Lehallgathatnák és megfigyelhetnék őket, valamint úgy rúghatnák ki, hogy hónapokig nem is tudnának róla, csak nyáron értesítenék őket. A társadalmi vitára nyolc napot adott a minisztérium.
A Belügyminisztérium honlapján március másodikán jelent meg a „Köznev fogl jogáll és egyes kapcs tvk mód; Mo 2023. évi közp ktgvet sz tv módos” talányos rövidítésű dokumentum, amely minden bizonnyal a „Köznevelési foglalkoztatottak jogállásával és egyes kapcsolódó törvények módosítása, illetve a Magyarország 2023. évi központi költségvetési törvényének módosítása” lehet.
A dokumentumot társadalmi vitára bocsátották, a véleményeket március 10-is várja a minisztérium.
Már múlt pénteken is megjelent pár információ, most azonban teljesebb képet tudunk nyújtani, mik vannak a tervezetben.
A tervezet 8.§-a kimondja, hogy a pedagógus véleménynyilvánítási jogát nem gyakorolhatja, ha az az
amit úgy is fogalmazhatunk, hogy minden, amit az Alaptörvényben leírtak, nem kritizálható. Tehát innentől kezdve, ha egy pedagógus mondjuk a szivárványcsaládokról, vagy arról beszél, hogy megtörténhet, hogy két férfi nevel fel egy gyermeket, még akkor is szankcionálható, amennyiben éppen abba az osztályba jár olyan gyerek, aki ilyen családban él.
A 11.§ szerint
Ami nyilván azt jelenti, hogy a tanítási órát lehallgathatják, vagy kamerákkal figyelhetik. Bár előírják azt, hogy erről tájékoztatni kell a pedagógust, és „méltósága nem sérülhet”, de arról a törvénytervezet nagyvonalúan hallgat, hogy a diákok jogaival mi a helyzet. Elvileg a szülők beleegyezése nélkül kép és hangfelvétel nem készülhet a gyerekekről, tehát ez a rendelkezés csak újabb jogfosztással kivitelezhető. És ha valaki abban reménykedne, hogy az ő igazgatója úgysem tenne ilyet, a helyzet az, hogy ezt nem az igazgató, hanem a munkáltató, tehát a tankerület joga elrendelni.
Ugyanebben a paragrafusban írnak arról is, hogy
Tehát a tankerület a tanár saját mobiltelefonjába is szabad bejárást kaphat, persze csak a munkavégzésével kapcsolatos információk után kutakodva.
Az 53.§ rendelkezik arról, hogy jelentős, szándékos kötelezettségszegés esetén nem kell azonnal felmenteni,
Így például polgári engedetlenség esetén nem adódik év közben pedagógushiány. És persze senki sem fogja tudni, hogy ő most a legutóbbi akciója miatt már tulajdonképpen ki van rúgva, elég lesz megtudnia nyár közepén, amikor persze tiltakozások sem lesznek nagyon.
A 79.§ és a 81.§ szabályozza a munkaidő kérdését. Marad a 32 óra kötött és 8 óra szabad felhasználású munkaidő, azonban, bár alapesetben a pedagógus joga, hogy a szabad felhasználású munkaidejét hol tölti, de az intézményvezető elrendelheti, hogy azt is az intézményen belül dolgozza le.
A 94. § szerint pedagógus II. fokozattól tíz évente egy év alkotói szabadság jár. A szépséghiba ebben csak az, hogy ez „fizetetlen”.
A 98. § rendezi a havi illetményeket. Ezek a következő módon alakulnak:
Pedagógus I esetén 410 000-1 065 000 Ft
Pedagógus II: 430 000-1 135 000 Ft Mesterpedagógus 520 000-1 365 000 Ft
Kutatótanár: 640 000-1 470 000 Ft teljesítménytől függően
Amellett, hogy a teljesítmény szerinti differenciálás lényegesen nagyobb, mint amennyi az elért fokozat szerinti különbségek, a jolly joker a (2). bekezdés e) pontja, ami szerint az illetménynek csak az alsó összege garantált, az afeletti rész kifizetésének határt szabhat a
A 101.§ szerint a tartós helyettesítés többletdíja a felére csökken. A tervezet szerint ez a havi fizetés 1/174-ed része lehet.
a 148.§ szerint csak a pedagógus, iskolatitkár, könyvtáros lehet „köznevelési foglalkoztatott” (ami egyébként a közalkalmazotti státust váltja fel a törvény szerint),
Viszont a nevelőtestület tagjává válnak a heti legalább öt órát adó óraadók és a hittant tanítók, ez utóbbiaknál nem számít sem a leadott heti órák száma, sem a tanított gyerekek száma, de az sem, ha nincsen tanári végzettségük.
A nevelőtestület
csak véleményezheti azt, a törvénytervezet 161.§(25) bekezdése szerint. Egyedül a házirend kialakításába szólhatnak bele.
Egyetlen szócska változik a tanév hosszával kapcsolatban, de ez mindent megváltoztat. A 161.§ (2). bekezdése szerint a tanév hossza legalább 180 nap. Eddig legfeljebb volt ugyanannyi.
Végül a 161.§ (34). bekezdése szerint akár egy jogszerű sztrájknak is lehet az a következménye, hogy a „tanuló művelődéshez való jogára” hivatkozva a fenntartó más feladatellátási helyre telepítse az oktatást,
Kerestük a szakszervezetek képviselőit, véleményüket rövidesen közöljük.
