A felmérés szerint a netezők csaknem harmada (30%-a) még sosem gondolt arra, hogy mi lesz a digitális lábnyomával a halála után, és csaknem egyötödük (19%) tévesen azt feltételezi, hogy az összes közösségi médiás fiókját automatikusan, véglegesen törölni fogják.
Az eredményekből kiderül, hogy a válaszadók 37%-a nem érezné kényelmetlennek az elhunyt szülő közösségi médiás profiljához való hozzáférést, amennyiben a szülő meghagyná a bejelentkezési adatait a végrendeletében. A saját halálukra gondolva ugyanakkor már másként vélekednek, hiszen ugyanekkora százalék érzi kényelmetlennek a közösségi médiás fiókba való bejelentkezéshez szükséges adatainak megadását a saját végrendeletében.
