Skandináv és nyugat-európai országok állnak legjobban energiarendszereik fenntarthatóvá alakításában, vagyis abban a folyamatban, amelynek fő célja a klímakatasztrófa megelőzése, elsősorban a globális felmelegedés felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával - írta meg a Portfolio a World Economic Forum több szempont alapján összeállított listája alapján, amelyen
Magyarország a 41. helyet foglalja el a vizsgált 115 ország között, közvetlenül Románia mögött. A szomszédos Ausztria a lista élmezőnyébe, a 6. helyre került.
A World Economic Forum jelentése 115 országot értékel annak alapján, hogy mennyire haladtak előre a fenntartható energiarendszerek kialakításában. A jelentés egy úgynevezett energiaátmenet-index (ETI) mentén értékeli az egyes országokat, illetve energiarendszereiket a következő szempontok alapján: energiabiztonság és hozzáférés; gazdasági fejlettség és növekedés; környezetvédelmi fenntarthatóság és a jövőre való felkészültség. A jelentés másodlagosan a rendszerteljesítmény, illetve az átmenetre való készség szempontjából is értékeli az országokat.
A lap szerint a lista első 10 helyét nyugat- és észak-európai országok sajátítják ki, a hatodik helyen azonban Ausztria található. Az éllovas országok jelentős különbségeket mutatnak már elsődleges energiamixüket tekintve is, mindre jellemző azonban a technikai fejlődés, illetve a hatékony politikai döntéshozatal és végrehajtás kombinációja. Magyarország a vizsgált 115 ország közül a 41. pozíciót foglalja el, közvetlenül Románia mögött és Horvátország előtt, 59 százalékos (ETI) indexszel. A Portfolio hozzáteszi: a rangsort vezető Svédország 75 százalékos ETI- indexszel rendelkezik. A rendszerteljesítmény, illetve az átmenetre való készség tekintetében Magyarország 66 és 52 százalékot kapott, szemben a 81, illetve 69 százalékot elérő Svédországgal
A környező országok közül Szlovénia a 24. helyen következik, Szlovákia a 33., Románia a 40., Horvátország a 42., Szerbia a 99., míg Ukrajna a 107. helyen áll. A volt szocialista országok körében Litvánia érte el a legelőkelőbb, 19. helyezést.
Kiemelt kép: A Mátrai Erőmű Zrt. visontai hőerőműve. A vállalat külszíni fejtésű bányaüzemében évente mintegy 4 millió tonna lignitet termelnek ki, főként az erőmű számára. A hidegebb hónapokban a lakosság részéről is megnőtt a kereslet a fánál valamivel olcsóbb lignit iránt, melyből több mint 100 ezer tonnát értékesítettek eddig. A cég 10 ezer mázsa ingyen szénnel járult hozza a körzetében lévő közintézmények fűtéséhez. MTI
