Az orosz elnök szerint Oroszországnak minden oka megvan arra, hogy a jelenlegi ukrán rendszert neonáci rezsimnek tekintse.
A Donyec-medencében 2014 óta nem szűnnek a nagyszabású katonai műveletek, Oroszország fellépésének célja ezek befejezése volt - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor Szentpéterváron a második világháború veteránjaival és túlélőkkel találkozott Leningrád náci ostromgyűrűje megtörésének 80. évfordulója alkalmából.
- mondta Putyin.
Azt hangoztatta, hogy Oroszország nem tudott nem reagálni az Ukrajnában 2014 óta zajló eseményekre.
"Sokáig türelemmel voltunk, sokáig próbáltunk megállapodásra jutni. Mint most kiderült, egyszerűen becsaptak bennünket. Nem ez az első eset, hogy ez történik velünk. Mindazonáltal mindent megtettünk a helyzet békés megoldása érdekében. Mostanra világossá vált, hogy eleve lehetetlen volt" - mondta.
Arról is beszélt, hogy Oroszország, nem akarva elrontani a nemzetközi kapcsolatokat, soha nem emlékeztetett arra, hogy Leningrád blokádjában számos európai ország katonái vállaltak részt, és követtek el bűncselekményt.
"Ez mindig is így volt. Elég kinyitni Lev Tolsztojt, és beleolvasni a Háború és békébe. Amikor azt mondja, hogy úgy tűnt, a Napóleon vezette francia hadsereg jött ide, de ez egész Európa volt. Bonaparte Napóleon ugyanis ekkorra már az egész kontinentális Európát az ellenőrzése alá vonta. És Tolsztoj már ott leírja mindezt. Ez az 1812-es honvédő háború idején történt. Ugyanez megismétlődött az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban, miután Hitler tulajdonképpen az egész kontinentális Európát is az irányítása alá vonta" - mondta az orosz elnök.
Putyin koszorút helyezett az egykori névai hídfőállásnál, a Határkő emlékműnél és a piszkarjovkai temetőben, ahol 420 ezer civil áldozatot és 70 ezer katonát temettek el 186 tömegsírba, köztük az elnök testvérét, aki 1942 telén, gyermekként halt meg a blokádban. Leningrád 872 napig tartó ostroma következtében csak a civilek közül több mint egymillióan vesztették életüket.
Az orosz elnök, aki látogatást tett az Almaz-Antej hadiipari konszern Obuhov gyárában is, "elkerülhetetlennek" nevezte az orosz győzelmet, amelynek alapja szerinte "Oroszország soknemzetiségű népének" egysége és összetartása, valamint a hadiipari komplexum működése. Utóbbi szerinte annyi légvédelmi rakétát bocsát ki, mint világ többi része.
Az mondta, Oroszországnak minden oka megvan arra, hogy a jelenlegi ukrán rendszert neonáci rezsimnek tekintse. Szerinte Kijev dicsőíti Sztepan Banderát, akit Adolf Hitler bűntársának nevezett, az ukrán hadsereg pedig folytatja a záróosztagok és a civilek lelövésének gyakorlatát a Donyec-medencében.
- mondta.
A vezetés mérlegeli annak lehetőségét, hogy a hadiipari komplexum alkalmazottai halasztás kapjanak a sorkatonai szolgálat alól is. Mint mondta, az ágazatnak mintegy 870 ezer alkalmazottja van.
Szóba sem jöhetnek a tárgyalások Zelenszkijjel
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Ukrajnában bevezetett tilalom miatt szó sem lehet tárgyalásokról Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
- mondta.
Lavrov szerint Oroszország kész "bármilyen komoly javaslatra válaszolni", de még nem látott ilyet. Ismételten azzal vádolta a nyugati országokat, hogy megtiltják Kijevnek a Moszkvával folytatandó tárgyalásokat, holott a konfliktusban részes felek korábban már megkezdték a rendezési projektek megvitatását.
- mondta a külügyminiszter.
Lavrov értelmetlennek nevezte a Zelenszkij által a G20-csoport elé terjesztett tízpontos rendezési tervet. Kifogásolta, hogy miközben a politikusai az hangoztatják, hogy Ukrajna nélkül nem lehet dönteni Ukrajnáról, valójában a Nyugat dönt Ukrajna helyett. A tárcavezető ugyanakkor korábban megjegyezte: az Ukrajnának nyújtott támogatás mértéke azt mutatja, hogy a Nyugat sokat tett fel az Oroszország elleni háborúra.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is arra hívta fel szerdán ismételten a figyelmet, hogy Ukrajna jogszabállyal zárja ki a tárgyalások lehetőségét.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerdai Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalásokhoz az új területek Oroszország részévé válásának elismerésére vagy "hallgatólagos elfogadására", valamint új nemzetközi szabályok megalkotására van szükség.
Álláspontja szerint az ENSZ Alapokmányában foglalt hét alapelv közül legalább kettőt Oroszország és a vele szemben ellenséges államok eltérően értelmeztek. Mint írta, a nemzetek önrendelkezési jogának elvéről van szó (a Donyec-medencei köztársaságok és Ukrajna más, Moszkva által immár sajátjának tekintett területei esetében), valamint a nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű végrehajtásának elvéről, különös tekintettel a minszki megállapodásokra.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke, ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy Angela Merkel volt német kancellár, Francois Hollande volt francia elnök és Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezetője korábbi beismerő nyilatkozatai bizonyítékként szolgálhatnak egy katonai bíróság számára.
- írta a házelnök.
Vologyin szerint a három általa megnevezett politikus nyilatkozatai megerősítették az Ukrajna ellen indított "különleges hadművelet" szándékát, amely lehetővé tette a katasztrófa, és rengeteg ember halálának megelőzését.
A RIA Novosztyi hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Merkel december elején elismerte: az ukrajnai rendezés alapjának tekintett, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is megerősített minszki megállapodásokkal időt akartak adni Kijevnek ahhoz, hogy megerősödjön. Később ezt Hollande is megerősítette. Danilov tavaly augusztusban vallotta be, hogy miután Zelenszkij elutasította a 2019-ben Párizsban javasolt Minszk-3-at, Kijev megkezdte a felkészülést egy "nagy háborúra" Moszkvával.
