Az Oroszország-szakértő szerint nincs sok kétség afelől, hogy szándékosság okozta a Wagner-vezér halálát. Bizonyára lesz vizsgálat is, de az igazság csak akkor derülhet ki, ha valaki szivárogtat.


Nem nagyon van kétsége senkinek, hogy Prigozsin gépe nem magától zuhant le. „Putyin szakácsa” már az elvetélt puccs estéjén „halott ember” volt, kérdés csupán annyi maradt, mikor kerül szinkronba a biológiai tény a politikai státuszával.

De ami késik, nem múlik, augusztus 23-án Moszkva és Szentpétervár között bevégeztetett a sorsa.

A Telex Rácz András Oroszország-szakértővel, a Corvinus Egyetem oktatójával beszélgetett a téma kapcsán.

Mindenekelőtt a kérdés: mitől zuhant le Prigozsin gépe? A műszaki hiba nagyjából kizárható. A gép vészjelzést nem adott le, hirtelen zuhant le, pont úgy, ahogy mondjuk egy robbanás (vagy lövés) következtében esik le egy gép. Az X-re kikerült felvételen látszik is, hogy a gép szinte függőlegesen esik le, ez nem jellemző sima légibaleseteknél.

Az is kizárható, hogy rakétával lőtték le. A vállról indítható rakéták 8000 méterig már nem érnek el, ahol repült a gép, viszont egy nehéz légvédelmi rakéta szitává lyuggatta volna.

Rácz szerint, bár a roncsokon látszik ugyan néhány lyuk, ami akár rakétától is származhatott, „de egy olyan légvédelmi rakéta, ami abban a magasságban képes eltalálni egy gépet, az tésztaszűrővé lyuggatta volna”. Tehát inkább az történhetett, hogy a bomba már eleve a fedélzeten volt.

Rácz András a továbbiakban felsorolja azokat a további körülményeket, melyek megalapozzák a gyanút, hogy mindez egy tervezett állami akció volt:

• az orosz légügyi hatóság már a legelső hírben bejelentette, hogy az utaslistán rajta volt Jevgenyij Prigozsin is. Ilyet általában nem szoktak tenni, először csak a baleset tényéről, valamint az áldozatok és sérültek számáról közölnek információt.

• az orosz állami média szinte rögtön kész tényként kezelte Prigozsin halálát, annak ellenére is, hogy az összeégett holttestek tényleges azonosítása csak órákkal később történt meg.

• az orosz médiában azonnal elkezdődött a ködösítés és a dezinformációk terjesztése, ahogy a Maláj gép lelövésekor is volt, egymásnak ellentmondó változatok keringenek, aminek a célja nem a tájékoztatás, hanem az emberek összezavarása az üggyel kapcsolatban.

A szakértő úgy véli, hogy

Bár az orosz légügyi hatóságnak valamilyen vizsgálatot le kell folytatnia, de a valós eseményekre csak akkor derülhet fény, ha valamiféle szivárogtatás történik.

Az, hogy magával a Wagnerrel mi lesz, egyelőre nem egyértelmű. Putyinnak már a puccskísérlet után pitapintható volt a törekvése, hogy megossza a Wagner vezetőit, és amennyire lehet, elszigetelje korábbi erős emberét. Erre szolgált az a találkozó, öt nappal a Moszkva felé menetelés után, ahol Putyin arról beszélt, hogy Oroszország továbbra is számítana a Wagner-csoportra, és név szerint megemlített egy Andrej Trosev nevű parancsnokot, mint aki jó vezetője lehetne a csoportnak.

A Levada Központ által készített reprezentatív közvélemény-kutatás szerint, az orosz lakosság döntő többsége nagy figyelemmel követte Prigozsin felkelését.

– érvelt Rácz.

Putyin csak 24 órával a gép lezuhanása után szólalt meg először a történtekről. Azt mondta, „ha valóban a fedélzeten voltak a wagneresek, ahogy arról az előzetes információk szólnak”, ezután már múlt időben beszélt Prigozsinról. Tehetséges, de problémás életű üzletemberként jellemezte Prigozsint, egyben részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak.

Bármi történik ezután, Prigozsin élete és halála a Putyin-korszak egyik ikonikus története volt.

❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!